Tavaly Hernádi Zsoltnak, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatójának alapbére 211 millió forint volt, így összesen több mint 1 milliárd forintnyi javadalmazást kapott Magyarország legnagyobb vállalatának első embere – derült ki a Mol által a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett beszámolóból. Hernádinak 2017 óta először emelkedett az alapbére.
A Mol-csoport közzétette a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az éves közgyűléshez tartozó közgyűlési dokumentumot. Itt publikálták a munkaviszonyban álló összes igazgató jövedelmét.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója tavaly igazgatóként több mint 986 millió forintot keresett, ezentúl igazgatósági tagként 94 millió forintot kAPOtt. Így TAVALY a Mol-csoporttól érkező éves javadalmazása és teljesítményhez kötött juttatása 1 milliárd 81 millió forintra rúgotT.
Hernádi Zsolt alapbére 211 millió forint, erre érkezik a béren kívüli juttatás, valamint a teljesítményhez kötött javadalmazás, ami részvénycsomagokat tartalmaz. Hernádi Zsolt jövedelme növekedést jelent az előző évi számokhoz képest, de a juttatások csaknem kétharmadát olyan korábbi évekből származó rövid- és hosszú távú ösztönzők adják, amelyek kifizetése most vált esedékessé.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy 2017 óta először emelkedett Hernádi Zsolt alapbére (35 százalékkal). Ha iparági összehasonlítást és a pozícióval járó felelősséget nézzük, akkor kijelenthető: a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója 2022-ben még az átlagnál kevesebbet keresett, nem is az ő javadalmazása volt a legmagasabb a vállalatcsoport vezetőségében. Mindezzel együtt régiós összehasonlításban, a csúcsvezetői bérek tekintetében Hernádi Zsolt javadalmazása átlagos.
Összehasonlításként a régiós olajvállalatok vezetőinek javadalmazása az alábbiak szerint alakult:
Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese összesen több mint 475 millió forintot keresett tavaly, míg Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója kicsit kevesebb mint 300 millió forintot.
A jelentésből kiderült, hogy az igazgatósági tagok közül Csányi Sándornak, Martonyi Jánosnak, Anthony Radevnek és Talal al-Awfinak a tagsága 2024. április 29. napján lejár. Martonyi Jánost volt külügyminisztert saját kérésre nem jelölte az igazgatóság.
Idén az Indexnek lehetősége volt Magyarország legnagyobb vállalatának első emberével, Hernádi Zsolttal interjút készíteni, amikor is az elnök-vezérigazgató részletesen beszámolt a vállalat jövőjéről és személyes terveiről.
Tavaly a vállalat adózás előtti eredménye 1,936 milliárd dollár volt, ami 37 százalékos csökkenés 2022-höz képest, a nehéz makrokörnyezetnek, az olajipar kitettségének, a hektikus adószabályozásoknak és a kormányzati elvonásoknak volt betudható – olvasható a vállalat 2023-as jelentésében.
A 2023-as teljes évre vonatkozó újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA 3,1 milliárd dollárt ért el, ami 34 százalékos csökkenés 2022-höz képest, de a Downstream, az Upstream és a Fogyasztói szolgáltatások a nehéz külső körülmények ellenére mutatott erős belső teljesítményének köszönhetően meghaladja a 2,8 milliárd dolláros éves iránymutatást.
Az Upstream EBITDA 2023-ban 953 millió dollár volt, ami 57 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest az alacsonyabb szénhidrogénáraknak betudhatóan. A termelési mutatók azonban meghaladták az előrejelzések szintjét, a 2023-as év egészét tekintve 90,4 ezer hordó/napot tettek ki.
A Downstream újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA 2023-ban elérte az 1 328 millió USD-t, ami 41 százalékos csökkenést jelent 2022-höz képest a kisebb árréseknek és a súlyos adóterheknek betudhatóan, amelyeket a nagyobb volumen csak részben volt képes ellensúlyozni. A Petrolkémia veszteséges maradt a gyenge árrések következtében, így negatív hatást gyakorolt az EBITDÁ-ra.
(Borítókép: Hernádi Zsolt. Fotó: Németh Kata / Index)