Az Index elsőként értesült arról, hogy a kormány új, családi házakat érintő intézkedésen dolgozik. A napokban megtörtént a bejelentés: az Orbán-kormány elindítja az otthonfelújítási programot. A 108,3 milliárd keretösszegű, uniós forrásból megvalósuló konstrukció megközelítőleg 20 ezer korszerűtlen családi ház energetikai felújítását teszi lehetővé. A nemzetgazdasági minisztert a versenyképességi stratégiáról szóló konferenciát megelőzően kérdeztük az intézkedésről, aki hangsúlyozta, a program tökéletesen illeszkedik a miniszterelnök által kijelölt és következetes stratégiához.
„A kormány demográfiai célja világos: segíteni kell, hogy minden vágyott gyerek megszülethessen, azaz minél több gyermekes család lehessen Magyarországon. Ennek érdekében meg kell védeni a családokat és a lakhatás biztonságát” – így összegezte az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt, hogy a napokban a miniszterelnök döntése értelmében a kabinet bejelentette:
lakossági épületenergetikai korszerűsítést támogató programot indítanak.
A tárcavezető szerint a korábbi programokba tökéletesen beilleszkedik az otthonfelújítási program, amely keretében a kormány kamatmentes hitellel és vissza nem térítendő támogatással segíti a családokat abban, hogy felújítsák, energetikailag hatékonyabbá tegyék otthonaikat, ezzel is hozzájárulva a rezsiköltségek csökkentéséhez.
A bejelentést korábban Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke úgy értékelte, hogy a forrásból kivitelezhető egy átlagos, 90-es évek előtt épült, 80-100 négyzetméter alapterületű családi ház teljes külső hőszigetelése. Beleértve a födémszigetelést is, ami nyílászárócserével párosulva együttesen akár 50 százalékos energiahatékonysági javulást eredményezhet.
Érdekességként arra is kitért, hogy jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 százaléka épült 1990 előtt (3,6 millió lakás), így az új támogatás merítési alapja meglehetősen széles. Most Nagy Márton lapunknak azzal indokolta a döntést, hogy
Magyarország lakóépületeinek meghatározó része, azaz több mint 2 millió családi ház 1990 előtt épült, ennek jelentős része energetikai szempontból korszerűtlen.
„Ezzel az a probléma, hogy az érintett otthonok komfortszintje alacsonyabb, meghatározó részük, pont az energetikai korszerűtlenség miatt túllépi a rezsihatárt. Ezen segít az intézkedésünk, azaz támogatást nyújtunk ahhoz, hogy például a külső szigeteléssel vagy a nyílászárók cseréjével csökkenjen az energiafogyasztás és az érintett családok energiafelhasználása az átlagos szint alá csökkenjen. Így biztosítható, hogy rezsivédett áron jussanak energiához” – mondta a tárcavezető.
Az otthonfelújítási programot uniós forrásból, a Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv REPowerEU fejezetéből fedezik, 108 milliárd forintos keretösszegben. „Abban bízunk, hogy az uniós források felszabadításával a programra fordítható pénz növekedhet majd. Kalkulációnk szerint a 108 milliárdos otthonfelújítási program mintegy 130 milliárd forintos beruházási volument generálhat – ez ugyanis beruházást is támogató program – amivel jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedés újraindításához” – összegezte Nagy Márton az Indexnek.
Az otthonok korszerűbbé válásával csökken a háztartások energiafogyasztása, ami csökkenti az ország energiaigényét, így a program meghatározó lépést jelent az energiaszuverenitás megerősítése szempontjából, amit a kormány sokszor hangsúlyoz. Emellett az otthonfelújítási program illeszkedik a versenyképességi stratégiába is, hiszen annak célja a hazai alapanyagipar, a hazai beszállítók megerősítése.
Az új otthonteremtési támogatással a kormány 3+1 eleművé bővítette azon támogatások körét, amelyek az otthonteremtést vagy az otthonok felújítását szolgálják. Januártól elérhető a falusi csok, ami új ház vásárlására, használt lakás vásárlására és bővítésére, meglévő lakás korszerűsítésére és bővítésre igényelhető, céltól függően 15 millió forintos összegben.
Szintén januárjától érhető el a csok plusz is, amelyen keresztül a kormány maximálisan 50 millió forintos kedvezményes hitelt biztosít (három gyermek vállalása esetén) országosan településtípustól függetlenül, új és használt ingatlanra is felhasználható, vásárlásra, építésre és bővítésre egyaránt. A harmadik pillér pedig a most bejelentett otthonfelújítási program.
Illetve elérhető a Babaváró hitel is, amely akár lakáscélra is felhasználható, alapvetően szabad felhasználású támogatási forma, amelyen keresztül 11 millió forintnyi kedvezményes (gyermek születésekor kamatmentessé váló) hitelt biztosít a kormányzat.
A program kritériumai szerint: a támogatás az 1990 előtt épült, vezetékes földgázhálózatra csatlakoztatott, életvitelszerűen lakott, egy- és többlakásos családi házakban tervezett beruházásokra vehető igénybe. Ugyanakkor a támogatás nincs ingyen: legalább 30 százalékos primer energiamegtakarítást kell elérni. Ez azt jelenti, hogy modernebb és korszerűbb otthonok jönnek létre, csökken az energiaköltség, miközben nő a házak energiahatékonysága és piaci értéke. A tervezett beruházás finanszírozása három részből áll:
„Ha a maximális hitelösszeget és a maximális támogatási összeget nézzük, akkor a kormány összesen 6 millió forinttal járul hozzá egy család otthonának felújításához, amely korszerűsítés összegét a legfeljebb 1 millió forint összegű önerő tovább növel. A beruházási érték így a hitellel, a támogatással és az önerővel együtt 7 millió forintot tehet ki az otthonfelújítási program keretében” – tette hozzá Nagy Márton. A csok pluszhoz hasonlóan a vissza nem térítendő támogatást a hitel tőkerészének csökkentésével biztosítják.
Az, hogy az adott otthonra mennyi kamatmentes hitel és mennyi vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe, alapvetően attól függ, hogy a felújítandó épület fekvése szerinti járásban az átlagjövedelem miként viszonyul az országos átlaghoz. Az átlagosnál alacsonyabb átlagjövedelmű járásokban nagyobb vissza nem térítendő támogatást biztosítunk; a magasabb jövedelmű járásokban és a magas jövedelmű igénylők esetében a vissza nem térítendő támogatás összege alacsonyabb.
Az otthonfelújítási támogatás igénylésére a tervek szerint június 3-ától 2026 végéig lesz lehetőség, ugyanakkor a kormány előzetes kalkulációi alapján nagy érdeklődésre számítanak, mind a lakosság, mind az építőipar részéről. A programot a Magyar Fejlesztési Bank bonyolítja le, és kereskedelmi bankok MFB Pontjain lehet majd igényelni. A hitel összegét annak lehívását követően 8 éven belül kell visszafizetnie a kedvezményezetteknek, „azonban arra számítunk, a hiteltörlesztés várható összege a felújítás eredményeképpen megtakarított rezsiköltségekkel együtt nem jelent majd nagy kiadást a háztartások számára” – összegezte Nagy Márton.
A lakásfelújítási program kamatmentes kölcsönével és a legalább 30 százalékos energetikai hatékonyságjavulás miatti rezsicsökkenéssel akár 10 millió forintot is megspórolhatnak egy évtized alatt a tulajdonosok – derült ki az ingatlan.com és a money.hu korábbi összeállításából. A piaci alapú hitelekhez képest az otthonfelújítási program kamatmentes hitelével 4,8-6,8 millió forint kamatot és hitel-visszafizetést is megspórolhatnak az energetikai korszerűsítésben gondolkodó ingatlantulajdonosok. A kamatmentesség és a korszerűsítés utáni támogatás miatt a hitelre 2,5-3,5 millió forintot kell visszafizetni a banknak. Ezzel szemben egy 8 éves futamidejű, 6 millió forintos szabad felhasználású jelzáloghitel esetében ugyanez az összeg 8,3-9,3 millió forint lenne – olvasható az értékelésükben.
Nagy Márton számtalanszor hangsúlyozta, a kormány célja, hogy idén újraindítsa, jövőre pedig tovább emelje a gazdasági növekedést. A tárcavezető szerint ezt segíti az otthonfelújítási program is. Az intézkedés egy beruházástámogató program, ami közel 130 milliárd forint összegű megrendelésállományt jelent a hazai építőipari alapanyaggyártók és kivitelezők részére. A nemzetgazdasági miniszter lapunknak leszögezte, hogy
amennyiben a felújítás érdekében a felújítók hazai termékeket választanak, úgy ezen összeg az építőipar multiplikátor hatása miatt jóval nagyobb összeget is kitehet. A várakozások szerint a támogatott tevékenységekhez szükséges termékek akár 60-70 százaléka is magyar gyártótól származhat.
Ezt a szakmai szervezetek is alátámasztották. Ahogy arra korábban már utaltunk, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke elemzése szerint a magyar építőipar nagyon várta már ezt a támogatási formát, mert ez teszi teljessé azt a palettát, amit a csok+ és a napelemprogram indított útjára. E támogatási forma az építőiparban szereplő legtöbb kis- és középvállalkozást pozitívan érinthet.
Juhász Attila korábban azt is leszögezte, a nagyobbrészt korszerűnek tekinthető, vagy az ennél is jobb besorolású ingatlanok aránya nem éri el a 10 százalékot, a családi házak fele alacsony energiahatékonyságú, tehát bőven vannak olyan lakások, ahol könnyűszerrel elérhető a megkívánt 30 százalékos energiahatékonyság-javulás.
Nagy Márton arra is kitért: azzal, hogy érintett mintegy 20 ezer otthon energiatakarékosabbá válik és csökken a rezsiköltség, „így több pénz marad a családok zsebében, amit vagy elfogyasztanak vagy megtakarítanak, így segítve a növekedést”.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)