Magyarországon a legfrissebb adatok szerint hozzávetőleg 4,7 millió ember dolgozik, a munkanélküliek száma 227 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék.
Idén februárban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezer fővel, 4 millió 723 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 227 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt – jelezte gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A korábban közzétett kereseti adatok alapján decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.
A 2023. december–2024. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma:
A 2023. december–2024. februári időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 33 ezer fővel, 232 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra nőtt.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. február végén az egy évvel korábbihoz képest 4,0 százalékkal 235 ezer főre csökkent.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatokat értékelve kiemelte, hogy a foglalkoztatottak száma idén februárban 4,723 millióra bővült, vagyis 32 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban.
A munkaalapú társadalom megszilárdult, a nemzeti kormány sikerrel védte meg a magyar munkahelyeket és a családokat. A foglalkoztatáspolitikai eredmények egyértelműek: a Gyurcsány-korszakhoz képest 1 millióval dolgoznak többen, átlagosan már több mint háromszor magasabb fizetésért
– fogalmazott lapunkhoz eljutatott közleményében az államtitkár. Hozzátette, hogy februárban a foglalkoztatottság és a munkanélküliek száma párhuzamosan növekedett, miközben a regisztrált álláskeresők száma mélyponton van. „Mindez azt jelenti, hogy bővül az aktivitás – a 15-74 éves korosztályban egy év alatt több mint 63 ezer fővel nőtt –, azaz olyanok jelennek meg a munkaerőpiacon, akik korábban inaktívak voltak. Ez lehetőséget, alapot biztosít a foglalkoztatás további bővítésére” – értékelte az adatokat.
2024-ben a kormány újraindítja a gazdasági növekedést. A kormány általános versenyképességi célkitűzése, hogy hazánk 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát. Ehhez az szükséges, hogy a GDP arányos beruházási ráta elérje a 30 százalékot, a foglalkoztatási ráta pedig a 85 százalékot
– szögezte le Czomba, aki szerint a foglalkoztatottság növelését a hazai munkaerő-tartalékok mozgósításával kell megvalósítani. Ennek elérését úgy véli, több kormányzati program is támogatja:
„Az áprilisban induló program a 15-29 év közötti se nem dolgozó, se nem tanuló fiatalok munkához, munkatapasztalathoz és piacképes tudáshoz jutását hívatott segíteni. A programban résztvevők bér-, lakhatási-, utazási-, illetve képzési támogatásban részesülhetnek, ami segítheti mielőbbi elhelyezkedésüket” – világított rá közleményében a tárca. Czomba Sándor szerint a legfontosabb, hogy ezek a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben vagy tanulás nélkül, illetve, hogy személyre szabott segítséget kapjanak munkaerő-piaci helyzetük javításához. A program részletei áprilistól lesznek elérhetők a kormányzat foglalkoztatási portálján – tájékoztattak a közleményben.
A foglalkoztatottak számában megfigyelhető havi ingadozás alapvetően szezonális hatásnak tekinthető, a foglalkoztatás összességében stagnálást mutat tavaly június óta.
Ebben a gyengébb gazdasági teljesítmény játszik szerepet, a tavalyi év második felében a külső kereslet negatív alakulása vetette vissza a gazdasági teljesítményt
– világított rá Molnár Dániel. A Makronóm Intézet szenior elemzője szerint makro szinten ugyanakkor ennek nem volt munkaerőpiaci hatása, a vállalatok igyekeztek megtartani meglévő munkavállalóikat, figyelembe véve, hogy a gazdasági növekedés ismételt beindulásával és a munkaerőhiány várható fokozódásával nehezebben találhatnak majd új munkaerőt.
Kifejtette, hogy a munkanélküliségi ráta emelkedése így elsősorban az aktivitás növekedésének számlájára írható. A megélhetési költségek növekedése, valamint az ukrajnai menekültek megjelenése a magyar munkaerőpiacon egyaránt az aktivitás fokozódásának irányába hat, amely a visszafogott munkaerőkereslettel együtt a munkanélküliségi ráta kismértékű emelkedését eredményezi.
Ugyanakkor a téli hónapokban mért, 4,7 százalékos munkanélküliségi ráta még mindig nem kiemelkedő, sőt, hosszabb távon az aktivitás fokozódása a rendelkezésre álló munkaerőállomány bővítésével pozitív hatást gyakorolhat a növekedési kilátásokra
– jelezte Molnár, aki szerint a foglalkoztatottak száma az idei évben kismértékben tovább emelkedhet. „A tavalyi év kismértékű gazdasági visszaesése ellenére sem csökkent a foglalkoztatás, míg idén a növekedés beindulásával megjelenő munkaerőkereslet támogathatja a munkaerőpiacot” – tette hozzá.
A munkanélküliségi ráta így idén 4,1 százalékot tehet ki, amely jövőre 3,8 százalékra mérséklődhet várakozásaink szerint
– mondta az elemző. Megjegyezte, hogy a foglalkoztatás bővülésének legnagyobb korlátját egyre inkább a kedvezőtlen demográfiai folyamatok jelenthetik, ezzel együtt is van még munkaerő-tartalék a magyar gazdaságban – a legmagasabb aktivitási rátával rendelkező uniós országok adataival összehasonlítva elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, kisebb mértékben az 55 év felettiek, valamint az alacsonyan képzettek körében. „Az ő aktivizálásukhoz ugyanakkor szükség van képzési programokra is, illetve az atipikus foglalkoztatási formák – például részmunkaidő – szélesebb körű elterjedésére. Ebben jelentős segítséget nyújthatnak a Nemzetgazdasági Minisztérium által bejelentett támogatási programok, mint például az Ifjúsági Garancia Plusz Program”.