„A 4,5 százalékos új kormányzati hiánycél ambiciózusnak tűnik az idei évre, így amennyiben a kormány ezt valóban tartani kívánja, intézkedésekre lehet szükség” – ismertette az Indexnek az Equilor vezető elemzője, akivel részletesen megvizsgáltuk a jelenlegi költségvetési hiánycélokat. A korábbiakhoz képest rendkívüli módon megemelkedett a költségvetési hiány, és ezt azonnal nem lehet csökkenteni, így a kormány minimum hároméves távlatban gondolkodik.
A pénzügyminiszter a napokban a hivatalában fogadta Horváth Gábort, a Költségvetési Tanács elnökét. Varga Mihály hivatalos tájékoztatása szerint rendben halad az idei év költségvetésének módosítása és a jövő évi büdzsé tervezése: „2025-ben csökkenő hiánnyal, alacsonyabb államadóssággal, erősödő gazdasági növekedéssel számolunk” – hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium. A kedvezőtlen külső gazdasági hatások miatt a kormány szerint idén 4,5, jövőre 3,7, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet a költségvetési hiány. (A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján elhangzottak szerint 2027-ben 2,4 százalékos lehet a fő szám.) Ugyanakkor rögtön az elején érdemes két fontos részletet tisztázni.
Egyrészt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendre azt hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak részt kell vennie az Egyesült Államok és Kína közötti állami támogatási versenyben. Az USA, valamint Kína a következő öt évben összességében GDP-jük több mint 20-25 százalékát fordítják majd gazdasági növekedést serkentő intézkedésekre, ezért az éves költségvetési hiányuk várhatóan 7-8 százalékos lesz. A tárcavezető szerint az Európai Unió a gazdasági növekedés támogatása helyett a hiány 2-3 százalékos szinten tartásához ragaszkodik a tagállamokra vonatkozóan, ami a versenyképesség feladását jelenti. A nemzetgazdasági miniszter – akinek a növekedési pályára állás az az elsődleges célja – rendre azt hangsúlyozza:
érdemes figyelembe venni a lazább költségvetési fegyelemben rejlő lehetőségeket, legalább Európai szinten.
Másrészt korábban egyik forrásunktól elsőként értesültünk arról, hogy még tavaly decemberben az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei úgy döntöttek, a 2025-től érvényes új költségvetési és államadóssági szabályok a korábbiakhoz képest rugalmasabb fiskális tervezést tesznek lehetővé. A pénzügyminiszterek döntése szerint ugyanis, bár újra alkalmazásra kerülnek a maastrichti kritériumok, az új szabályok számos szigorítás mellett jelentős könnyítéseket is tartalmaznak annak érdekében, hogy a tagállamok versenyképesebbek legyenek. Nagy Márton az Indexnek erre utalt is a napokban: szerinte „az idei nullás elsődleges egyenleg hozzájárulhat az egyensúly és a növekedés összhangjának megteremtéséhez, ami ideális helyzetet teremt”.
Az elsődleges egyenleg a költségvetés kamatkiadások nélküli egyenlegét jelenti. Mivel a kamatkiadások a kormányzati költekezésektől függetlenül alakulhatnak, így megnehezíti, hogy valós képet kapjunk arról, hogy az egyenleg hogyan alakult volna a kamatkiadások változásának figyelembe étele nélkül. Ezért a közgazdászoknál gyakran – főleg, ha a költségvetési hiányt kell magyarázni – az elsődleges egyenleg kerül előtérbe. A kamatteher nagyot nőtt a magyar költségvetés számára: a 2010-es évek végén még csak a GDP 2 százalékát tette ki, idén azonban a 4 százalékot is meghaladhatja.
Az Equilor vezető elemzője elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2010-es évek első néhány éve még a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülésről és a hiánycsökkentésről szólt. Ezt megnehezítette a gyengélkedő gazdaság, ami akkoriban még a devizahitelek terheit is nyögte. A 2010-es évek közepére aztán a költségvetési hiányt stabilan a GDP három százaléka alá sikerült szorítani – mondta az Indexnek Árokszállási Zoltán.
Az évtized második felében azonban a javuló konjunktúra ellenére a hiány nem csökkent tovább.
„Ekkoriban gyakran előfordult, hogy a költségvetésben felhalmozódó mozgásteret az év vége felé jelentős költekezésre fordította a kabinet. A 2020-as koronavírus-válsággal aztán teljesen új idők köszöntöttek a büdzsére: 2020 óta minden évben jelentős hiányokat halmozott fel a kormányzat” – hívta fel erre a figyelmet az elemző, aki kiemelte: eleinte ez a koronavírus-járvány miatt visszaeső gazdasággal és a megnövekedett kormányzati kiadásokkal volt magyarázható, 2021–22-ben pedig a választások adtak alkalmat a kormányzatnak a jelentős hiánynövelésre.
Eközben az orosz–ukrán háború nyomán megugrott energiaárak, valamint a meglóduló infláció miatt elszálló kamatok rontották jelentősen a költségvetés helyzetét. Így, miközben 2012 óta folyamatosan a GDP 3 százaléka alatt volt a költségvetés hiánya, 2020 óta nem volt olyan év, amely esetén ne lett volna 6 százalék felett a hiány.
Árokszállási Zoltán rávilágított, hogy a két globális kihívás emelkedőleg hatott a hiánypályára. Miközben a világjárvány globálisan jelentősen megemelte a költségvetési hiányokat, az orosz–ukrán háború esetében ez már kevésbé figyelhető meg. Utóbbi a hiánypályák csökkenését lassította le. A szakértő szerint a koronavírus-válság előtti, sok esetben többletes költségvetési állapot Európa egészét tekintve továbbra is nagyon messze van. Az unió hiánya idén a maastrichti 3 százalékos kritérium közelében alakulhat, miközben a tagállamok összesített költségvetési hiánya a járvány előtt csak minimális mínuszt mutatott. A magyar hiány a Covid előtt a GDP 2 százaléka körül mozgott, tavaly 6,5 százalék volt, idén azonban érdemi csökkenést vár a kabinet.
A cikkünk elején már bemutattuk, hogy az uniós tagállamok pénzügyminiszterei finomhangolásokat végeztek. Idén ismét érvénybe lépnek a stabilitási és növekedési paktum előírásai, ezt először a Covid-járvány, majd az orosz–ukrán háború miatt függesztették fel. Az Equilor elemzője szerint mivel a tavalyi hiány a vártnál jóval magasabban alakult, ezért Magyarország ellen túlzottdeficit-eljárás elindítása várható idén.
A szabályokat azonban tavaly megváltoztatták, aminek értelmében minden országnak saját hiánypályát kell elfogadtatnia a Bizottsággal.
Ráadásul a zöldátmenettel kapcsolatos és a védelmi kiadások előnyösebb elbírálásban részesülnek a hiánycélok teljesítésének értékelésekor. „Az új szabályok szerint az országoknak négy- vagy ötéves távon kell lecsökkenteniük a költségvetési hiányukat, így van idő az elszaladt hiányok lefaragására. Hosszú távon azonban továbbra is érvényes: az országoknak a 60 százalékos GDP-arányos államadósságot kell elérniük, és a 3 százalékos hiányt sem lehet tartósan túllépni” – összegezte Árokszállási Zoltán, aki kiemelte, hogy más európai országokban is látunk magas hiányokat,
azonban a magyar adat a legmagasabbak között van.
A régióban Szlovákiában és Romániában a magyarhoz hasonlóak az adatok, és a lengyel hiány is a GDP 5 százaléka felett alakulhat idén. A tavalyi költségvetési hiány végül a GDP 6,5 százalékán alakult, és az idei növekedési kilátások is romlottak az elmúlt hónapokban – erre a napokban már több kormányzati szereplő is utalt. Így a szakértő szerint még a 4,5 százalékos tervezett hiányszint is ambiciózusnak tűnik pótlólagos intézkedések nélkül.
Januárban még 3,2 százalékos növekedési várakozás és 6,1 százalékos tavalyi hiányvárakozás mellett feltételeztünk 4,7 százalékos költségvetési hiányt az idei évre. A romló kiinduló helyzet és a gyengébb növekedési kilátások miatt azonban – intézkedések nélkül – 5 százalék alatti költségvetési hiánycél elérhetősége kétségesnek tűnik. 2025–2026-ban pedig a közelgő parlamenti választás jelenthet kockázatot a hiánycsökkentési pályára. Ugyanakkor a várható gazdasági növekedés, a fogyasztás bővülése, valamint a rezsivédelmi kiadások mérséklődése miatt a hiány idén érdemben csökkenhet.
Az Equilor vezető elemzője szerint amennyiben megnézzük a költségvetés kiadásait, látható, hogy GDP-arányosan 1-2 százalékpontjával haladjuk meg a visegrádi országok átlagát, azaz vélhetően inkább itt lehet keresni lehetőséget. „Nem arra kell gondolni, hogy a szociális kiadások vagy a kormányzati tisztviselők fizetése lenne magas, sőt. Elsősorban a szociális kiadások oldalán GDP-arányosan 4-5 százalékponttal marad el a magyar költés a régiós országok kiadási szintjétől” – tette hozzá.
A kiadások jelentős mértékben felfelé térnek el a kamatkiadásoknál: itt több százalékponttal magasabb gdp-arányos összeget költ a kormány, mint a régiós átlag.
„Ez rövid távon nem igazán csökkenthető, de erős determinációk vannak még hosszabb távon is. Éveken át tartó adósságcsökkentéssel és alacsony inflációs környezettel lehet a kamatkiadásokat csökkenteni. Ahol még lenne érdemi tér, az valószínűleg a kormányzati működés hatékonyságának javítása.” A 6,5 százalékos költségvetési hiány, amit tavaly elért az ország, nagyon magas, és tartósan biztosan fenntarthatatlan.
Az elemző szerint amennyiben a piacokon az a nézet terjedne el, hogy ez nem csökken érdemben, úgy az adósság finanszírozása jobb esetben jelentősen megdrágulna, rosszabb esetben veszélybe kerülne, pedig épp az utóbbi években jött rá az ország arra, hogy a növekvő kamatok mekkora terhet is jelentenek a költségvetésnek. „Azonban ez nem jelenti azt, hogy azonnal drákói hiánycsökkentésre van szükség. A kormányzat most lefektetett terve, bár némileg optimistának tűnik, valószínűleg nincs nagyon messze attól, ami megvalósítható” – zárta az Indexnek adott értékelését Árokszállási Zoltán.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)