A magyar média- és kommunikációs piac forgalma nominálisan nőtt, reálértéken csökkent tavaly: a kommunikációs torta 12,6 százalékkal 648,9 milliárd forintra, a médiatorta 11 százalékkal 351,1 milliárd forintra nőtt nominálisan a globális szereplőkkel együtt, reálértéken előbbi 5, utóbbi 6,6 százalékkal csökkent – ismertette Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség elnöke egy konferencián szerdán Budapesten.
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke leszögezte, hogy atipikus évet zárt a piac, mert a GDP-vel ellentétesen mozgott a marketingkommunikációs költés. A növekedés motorja a versenyszféra volt, az állami cégek kommunikációs és médiaköltései csökkentek. A járvány által leginkább sújtott szektorok – mozi, rendezvények – teljesítménye pedig javult összegzése szerint.
A legmeghatározóbb csatorna a digitális terület lett tavaly, 182,6 milliárd forint volt a teljes magyarországi digitális médiaköltés, ami az összes médiaköltés 52 százalékát tette ki.
Gulyás János kitért arra, hogy tavaly első alkalommal feltérképezték az influenszermarketing-piacot, amely 6,2 milliárd forintot tett ki. Majd rámutatott arra, hogy az összes médiaszegmens közül a mozi növekedett a legerőteljesebben az elmúlt két évben, tavaly 23,6 százalékot, míg 2022-ben 25 százalékot. A szegmens a 2023-as, 3,4 milliárd forintos méretével nemcsak beérte, hanem túl is szárnyalta a Covid-válság előtti 3,2 milliárd forintos. 2019-es reklámköltési szintet, legalábbis nominálisan.
A rendezvényszektor árbevétele már 2022-ben meghaladta a pandémia előtti, 2019-es számokat, a tavalyi, közel 23 százalékos növekedéssel a legnagyobb pozitív változást tudta felmutatni a kommunikációs torta szeletei között.
Hivatal Péter, az MRSZ média- és kommunikációs torta munkacsoportjának vezetője leszögezte, újdonság, hogy első alkalommal felmérték a szektorban foglalkoztatottak létszámát az Optennel együttműködve. Eszerint 2023 év végén közel 115 ezer volt a kommunikációs iparágban foglalkoztatottak száma, ami a teljes médiaszektor és hozzá kapcsolódó tevékenységet végzők, a reklám-, média-, PR-, digitális ügynökségek, kutatócégek, rendezvényszervezők foglalkoztatottsági adatait, és az ezeknek dolgozó szabadúszó szakemberek létszámát is tartalmazza, ám a hirdető vállalatok marketingkommunikációs osztályain foglalkoztatottak számát nem.
Számottevő az iparágban az egyéni vállalkozók, azaz a szabadúszók száma, ami a teljes foglalkoztatotti létszám közel 20 százalékát teszi ki.
A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) adatai szerint a televíziós reklámpiac 2023-ban 81,1 milliárd forint árbevételt realizált, ami túlszárnyalta a 2022-es 74,5 milliárd forintot. A reklámpiaci szegmens hajtóerejét 2023-ban is a kereskedelmi reklámbevételek adták. Érdekes fejlemény, hogy
tavaly az állami forrásokból származó megrendelésállomány összértéke 11,6 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest, de a megrendeléseknek az összesített értéke meghaladta a 7,5 milliárd forintot.
A piaci becslés szerint a teljes magyar televíziós iparági műsorterjesztési bevétel 2022-ben hozzávetőleg 66 milliárd, míg 2023-ban 72,1 milliárd forint volt, ami éves szinten 9,2 százalékos növekedés. A hazai műsorterjesztési bevételek összértéke lassan megközelíti a reklámbevételek szintjét. Ugyanakkor a televíziós reklám és a műsorterjesztés bevételeinek növekedése nem tartott lépést az inflációval 2023-ban – ismertették az adatokat.
A Magyar Lapkiadók Egyesületének adatai szerint a sajtó megtartotta helyét a médiatortában, 2023-ban a teljes sajtópiaci bevétel 113,838 milliárd forint volt. Ezen belül a nyomtatott reklámpiac bevétele 37,828 milliárd forintot, a lapterjesztésből származó 55,074 milliárd forintot, az online hirdetési bevétel pedig 20,936 milliárd forintot tett ki.
Végezetül a rádiós szegmens bevételei és piaci részesedése egyaránt növekedni tudott az elmúlt három évben, így a bevételek 2023-ra elérték a 14,5 milliárd forintot, nominálisan 17,3 százalékkal bővültek – összegezte az MTI.