„Tavaly decemberhez képest nem változott a hazai boltok forgalma idén januárban” – így kezdte legfrissebb elemzését az MBH Bank Elemzési Centruma. Mint ismert, januárban a kiskereskedelmi forgalom 0,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 0,2, az üzemanyag-kiskereskedelem 4,6 százalékkal nőtt. A naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom

És pontosan ezt hangsúlyozza a bank is az elemzésében. Bár a kedvező bérdinamika ellenére sem sikerült növekedést mutatni, szerintük pozitívum, hogy az ünnepi időszak volumenét tartani tudta a januári adat. Az adatok részleteiben így festenek:

• élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 0,2 százalékkal,
• az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,6 százalékkal nőtt,
• a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,9 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Külön érdekesség, hogy a napokban megjelent adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy értékelte, hogy „a hazai és nemzetközi tendenciák alapján általánosnak tekinthető, hogy az ünnepek miatt év végére megugró fogyasztási kedvet januárban a forgalom visszaesése követi”. Így a kormány szerint jelentős eredmény a stagnálás.

Nagyot romlott a fogyasztói hangulat

Az MBH arra is felhívta a figyelmet, hogy a csomagküldő és internetes kereskedelem forgalma 2022 elején letért a dinamikus növekedési pályáról. A csökkenő tavalyi negyedik negyedéves adat után januárban már 4,6 százalékkal növekedett a szegmens forgalma (év/év), jelenleg a kiskereskedelmi forgalom 9,1 százalékát teszi ki.

Az MBH a részletes elemzésében kiemeli, hogy az euróövezet gazdasági hangulatindexe (ESI) a pozitív elemzői várakozásokkal ellentétben 96,1 pontról 95,4 pontra csökkent februárban. Ez pedig kifejezetten rossz hír Magyarország számára. Ráadásul ennél nagyobb csökkenést látunk Magyarország esetében, ahol is az ESI februárban 98,8 pontról 95,7 pontra csökkent.

Szintén nagyot romlott itthon a fogyasztói hangulat is, ami -17,7 pontról -25,9 pontra csökkent, ugyanakkor a kiskereskedelem hangulati mutatója -12-ről -8,3-ra erősödött. Hasonló tendenciákat mutatnak a GKI indexei is: a kereskedelmi bizalmi index 4 ponttal nőtt februárban, a fogyasztói bizalmi index viszont a januári rekordnövekedés után februárban erősen visszakorrigált, viszont így is beleillik a lassan másfél éve tartó pozitív trendbe.

Végezetül a bank hozzátette, hogy a fogyasztói hangulatindexek a februári esés ellenére javuló trendben maradtak. A kormányzat kommunikációja alapján 2024-ben várhatóak a lakosság óvatossági motívumát oldó intézkedések. Erre keddi sajtótájékoztatóján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter külön kitért.

Végezetül három fontos tényezőt emeltek ki a rövidtávú kilátásokat befolyásoló tényezőként:

1. A turizmus 2024-ben várhatóan tartós növekedési pályára állhat.
2. A vörös-tengeri válság okozta hosszabb szállítási idő miatt az európai export nehezen tud eljutni az ázsiai piacokra. A helyzet elhúzódása piacvesztést okozhat, ami leginkább a dél-európai országoknak jelent kockázatot.
3. Majd végezetül emlékeztettek arra, hogy a melegrekordokat hozó korai tavasz megváltoztatta a fák biológiai ciklusát, és így azok korábban kezdtek rügyezni. A fagyok visszatérése komoly károkat tud okozni a már kibontakozott rügyekben és virágokban, a gyümölcsök akár 70-80 százaléka is veszteséget szenvedhet. Ez nyáron és ősszel dráguláshoz és importnövekedéshez vezetne.