Az MNB Versenyképességi Indexe alapján Magyarország 2023-ban a megelőző évhez képest két helyet rontva a 19. helyen végzett az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában – olvasható a jegybank 2023-as Versenyképességi jelentésében.
A magyar gazdaság versenyképességének erősítése kulcs a fenntartható felzárkózás eléréséhez. Hazánk versenyképességének erősítése nélkül nem csak a hosszú távú fenntartható felzárkózás, de az egyensúlyok és az árstabilitás sem valósítható meg.
A versenyképesség javítása továbbá a külső sokkokkal, válságokkal szemben is ellenállóbbá teszi a gazdaságot” – kezdte elemzését a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A 2023-as jelentés szerint a Versenyképességi Indexe alapján Magyarország 2023-ban a megelőző évhez képest két helyet rontva a 19. helyen végzett az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában.
A jegybank a jelentésben leszögezte, hogy „relatív versenyképességi pozíciónk enyhén a visegrádi országok átlaga alá romlott. Versenyképességi helyzetünk továbbra is gyengébb az EU átlagánál, és jelentősen elmarad a leginkább fenntartható növekedési pályával rendelkező öt északi tagállam átlagától”.
Az ismertebb versenyképességi rangsorok többsége visszaigazolja ezt a képet.
Ugyanis, ahogy arra a jegybank is kitért a legátfogóbb versenyképességi összehasonlításban, az IMD globális rangsorában Magyarország 7 helyet veszített 2023-ban. Miközben régiónkból a lengyelek ugyanennyit léptek előre, amivel visszaelőzték hazánkat.
Az MNB 2023-as Versenyképességi Indexének eredményei alapján a 14 vizsgált versenyképességi területből 9 esetében romlott hazánk teljesítménye, köztük a 21. század olyan kulcsterületein, mint a humán tőke minősége és a digitalizáció. Magyarország pontszámában számottevő visszaesés történt
Majd a jegybank leszögezte, a globális tényezők mellett hazánk versenyképességi hiányosságai jelentősen hozzájárultak az elmúlt időszak magas, a régiótól érdemben elszakadó inflációjához és a gazdasági növekedés megakadásához.
„A visegrádi országokkal szemben kialakult inflációs többletünk közel kétharmadát az élelmiszerárak okozták, amiben számottevő szerepet játszott a magyar élelmiszeripar alacsony termelékenysége és a szektorban jelentkező túlzott profitnövekedés” – összegezték.
Matolcsy Györgyék szerint annak érdekében, hogy folytatódjon az elmúlt évtized fenntartható felzárkózása, és hogy utolérjük az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét, az egyensúlyok mielőbbi helyreállítására és teljes versenyképességi fordulatra van szükség.
Leszögezték, hogy a versenyképességi fordulathoz és a tartós felzárkózáshoz nélkülözhetetlen a magyar gazdaság átállítása a mennyiségiről a minőségi növekedési modellre. „Ehhez átfogó strukturális reformok szükségesek a meglévő erőforrások hatékonyabb kihasználása és a termelékenység dinamikusabb növelése érdekében.”
Végezetül arra is kitértek, hogy elengedhetetlen az elegendő számú, egészséges és képzett munkaerő, a vállalatok innovációs, digitalizációs és exportpiaci képességének erősítése, a finanszírozási források egyszerű és gyors hozzáférése, az állami bürokratikus terhek további csökkentése, valamint az energiahatékony és zöldgazdaság megteremtése.
(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty images)