„Leggyakrabban a citrusféléken azonosítottunk az EU-ban nem engedélyezett növényvédő szert, valamint a fejes saláta, az uborka, a szamóca, az alma, a körte és a retek azok a fajok, amelyeknél többször találtak szakembereink növényvédőszer-maradékot” – jelezte az Agrárszektornak adott interjúban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
Az Agrárszektor interjújából kiderül, hogy minden évben, előre kiadott terv szerint, rendszeresen, valamint panaszbejelentés esetén is végez szermaradék-vizsgálatokat Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). De ha valamilyen más ellenőrzésnél vetődik fel a gyanú, hogy a termelő nem megfelelő technológiával dolgozik, akkor ezekben az esetekben is vesznek mintát a termékekből.
Határérték feletti növényvédőszer-maradványt a vizsgált minták nagyjából 1-1,5 százalékában mutattak ki a mérések
– válaszolta a szakblog kérdésére a hivatal, hozzátéve, hogy főleg rovarölő és gombaölő szerek szerepelnek határérték feletti mennyiségben, valamint többször találták a szakemberek az EU-ban nem engedélyezett növényvédő szer nyomait a termékekben.
A határérték feletti szermaradványt tartalmazó tételeket kivonják a forgalomból, és megsemmisítik, de a termékek a laborvizsgálat elkészültéig forgalomban vannak. Ha bebizonyosodik, hogy egy zöldség vagy gyümölcs határérték feletti növényvédőszer-maradékot vagy nem engedélyezett növényvédő szert tartalmaz, azonnal elrendelik a tétel zárolását, forgalomból való kivonását és megsemmisítését, értesítik a fogyasztókat.
Az interjúban a hivatal közölte, hogy leggyakrabban a citrusfélékről derül ki, hogy az EU-ban nem engedélyezett növényvédő szert tartalmaznak, de már
esetében is mutattak ki a szakemberek növényvédőszer-maradékot.
Olyan faj nem nagyon létezik, amelyben még soha nem fordult elő az évek során növényvédőszer-maradék
– közölte a Nébih, megjegyezve, évenként változó, hogy a magyar vagy a külföldről behozott tételekkel van több probléma.
„A fogyasztói elvárások és a piaci verseny miatt a termelők megpróbálnak minél hatékonyabban termelni, azaz egységnyi területről minél nagyobb mennyiséget betakarítani, így lehet csak alacsonyabban tartani az árat. Ehhez azonban kellenek a növényvédő szerek, hiszen a biotermékek azért drágábbak, mert ott a kórokozók és a kártevők »eszik meg« a termés egy részét, tehát a termésátlagok alacsonyabbak, mint konvencionális termelésnél, így az árat magasabbra kell pozicionálni” – írta az Agrárszektor. Megjegyezték, azonban arra is lehet példát találni, amikor a növényvédő szerrel kezelt termék egészségesebb, mint a bio.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)