Elítélem a SPAR vezetőjének kijelentéseit, aminek következményei lesznek, ezt múlt héten személyesen is elmondtam neki – fogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn egy sajtótájékoztatón, ahol ismertette Magyarország új versenyképességi stratégiáját. Összesen hat kiemelt iparágat nevezett meg a kabinet, és előtérbe került a magasnyomású gazdaságpolitika.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter prezentációja elején leszögezte: korábban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) konferenciáján már jelezte, hogy a kormány a napokban elfogadja a 2024–2030-as versenyképességi stratégiát, amelynek részleteit egy áprilisi konferencián ismertetik.
A kormány a magasnyomású gazdaságon keresztül kívánja elérni a versenyképességi fordulatot. A gazdasági tárca véleménye szerint ez a gazdaságpolitikai szemlélet a vállalatok hatékonyságjavításán keresztül eredményez GDP-növekedést. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a magasnyomású gazdaság irányelvei a magyar gazdaság számára az alábbiak:
Nagy Márton kitért arra, hogy a cél a hosszú távú növekedés (4 százalék) fenntartása, ami 2025-ben lesz legkorábban elérhető. „Idén a növekedés valamivel 3 százalék alatt lesz” – összegezte a kilátásokat, majd kiemelte, „jelenleg a növekedés újraindítása történik”. Idén az exportpiacok gyengélkedésével magyarázta, hogy a korábbi 3–4 százalékos prognózis miért nem teljesül. A növekedés helyreállításához két évre lesz szükség, ugyanakkor ezt hosszú távon fenn kell tartani, ezért új versenyképességi stratégiára volt szükség.
Az új stratégia legfontosabb célja, hogy Magyarország 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségének a 90 százalékát.
A miniszter szerint ennek feltétele, hogy a foglalkoztatási ráta elérje a 85 százalékot, a GDP arányos beruházási ráta pedig a 30 százalékot (vállalati szektorban 20 százalékos szint a cél, ami jelenleg 17 százalékon áll). „Ez megváltoztatja a gazdaság szerkezetét, tovább erősíti annak sajátos szerkezetét. Az export/GDP eléri majd a 100 százalékot.” A tárcavezető szerint a legfontosabb a vállalati beruházások kérdése.
Az egy ledolgozott órára jutó GDP-ben Magyarország nagyon lemaradt, uniós szinten hátulról a harmadik jelenleg az ország, ezért a cél a középmezőny. Másik problémaként az innovációs indexet emelte ki: „a 35. helyen vagyunk, a cél a legjobb 20 közé kerülés”. A kabinet a korábban ismertetett magasnyomású gazdaságon keresztül kívánja elérni az új versenyképességi célokat.
A magasnyomású gazdaságon keresztül kiemelten fontos vállalatok mérethatékonyságának javulása. Konszolidációra van szükség, nem csak organikusan, hanem akvizíciók révén. Leszögezte, ha az ideális mérethatékonyság megvalósul, akkor a vállalatok ki tudják gazdálkodni a nagyobb béreket.
Nem mutatószámrendszert használunk Magyarország versenyképességére, inkább megkérdeztük a vállalatokat, ami teljesen más megközelítés. A cégek maguk mondják meg, mit szeretnének. Ezáltal alulról és nem felülről építkezünk, nem felülről mondjuk meg, hogy kinek mi a feladata. Nem a makroszemléletben hiszünk, ezért a megállapításaink nem általánosak, hanem konkrétak. Nem fordulatra van szükség, hanem finomhangolásra.
Az NGM nagyjából 1300 vállalatot kérdezett meg, és 41 összefogó szakmai javaslat fogalmazódott meg összesen 6 iparágban. Ezért az új stratégia négy pilléren áll:
„Az elektromos autózás és mesterséges intelligencia” – Nagy Márton szerint ez a versenyképesség két legfontosabb kérdése és konkrét intézkedésekre van szükség. A versenyképességi stratégia 6 kiemelt ágazatra fókuszál:
Kérdésekre válaszul leszögezte, örül annak, hogy a Talgo kapós célpont lett, és örül a versenynek. „A Stadlerrel versenyezni nem rossz dolog, ha ezek a hírek igazak. Sok sikert kívánok mindenkinek.” A forintárfolyamot és a keddi jegybanki kamatdöntést szintén nem kívánta érdemben kommentálni. A költségvetési kérdésre úgy reagált, hogy dolgoznak annak finomhangolásán: a 2024-es és a 2025-ös büdzsé is a kormány asztalára kerül. Leszögezte, hogy a 4,5 százalékos hiánycélhoz is kell finomhangolásokat végezni.
A költségvetési egyensúly megteremtéséhez szükséges egyes beruházások eltolása. Ugyanakkor Nagy Márton továbbra is tartja: megszorítások nem szerepelnek a kormány asztalán.
A SPAR megvételéről – amit legutóbb Lázár János lengetett be – leszögezte: „Foglalkoztam a SPAR kérdéskörével. Korábban már elmondtam: elítélem a vállalat kijelentéseit, amik következményekkel fognak járni.” Nagy Márton kiemelte, hogy ilyen veszteséges működés mellett a vállalat fontolja meg, hogy elmegy-e innen. Majd elárulta: „Múlt héten behívtam a SPAR vezetőjét, és elmondtam neki, hogy minden kijelentésnek következménye van, és haladéktalanul támassza alá, amit mondott.”
Kikérjük magunknak ezt a hangnemet. Fáradjanak ide, és mondják el, mire alapozzák ezeket a kijelentéseket, amiknek következményei lesznek.
Konkrét következményeket azonban nem említett. Szerinte „önmagában következménye van annak, hogy nagy veszteséggel működnek. Nincs döntés még arról, hogy megvásárolnák, Lázár Jánostól eddig csak javaslatként hangzott el”.
Ugyanakkor közben az is kiderült, hogy pert fontolgat a magyar kormány a SPAR ellen – értesült a Világgazdaság megbízható forrásokból. Eszerint a kiskereskedelmi lánc nem ússza meg a hetekben kirobbant botrányt annyival, hogy kemény üzeneteket kapott a kabinet részéről, és
hamarosan konkrét lépések is történhetnek az ügyben.
A lap információi szerint a magyar kormány „rágalmazás miatt helyezte kilátásba, hogy bíróság elé citálja a boltláncot”. Minden bizonnyal nem a SPAR Magyarországot, hanem az osztrák anyacéget, amelynek tulajdonosa, egyben vezérigazgatója szokatlanul éles és támadó nyilatkozatot tett március közepén a magyar kormányzatról – írja a gazdasági portál.
Az előadáshoz kapcsolódó grafikonok az alábbi posztban érhetőek el:
(Borítókép: Róka László / MTI)