A Nézőpont Intézet szerint Budapest legfontosabb jövedelmi forrása, az iparűzési adóból származó bevétel Karácsony Gergely főpolgármesteri hivatali ideje alatt 85 százalékkal nőtt – nagyjából a duplájára emelkedett. Leszögezték, hogy míg 2019-ben a Tarlós István vezette fővárost illető iparűzésiadó-bevétel 164 milliárd forint volt, 2024-ben a Karácsony-féle városvezetés számára már 303,5 milliárd forint állhat rendelkezésre.
„A Nézőpont Intézet pénzügyi kutatása kimutatta, Budapest bevételei alapján gazdag városnak számít. A főváros legfontosabb forrása, az iparűzési adó, kiszámítható és stabil módon növekszik. Csak ez a bevételi tétel a 2019-es 304 milliárd forintról 2024-re – az előirányzat szerint – 562 milliárd forintra emelkedhet, amely öt év alatt 85 százalékos emelkedésnek felel meg” – olvasható a legfrissebb kutatásban.
Ilyen mértékű növekedés Budapest kivételével egyetlen magyar településen sem történt.
Majd arra is kitértek, hogy a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló, 2006-os törvény értelmében a Fővárosi Önkormányzat 54 százalékot tarthat meg a teljes főváros iparűzésiadó-bevételéből.
Mivel 2020 és 2024 között iparűzési adó jogcímen majdnem 2 ezer milliárd forintot szedhet be Budapest, Karácsony Gergely rendszerébe közel 1100 milliárd forint iparűzésiadó-bevétel érkezik főpolgármesteri ciklusa alatt.
Míg 2019-ben a Tarlós István vezette fővárost illető iparűzésiadó-bevétel 164 milliárd forint volt, az előzetes adatok szerint Budapestnek tavaly 265,5 milliárd forint érkezett.
A várakozások szerint idén a Fővárosi Önkormányzatot illető iparűzésiadó-bevétel elérheti a 303,5 milliárd forintot, azaz a választási évben Karácsony Gergely 37 milliárddal több iparűzési adóval gazdálkodhat
– olvasható a Nézőpont Intézet összesítésében.
Mint írják, ha a Fővárosi Önkormányzat teljes költségvetését nézzük, megállapítható, hogy 2019-ben 285, míg 2024-ben 433 milliárd forint összesített bevétellel tervezett, amely
52 százalékos emelkedésnek felel meg, meghaladva ezzel a teljes időszak várható inflációs mértékét.
Végezetül kiemelték, hogy „megszorító intézkedések a sikertelenség ellenére bőven akadtak”. Tavaly a működési költségvetési kiadások a tervezett előirányzattól 10,7 százalékkal elmaradt az önkormányzat, miközben a tervezett bevételek szinte fillérre pontosan teljesültek.
Tehát el nem maradó bevételek és csökkenő költségek mellett sem sikerült egyensúlyba hozni a fővárosi büdzsét. Ezek alapján a főváros anyagi nehézségei sokkal inkább pénzügyi felelőtlenségből, semmint a bevételek hiányából származhatnak – összegezte a Nézőpont Intézet.