A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár leszögezte, hogy a program azoknak a 15–29 év közötti fiataloknak a munkához, munkatapasztalathoz vagy piacképes tudáshoz jutását támogatja, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak, emellett álláskeresőként vagy szolgáltatást kérőként regisztráltatták magukat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál.

A programba belépők munkaerőpiaci szolgáltatások formájában személyre szabott segítséget kapnak munkaerőpiaci helyzetük javításához. Az érdeklődők a járási (kerületi) hivatalokban informálódhatnak személyesen,

Az államtitkár közleménye szerint az Ifjúsági Garancia Plusz program négy pillérre épül. Kiemelt célja, hogy a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül.

• Bértámogatás (áprilisi indítás tervezett): nem hátrányos helyzetű fiatalok esetében a munkaadónak nyújtott támogatás időtartama legfeljebb 4 hónap, a hátrányos helyzetűek esetében legfeljebb 6 hónap lehet. A támogatás mértéke a munkaadót terhelő bruttó bér 50 százaléka, maximum havi 250 ezer forint lehet.
• Lakhatási támogatás (áprilisi indítás tervezett): az a regisztrált álláskereső kaphatja, akinek a lakóhelyétől legalább 60 kilométerre lévő településen található a munkavégzés helye, továbbá aki legalább 6 hónap időtartamra szóló és legalább heti 20 óra munkaidejű foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít újonnan. A támogatás legfeljebb 12 hónapra havonta a kötelező legkisebb munkabér 70 százalékának megfelelő összegben nyújtható, azaz maximális összege havi 186 760 forint lehet.
• Utazási támogatás (áprilisi indítás tervezett): az a regisztrált álláskereső kaphatja, akinek a lakhelyétől 60 kilométernél közelebbi, de a lakóhelyétől eltérő településen található a munkavégzés helye. A támogatás legfeljebb 12 hónap időtartamra nyújtható, a lakóhely és a munkavégzés helye közötti távolság minden 10 kilométere után a kötelező legkisebb munkabér 5 százalékának megfelelő összeg, azaz 13 340 forint vehető igénybe.
• Képzési támogatás (májusi indítás tervezett): a kötelező legkisebb munkabér legalább 70 százalékának megfelelő összegű (maximálisan a minimálbér 150 százaléka) havi támogatás nyújtható azon álláskeresőnek, aki a munkaerőpiacon történő elhelyezkedése érdekében jogszabályban meghatározott képzésen vesz részt.

Ezen múlhat a tartós növekedés

Ahogy azt a Nemzetgazdasági Minisztérium korábban leszögezte, a növekedés helyreállításához három, ráadásul összefüggő területen szükséges előrelépni:

1. Helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért a lakosságban oldani kell az óvatossági motívumot.
2. A kormány további célja, hogy a beruházásokat 25 százalék feletti szinten tartsa, ehhez pedig új hitelprogramokat ígérnek.
3. Végezetül növelni kell a munkaerőpiaci aktivitást. A 15–64 éves korosztályban az aktivitási rátát a jelenlegi 78-ról 85 százalékra szeretnék növelni.

Illetve, ahogy azt korábban kifejtettük, a magyar fiatalok foglalkoztatásának mutatója historikusan elmarad a nyugat-európaiakétól, így a 15–24 éves korcsoport foglalkoztatásában mindenképpen van potenciál.

Korábban úgy fogalmaztunk, a dolgozó fiatalokon múlhat a kormány legnagyobb terve, hogy 85 százalékra emelkedjen a munkaerőpiaci aktivitás. Ha a kormány előre akar lépni az aktivitásban, elsősorban a fiatalok foglalkoztatására kell megoldást találnia a területi megosztottságon túl.