„Magyarországon volt tavaly az EU legmagasabb inflációja, amely megette a béreket, emiatt a magyar ember fogyasztása a második legkisebb. Lassan mi leszünk a legszegényebbek” – fogalmazott Bod Péter Ákos a Népszavának adott interjúban. Hozzátette, emellett az államadósság is roppant nagy. A volt MNB-elnök kifejtette az álláspontját a kormány és a jegybank közötti ellentétekről, a gazdaság állapotáról és kilátásairól:

• „Az puszta propagandaszöveg, hogy az Orbán-kormány legyűrte az inflációt, még csak nem is az MNB, aztán most berúgják a gazdaság motorját” – véli a közgazdász.
• „Itt van mögöttünk 2023, amely cudar mutatókkal vonul be a gazdaságtörténetbe. Ilyenkor nyilván felmerül a felelősség kérdése. A megoldatlan problémákhoz konkrét intézmények köthetők, a vezetőik egymásnak feszülnek, a korábbitól eltérően már nem tudják elrejteni a szembenállásukat” – mondta Bod Péter Ákos. Hozzátette, hogy „maga a vita egyébként rendben levő dolog lenne, máshol is bőven találunk példát a kormány és a jegybank közötti érdekütközésre. Csak mi elszoktunk ettől”.
• „A mögöttünk hagyott év komoly inflációt, recessziót és életszínvonal-csökkenést hozott, ez a szakasz szerencsére lezárult, idén a kissé javuló nemzetközi körülmények között a tavalyi gyenge bázison ugyan, de lesz növekedés” – jelezte előre a volt jegybankelnök, azonban hozzáfűzte, hogy számos rizikóval nézünk szembe, kezdve a külső, főleg geopolitikai kockázatokkal, amelyekhez valahogy alkalmazkodnunk kell. „De látok bőven belső problémákat, ezek egyike maga a kormányzati gazdaságpolitika” – mondta. 
• Bod Péter Ákos a kormányzat gazdasági növekedéssel kapcsolatos célkitűzéseiről kifejtette, hogy „a gazdaságot, mint egy autót, meg lehet hajtani egy ideig, de az nem tesz jót a motornak, a fogyasztásnak, előbb-utóbb nagy lesz a szervizköltség, és még kockázatos is a vezetése. Ezért mondják most a jegybanknál, hogy erőltetett növekedési politikát nem tudnak támogatni irreálisan alacsony kamatokkal. Ebben száz százalékig igaza van az MNB-nek”.
• „A monetáris politika hatékonyságát valóban nagymértékben csökkentik a kormányzat beavatkozásai. A jegybanknak ugyanis egyetlen komoly eszköze van az inflációs és a gazdasági folyamatok befolyásolásra, ez a kamatpolitika, amelyet a bankokon keresztül érvényesít.”
• „Ha a kormány beavatkozik a kereskedelmi banki betételfogadásba, hitelnyújtásba, a piaci kamatok mértékébe, az lerontja az MNB önálló működési képességét. Nem annyira az MNB jogi függetlenségét sértik tehát az intervenciók, mint inkább működési szabadságát – ebben az MNB-nek igaza van” – véli az egyetemi tanár.
• „A másik ügy, hogy a kormány rá akar látni a jegybank tulajdonában lévő cégek és alapítványok működésére. Ez most, amikor az MNB ezermilliárdos méretű veszteséget produkált, különösen pikáns” – fogalmazott. Bod szerint tartalmilag a törvénymódosítás rendben lévőnek látszik, azonban kifogásolja, hogy „a jegybanknál keletkező nyereség sorsa a megelőző években miért nem tűnt fel a kormánynak”.

A második legszegényebbek lennénk?

Tavaly decemberben érkezett a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó fogyasztás kimutatása, amelyben Magyarország az utolsó előtti volt az Európai Unióban, Bulgária után. Akkor olyan szalagcímek jelentek meg, hogy „már csak egy szegényebb ország van Magyarországnál az EU-ban, de az is gyorsan közelít”. Az Oecnomus Gazdaságkutató Alapítvány komplex Oeco-indexe szerint erről szó sincs.

Február elején készített interjúnkban megkérdeztük erről az ország egyik legmeghatározóbb elemzőjét, Suppan Gergelyt, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdászát is.

„A médiában iszonyatosan tévesen vonták le azt a következtetést, hogy már Románia is megelőzött minket életszínvonalban, arra alapozva, hogy a román egy főre jutó fogyasztás vásárlóerő-paritáson közelebb van az uniós átlaghoz, mint a magyar. A háttérben az bújik meg, hogy a magyar lakosság sokkal többet takarékoskodik” – világított rá interjúnkban a közgazdász.

– tette hozzá Suppan, hozzáfűzve, hogy Romániában ráadásul az egyenlőtlenség sokkal nagyobb, mint Magyarországon. „Persze nálunk is tapasztalható egyenlőtlenség, de Magyarországon nem olyan szélsőséges, mint például Romániában vagy Latin-Amerikában, vagy akár az Egyesült Államokban. Nálunk azért van egy érezhető felzárkózás, gondoljunk csak arra, hogy mennyivel nőtt a foglalkoztatás, aki akar és tud, annak van lehetősége dolgozni. Tény, hogy van felzárkózás, aminek a tempójáról persze lehet vitatkozni, hogy gyors vagy lassú. Az pedig, hogy kik előznek meg, sokszor módszertani kérdés” – magyarázta a szakértő.

(Borítókép: Bod Péter Ákos 2022. február 16-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)