Ahogyan arról korábban az Index is beszámolt, március végétől minden Magyarországon működő webáruháznak kötelező lesz a Magyar Postát is felajánlani a vásárlóknak kiszállítási lehetőségként. Ez nem biztosít kizárólagosságot az egyetemes postai szolgáltatónak, de forgalomnövekedésre így is számítanak, a költségeit ráadásul a webshopoknak kell állniuk.

A csatornával azt közölték a vállalatok, hogy az átállás megoldott, azonban komoly aggodalmakról is beszámoltak a szektorban. 

Komoly kérdés lehet, hogy az eddigi postai minőség mennyire fog romlani a hirtelen drasztikusan megnövekvő csomagszámnak köszönhetően. Mivel jelenleg nincs látványos toborzás, így hirtelenjében teljesen össze is omolhatna a szolgáltatásuk

– mondta az RTL-nek Jánvári András webkereskedelmi szakértő. 

Aggódik a szektor

Korábban az Ecommerce Hungary érdekvédelmi szervezet alelnöke, Ormós Zoltán is kifejezte a szektor aggodalmát, egyszersmind közölte, hogy igyekeznek segíteni a webáruházaknak, mert szerinte az egyetemes szolgáltatás választása „bújtatott szerződésnek” tekinthető, még ha egyébként nem is kötelező leszerződni a postával. 

Az új törvény – vagyis, hogy ezentúl kötelező lesz lehetővé tenni az ügyfelek számára, hogy a Magyar Postát válasszák csomagjuk kiszállítójaként – a legtöbb esetben fejlesztési terheket rak a magyar webáruházakra, ami versenyhátrányt jelent a nemzetközi szereplőkkel szemben.

A jogalkotó arra is felkészült, hogy ne fordulhasson elő, hogy a magyar webshopok olyan irreálisan magas árat fizettessenek az MPL-es kiszállításért, hogy senkinek sem érje meg ez a megoldás: a posta hivatalos áraitól jól elkülönülten kell megjeleníteni azt az összeget, amit a webshop tesz rá arra. Ami félrevezető lehet, hiszen a fogyasztó felé nem súly (mint a postánál), hanem bruttó vásárlási összeg alapján képez szállítási díjat egy webshop. Ennek következtében a kisebb vagy közepes méretű webshopoknál akkora kár keletkezhet, hogy bezárásra kényszerülhetnek.

Nem minden piaci szereplőnek zökkenőmentes az átállás

A csatorna több népszerű webáruházat is megkérdezett arról, hogy a kormányrendelet mekkora problémát jelent számukra.

• Az eMAG azt válaszolta az RTL-nek, hogy  „Természetesen tisztában vagyunk a jogszabállyal, annak megfelelően fogunk eljárni a hatálybalépést követően”.
• A MediaMarkt arról számolt be, hogy az ő működésükben „nem jelent fennakadást a rendelkezés, mert az MPL eddig is a partnerünk volt a csomagkézbesítésben online rendelés esetén. Minimális változtatásra van szükség a rendszerünkben a teljes törvényi megfelelés érdekében, amihez az Országos Kereskedelmi Szövetségen keresztül kértünk pontos útmutatást.” Mivel azonban a Magyar Posta eddig is partnerünk volt, a rendelet semmilyen extra költséggel vagy kieséssel nem jár a MediaMarkt számára.
• Az IKEA azt közölte, hogy „Tudomásunk van a rendeletről és aktívan dolgozunk azok mentén az információk mentén, amelyeket a rendelkezés biztosít. Emellett további tárgyalásokat kezdeményeztünk a Magyar Postával az együttműködés lehetőségeinek feltárása érdekében.” A többletköltségeket egyelőre nem tudják megbecsülni, de át kellett csoportosítaniuk az erőforrásaikat és késleltetniük más üzletfejlesztési kezdeményezéseket. Méltányolnák, ha előzetesen megvitatták volna a magánszektorral a döntést. 

Az Egyetemes Postaegyesület tavalyi rangsora szerint itthon már rosszabb a szolgáltatás minősége, mint Thaiföldön, Malajziában, Moldovában vagy Indiában, és romlott a hazai postaszolgáltatás értékelése 2020-hoz képest is. 2022-ben pedig mintegy 366 postahivatal zárt be.