Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szingapúrban járt, hogy a két ország közti kétoldalú kereskedelem növekedéséről tárgyaljon. Szerinte az országaink közti hasonlóság sokkal erősebb, mint az elsőre látszódik, a külgazdaságtól kezdve a szuverenitásvédelmen keresztül a külső támadásokig sok mindenben hasonlítunk a délkelet-ázsiai országgal.
Az együttműködés Szingapúrral nagyon sok hasznot hoz magyar és európai szempontból is, a kétoldalú kereskedelem értéke idén csúcsot dönthet, és a helyi vállalatok is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a magyarországi beruházási lehetőségek iránt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a városállamban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető Mohamad Maliki bin Osman szingapúri Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel és Grace Fu kereskedelmi miniszterrel folytatott egyeztetéseit követően arról számolt be, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta az egymilliárd dollárt, és az idei kilátások is jók, miután nemrég jóváhagyták huszonnégy hazai élelmiszeripari cég számára a sertés- és baromfihús exportját, az ebből fakadó lehetőségeket pedig az érintettek ki is fogják használni.
Tudatta, hogy a szingapúri vállalatok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a magyarországi befektetési lehetőségek iránt, amit tanúsít az is, hogy a háztartási műszaki eszközök gyártása terén élen járó Dyson is beruházást tervez hazánkban.
Erről a mai napon kifejezetten sikeres egyeztetést folytattunk, s néhány héten belül be is fogunk tudni számolni a nyilvánosságnak otthon ennek a beruházásnak a részleteiről
– jelentette be.
Hangsúlyozta, hogy a világon a leginnovatívabb háztartási elektronikai eszközöket, fülhallgatókat, porszívókat, hajszárítókat és egyéb eszközöket gyártó cég beruházásaiért számos ország versenyez, de ebből a versenyből ezúttal Magyarország került ki győztesen.
Szingapúr a térség legversenyképesebb országa, a világon az egyik legnyitottabb gazdaság, amely a délkelet-ázsiai régióban a legnagyobb kereskedelmi partnerünk, és a legtöbb beruházás is Szingapúrból érkezik Magyarországra
– hangsúlyozta.
Szijjártó Péter az MTI szerint leszögezte, hogy az Európai Uniónak is érdeke lenne a minél szorosabb együttműködés Szingapúrral, ezért Magyarország az idei soros elnökségi fél éve alatt nagy erővel fog dolgozni a digitális kereskedelmi egyezmény kitárgyalásán, ami jelentősen hozzájárulhat majd a kapcsolat fejlesztéséhez, miután napjainkban a kereskedelem egy komoly szelete már az online platformokon zajlik.
Szomorúnak nevezte, hogy az Európai Unió és Szingapúr között már évekkel ezelőtt megkötött beruházásvédelmi megállapodást eddig csak tizenhat tagállam ratifikálta, köztük Magyarország. „Nem értjük a másik tizenegy ország késlekedését, ezért az uniós elnökségi ciklusunk alatt arra fogjuk sarkallni a megállapodást még nem ratifikált országokat, hogy mindezt tegyék meg” – jelentette ki.
Kitért arra is, hogy a nap folyamán aláírták a megegyezést, amelynek értelmében továbbra is évi harminc szingapúri hallgató tanulhat ösztöndíjjal magyarországi egyetemeken. Ennek kapcsán közölte, hogy szoros együttműködés van a két ország sporttal, orvostudománnyal és művészetekkel foglalkozó felsőoktatási intézményei között.
A miniszter kifejtette, hogy Magyarország és Szingapúr helyzete sok szempontból hasonló, a felek ezért a világpolitikát és a világgazdaság működését ma feszítő leghangsúlyosabb kérdésekben hasonló megközelítést alkalmaznak, sok esetben a nemzetközi mainstreamtől eltérő véleményt képviselve.
Úgy fogalmazott, hogy Magyarországhoz hasonlóan Szingapúr is rendkívül érzékeny a szuverenitására, ott is törvényt fogadtak el ennek védelméről, aminek érdekében intézményes rendszer jött létre ott is.
És Szingapúrt is ugyanúgy támadják és támadták a nemzetközi politikai világban, mint Magyarországot a szuverenitás védelme miatt
– mondta. „Egyetértettünk abban, hogy minden országnak joga van a saját nemzeti érdekének képviseletéhez, és minden országnak joga van fellépni a saját szuverenitásának megvédése érdekében” – tette hozzá.
Érintette az ukrajnai háborút is, és leszögezte, hogy mindkét ország békés megoldást szorgalmaz, és a nemzetközi diplomácia feladatának tekinti, hogy „azokkal is beszélni kell, akikkel nem feltétlenül értünk egyet mindenben”.
„A háborút sem Oroszország, sem Ukrajna nem tudja megnyerni, így mindenképpen tárgyalásokra van szükség. A kérdés csak az, hogy ezekre a tárgyalásokra mikor kerül sor. […] Mi azt szorgalmazzuk, hogy ezek a tárgyalások minél előbb kezdődjenek meg, mivel így lehet minél több ember életét megmenteni, és így lehet minél több pusztításnak elejét venni” – összegzett.