Egyre több hír jelenik meg arról, hogy bár eddig két kézzel kaptak utánuk, jóval átlag feletti fizetésért, újabban azonban hosszabban kell várakozniuk a junior programozóknak ahhoz, hogy munkához jussanak. Tavaly év végén és idén év elején nagy elbocsátási hullám söpört végig a technológiai szektorban, világszerte több tízezer IT-munkavállalót küldtek el. De vajon Magyarországon is jellemző a leépítés, és mégsem jelent életbiztosítást az IT-szektorba való átnyergelés? Utánajártunk, jelenleg milyen helyzet uralkodik a szektorban.
Az informatikai piacot érintő kihívások miatt 2023 második felétől a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama Magyarországon: míg 2022-ig átlagosan 2-3 hónapot vett igénybe a kezdők munkába állása, addig jelenleg ez a folyamat akár 6-7 hónapig is eltarthat. A magyar gazdaság négy negyedéven át tartó technikai recessziója az informatika területét is érzékenyen érintette 2023-ban, emellett a magas hazai kamatkörnyezet a fejlesztési projektekre szánt forrásokat és hitellehetőségeket is visszafogta.
A „visszaesés” azonban várhatóan átmeneti lesz, az év második fele már élénkülést hozhat, „amit jól példáz, hogy épp jelen interjú elkészítése előtt tárgyaltam egy olyan, hazánkban is több száz főt foglalkoztató multinacionális IT-céggel, amely szeretné megduplázni magyarországi munkavállalói számát. Itthon tehát nincs szó az IT-szakemberek iránti kereslet drámai visszaeséséről” – jelezte az Indexnek Filep Szabolcs, a főként junior informatikusok képzésével és elhelyezésével foglalkozó PROGmasters alapítója és társügyvezetője.
Lassulás azonban kétségkívül van. Ugyanakkor vannak olyan cégek is, amelyek toborzási nehézségekkel küzdenek: egyre több munkáltató térne vissza ugyanis az irodai létre – csökkentett home office lehetőséggel –, ám az IT-munkavállalók sem szívesen mondanak le az otthoni munkavégzés lehetőségéről, és térnek vissza kizárólag irodai jelenlétre. Emellett a munkaerőpiacon elérhető juniorok tudásszintjében is óriásiak a különbségek, ami tovább nehezíti a cégek helyzetét a megfelelő jelöltek kiválasztásában.
Filep Szabolcs a megtorpanás fő okaként az IT-projektekbe történő befektetések visszafogását jelölte meg. Ezeket a pénzeket a befektetők máshová csoportosították át az utóbbi 1-2 évben. Azokon a területeken, amelyeknél nem csökkentek az IT-befektetések, a korábbihoz hasonló ütemben vesznek fel junior munkavállalókat – ilyen a banki, pénzügyi, illetve az egészségügyi szektor, továbbá a járműgyártás vagy épp a turizmus. Visszaesés az állami, illetve uniós támogatással futó IT-befektetések terén egyértelműen tapasztalható, ami a recessziós gazdasági környezetnek, valamint az uniós források hiányának tudható be. Ebből következően a gazdasági folyamatok ismét kedvezővé válása, valamint az uniós pénzek megérkezése összezúzhatja a befektetés elé jelenleg tornyosuló gátat.
Az utóbbi években idehaza sok állami és uniós pénz vándorolt IT-fejlesztésekbe. A magas kamatkörnyezet és infláció hatására jelenleg ezek a beruházások elmaradnak, amik nagyon hiányoznak a rendszerből
– erősítette meg a cégvezető.
Régiónkban az elmúlt egy évben valóban óvatosabban vesznek fel munkavállalókat az IT-cégek, cserébe azonban hosszú távon számolnak velük, itthon nincs például a tengerentúlihoz hasonló leépítési hullám. Jellemzően az USA-ban történő leépítéseket ugyanis korábban megelőzte egy annál nagyobb arányú létszámbővítés, vagyis a teljes képet vizsgálva az utóbbi időben a legnagyobb amerikai IT-vállalatoknál annak ellenére is növekedett az állomány, hogy tavaly év végén, illetve az idei esztendő elején a legismertebb hét amerikai technológiai óriás mindegyike ezreknek mondott fel.
Munkanélküli programozó ritka, mint a fehér holló, vagyis ha valakit el is küldenek, gyorsan talál másik munkát
– fogalmazott Filep Szabolcs.
A cégvezető rámutatott, az utóbbi években jócskán megnőtt az elvárás a frissen végzett junior programozók iránt. Nyolc évvel ezelőtt elég volt tudni az alapokat, a munkaadó pedig további, házon belüli képzéssel fejlesztette a juniorok tudását. A cégek felismerték azonban, hogy ez nem kifizetődő számukra, ezért ma már olyan juniorokat keresnek, akik az iskolapadból kikerülve azonnali eredményt képesek felmutatni. A PROGmastersnél például ezen igények kielégítése érdekében 7, sőt – gyakorlati idővel – akár 11 hónapos képzésre is lehetőség van. Az ez idő alatt megszerzett soft, illetve hard skillek pedig magabiztos munkaerőpiacra lépésre predesztinálják a juniorokat.
8-10 évvel ezelőtt a programozási alapismeretek – például a JAVA programozási nyelv – elsajátítása még elegendőnek bizonyult. Jelenleg azonban egyre több programozási nyelv és technológia adott, ráadásul például a mesterséges intelligencia használatát is el kell sajátítaniuk azoknak, akik ezen a területen helyezkednének el, „ezért hosszabbítottuk meg a képzési időt jellemzően 6-7 hónapra” – mondta Filep Szabolcs, aki hangsúlyozta, hogy ma már a cégek olyan elvárásokat támasztanak a programozók felé, amelyek régen külön-külön szakmának számítottak, a mesterséges intelligencia berobbanása azonban tovább növelte a kihívások számát, ám az elhelyezkedéshez ezeket meg kell tudni ugrania annak, aki karriert váltana, és az IT felé venné az irányt.
Utóbbi, vagyis a mesterséges intelligencia kapcsán viszont nem kell megijedni, nincs arról szó, hogy az MI elvenné a programozók munkáját. Filep Szabolcs idézett egy tanulmányt, miszerint a mesterséges intelligencia használata gyorsítja a programozók munkáját, azonban – ahogy arra az amerikai GitClear kutatása rámutat –
az MI használata akár 20 százalékkal is ronthatja egy szoftver minőségét.
„A mesterséges intelligencia iparági szabványok hiányában robbant be az életünkbe. Az MI használatával nehezebben karbantartható programkód születhet, ez a tendencia jól kimutatható a mesterséges intelligencia megjelenése és használata óta, ezért számos IT-vállalat korlátozza alkalmazását” – tette hozzá. Ugyanakkor például a tanulás támogatásában remekül hasznosítható az MI.
A juniorok számára meghirdetett álláshelyek száma az öt évvel ezelőtti, vagyis a koronavírus-járvány előtti szintekhez képest kevesebb lett 20-30 százalékkal. Lényeges azonban – emelte ki a szakértő –, hogy a Covid előtthöz hasonlóan most sem számottevő az álláshirdetések száma, hiszen a juniorpozíciók többségét nem hirdetik meg nyilvánosan, mivel a jelölteket főleg ajánlás útján válogatják ki a cégek, például az egyetemekről, valamint azokon a bootcampeken keresztül, amelyekkel partneri együttműködésük van. Azok a juniorok vannak előnyben, akik már gyakornoki tapasztalattal a hátuk mögött pályáznak.
A vállalatoknak ráadásul nem ideális, hogy nekik kell szűrniük az egy pozícióra jelentkező akár száz junior programozó közül, ezért előszeretettel működnek együtt a képzőközpontokkal, akik a vállalat igényeire szabják a juniorok képzését, így ők egyből munkába tudnak állni.
A medior, illetve szenior programozók elhelyezkedése továbbra is könnyen megy, számukra a fizetés felső határa került némiképp lejjebb, vagyis már nem kérhetnek el némi túlzással akármennyit a munkájukért, ám a konszolidálódott fizetési szint is igencsak tisztes megélhetést jelent a magyarországi átlagkereseti lehetőségekhez viszonyítva.
A vállalat tavaly szeptemberi felmérése szerint
a végzettek keresete a jellemzően 5-6 hónapos képzés után egy éven belül átlagosan havi bruttó 596 ezer forintot ér el (a 2021-es felmérésben ez a szám még átlagosan bruttó 561 ezer forint volt). Ráadásul a 2017 óta végzett összes válaszadó bruttó havi átlagfizetése egy év alatt 806 ezer forintról 13,3 százalékkal nőtt, így tavaly szeptemberben már meghaladta a 913 ezer forintot. A 4–7 éves szakmai múlttal rendelkezők átlagosan havi bruttó 1,3 milliós fizetésre tesznek szert.
A cég várakozásai szerint a junior informatikusok átlagfizetése idén – a várható éves inflációt meghaladó mértékben – 15 százalék körüli mértékben növekedhet.
Ebből is jól látszik, hogy hiába a piac jelenlegi megtorpanása, a szakmaváltásban gondolkodók számára továbbra is kiváló alternatíva lehet az IT-karrier.
Bár az utóbbi időben volt olyan informatikai képzésekkel foglalkozó cég, amely csődbe ment, Filep Szabolcs szerint az a vállalat, amely a piaci igényekhez igazítja működését, fennmarad. Így tett az általa alapított képzési központ is, amely az oktatásban részt vevők mielőbbi elhelyezkedése érdekében átmenetileg elengedi a partnercégei által a végzettjei után fizetett közvetítési díjat, amelyből eddig az árbevétel mintegy fele származott.
„A cégek most kevésbé hajlandók közvetítési díjat fizetni a juniorokért, amire reagálnunk kellett. Úgy kellett változtatni az üzleti modellen, hogy ezen díj – remélhetőleg átmeneti – kiesése mellett is nyereségesen tudjunk működni. Egy vállalat vagy alkalmazkodik az aktuális helyzethez, vagy elbukik, mi az előbbit választottuk” – vázolta Filep Szabolcs.
A cég a gazdasági környezet – többek között a megugró marketingköltségek – hatására emelt a képzési díjain, ennek ellenére a korábbi évekhez képest visszafogottabb árbevétel-növekedéssel számol 2024-ben, azonban a tavalyihoz hasonlóan várhatóan idén is nyereséggel zárja az évet.