A Monetáris Tanács keddi döntése értelmében az alapkamat mértéke szerdától 8,25 százalékra változik. A kamatfolyosó felső szélét a korábbi 10 százalékról 9,25-re módosították, alsó szélét pedig 8 százalékról 7,25-re változtatták. Döntésével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az alapkamatot 75 bázisponttal csökkentette. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen bejelentette, hogy a mai döntéssel lezárult a monetáris politika gyors lépésekkel operáló szakasza, a kamatcsökkentés üteme lassul.
A Monetáris Tanács döntése értelmében 8,25 százalékra módosul az alapkamat mértéke. Az Economxon korábban megírtuk, hogy a meghatározó elemzők többsége hétfőn 75 bázispontos kamatcsökkentésre számított. Korábban pedig Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke – még februárban – az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy
A 15.00-kor kezdődő háttérbeszélgetésen részletesen beszámolt a jegybank a döntés hátteréről.
Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum vezető elemzője a kamatdöntés előtt jelezte, hogy szerinte a jegybank 75 bázisponttal fogja csökkenteni az alapkamatot, azonban ennél nagyobb ütemű vágás esetén vélhetően átlépheti a 400 forintot is egy euró ára. A kamatdöntés előtt hozzávetőleg egy órával 395,5 forintot ért egy euró, és erősödött a magyar fizetőeszköz. Múlt pénteken még gyengült a forint az euróval szemben, egészen a 397-es szint fölé, ahol hétfőn kezdte az e heti kereskedést. A gyengülésben alapvetően a dollár euróval szembeni erősödése játszott szerepet, amely a régióban nemcsak a forint, hanem a cseh korona és a lengyel zloty teljesítményét is rontotta.
Inflációs szempontból a jegybank már kedvező helyzetben van. Januárban az áremelkedési ütem visszatért a jegybanki toleranciasávba, ahonnan februárban még tovább lassult, 3,7 százalékra. A havi árváltozást februárban is elsősorban az üzemanyagárak befolyásolták, amelyre a világpiaci olajárak, valamint az év eleji adómódosítások voltak hatással.
A külső környezet ellenben nem ennyire kedvező a jegybank szempontjából. A világ legnagyobb jegybankjai, a Fed, és az EKB, még nem kezdték meg kamatcsökkentési ciklusaikat
– jelezte lapunknak küldött elemzésében Molnár Dániel. A Makronóm Intézet szenior közgazdásza szerint a Federal Reserve (Fed) legutóbbi ülésén ugyan lazább hangnemet ütött meg, azonban nem adott egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan, hogy mikor kerül sor az első kamatvágásra – a várakozások szerint csak júliusban –, illetve az idei évre előrevetített három kamatcsökkentés is inkább óvatos megközelítést jelent. Ehhez hasonlóan az EKB sem adott még egyértelmű iránymutatást, a gazdaságkutató intézet arra számít, hogy csak a nyári hónapokban kezdődik meg a kamatcsökkentési ciklus.
A kamatkülönbözet mérséklődése így pedig beszűkíti az MNB mozgásterét, miközben a forint árfolyama továbbra is érzékeny a piaci hírekre
– jelezte Molnár, aki szerint a kamatcsökkentések a következő hónapokban is tovább folytatódhatnak, ugyanakkor várhatóan lassabb ütemben. A szakértő előrejelzése szerint ezzel együtt is év végéig 5,5 százalékig csökkenhet az alapkamat értéke, ami a piaci hitelezés élénkítéséhez is hozzájárulhat.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a kamatdöntés utáni háttérbeszélgetést azzal kezdte, hogy az inflációs alapfolyamatokat két ellentétes hatás, a forint árfolyamának gyengülése és a reálgazdaság gyengébb ciklikus pozíciója alakítja. Mind a belső, mind a külső keresleti nyomás alacsony és dezinflációs hatású – tette hozzá.
„Új pénzpiaci közegbe léptünk, a növekvő kockázatkerülés a februárinál lassabb kamatcsökkentési ütemet indokolt.
A mai döntéssel lezárult a monetáris politika gyors lépésekkel operáló szakasza. A monetáris politika új szakaszba lép, a második negyedévben a kamatcsökkentés üteme lassul”
– jelentette be Virág Barnabás. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy változatlanul szigorú monetáris politikai környezet szükséges. Az inflációs cél fenntartható elérésében a pénzpiaci stabilitásnak kulcsszerepe van.
Elmondta, hogy az első félév végére várt 6,5-7 százalékos alapkamat reális forgatókönyv, ami továbbra is stabil, pozitív reálkamatkörnyezetet jelent. A jegybanki alelnök hozzátette, hogy az 50, 75 és 100 bázispontos kamatdöntés is az asztalon volt. Mérlegelve a folyamatokat a Monetáris Tanács végül a 75 bázispontos döntés mellett döntött.
Az eurózóna inflációja februárban újra mérséklődött, ugyanakkor a korábbi gyors dezinfláció lassulása figyelhető meg. Az Egyesült Államokban az infláció februárban kismértékben az előző havi adat és a várakozások felett alakult. A világgazdasági kereslet gyengülése és a nyersanyagárak korábbi éveknél alacsonyabb szintje előretekintve is mérsékelt inflációs ráták irányába mutat. A vörös-tengeri konfliktus ugyanakkor fennakadásokhoz vezethet a globális értékláncokban, a szállítmányozási költségek újbóli emelkedését okozva. Az olajár 85 dollár körül ingadozott, míg az európai gázárak alacsony szintről enyhén emelkedtek az elmúlt hónap során
– olvasható a jegybank elemzésében, amiben kiemelték:
A magyar gazdaságban a dezinfláció hónapok óta erőteljesebb a várakozásoknál, miközben mind a külső, mind a belső keresleti nyomás tartósan alacsony.
Azonban a változékonyan alakuló nemzetközi hangulatban a magyar eszközök kockázati felára is emelkedett az elmúlt időszakban. A tanács megítélése szerint a továbbra is erőteljes és általános dezinfláció lehetővé teszi az alapkamat csökkentésének folytatását, ugyanakkor a növekvő pénzpiaci kockázatkerülés a februári mértéknél lassabb ütemet indokol. Ezzel összhangban a tanács a mai ülésén az alapkamatot 75 bázisponttal 8,25 százalékra csökkentette – összegezték.
(Borítókép: Matolcsy György 2022. szeptember 22-én. Fotó: Rosta Tibor / MTI)