Az ingatlanállomány kevesebb mint harmada lehet jogosult az új otthonfelújítási programban való részvételre, az érdemi megújuláshoz kevésnek bizonyul. A támogatás legnagyobb kedvezményezettje a legkorszerűtlenebb otthonokkal bíró kelet-magyarországi régió lehet.
Az ingatlanvásárlók kétharmadának fontos szempont az ingatlan rezsije. Lakásvásárlásnál leginkább a legfiatalabb felnőttek, az idősebb generációk, illetve a legmagasabb végzettséggel rendelkezők veszik figyelembe az ingatlan energiafogyasztását és hogy milyen magas a rezsi – derül ki az otpotthon.hu felméréséből. Település szerinti felosztásban pedig elsősorban a vidéki városokban számít a vásárlásnál az épület energetikai tulajdonsága.
Ezen változtathat a kormány április 4-én bejelentett új állami otthonfelújítási programja, amely 108 milliárd forintos keretösszegig, egy ház esetében maximum 6 millió forintig terjedően támogatást nyújt felújításhoz, amihez minimális önrészt támaszt feltételként. Ez a legelmaradottabb régiókban is segíthet az ingatlanok korszerűsítésében.
Az ingatlanportál adatai szerint a legtöbb felújítandó gázkazános és gázkonvektoros eladó ingatlant Budapesten, majd sorrendben Pest vármegyében, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Szabolcs-Szatmár-Beregben, Hajdúban, Csongrádban, Baranyában, Békésben és Jász-Nagykunban hirdetik, ami alátámasztja, hogy az állami támogatás
a kelet-magyarországi ingatlanok felújításánál nyújthat a legtöbb és leglátványosabb segítséget.
Az otpotthon.hu portálon található összes ingatlanhirdetés 25 százaléka gázkonvektoros és 42 százaléka gázkazános ingatlanra vonatkozik a fűtéstípus alapján, míg a pályázat által kedvezményezett felújítandó házaknak csupán 16,5 százaléka gázkazános és 40 százaléka gázkonvektoros.
Az otpotthon.hu adatai alapján az alábbi négyzetméteráron hirdetik a felújítandó és gázkazános ingatlanokat országszerte.
| Fűtéstípus, állapot | lakás-négyzetméterár (ezer forint) | családi ház, négyzetméter (ezer forint) |
| Felújítandó kazános | 876 | 431,6 |
| Felújítandó gázkonvektoros | 700 | 265,6 |
| Átlagos felújítandó | 712 | 315 |
| Átlagos | 944 | 566,4 |
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) számításai szerint az 1990 előtt épült családi házak közül közel 1,3 millió, a teljes ingatlanállomány 28 százaléka lehet jogosult a múlt héten bejelentett új otthonfelújítási programban való részvételre.
A kormány becslése szerint a meghirdetett keretösszeg mintegy 20 ezer családi ház energetikai korszerűsítésére lesz elegendő, ami a célzott ingatlanállomány 1,55 százaléka, a magyarországi lakásállománynak pedig 0,43 százaléka.
Ugyanakkor szakértők szerint a hazai épületállomány érdemi megújulásához évi 100-130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség. A lakásállományra vetítve ez évi 3 százalékos korszerűsítési arányt jelentene, jelenleg azonban Magyarországon mindössze 1 százalék körüli a mélyfelújítások aránya (közel 40 ezer lakás), ezen belül 20-25 ezer a családi ház.
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi népszámlálási adatai szerint 2022-ben 4 580 538 lakás volt az országban, számuk az előző népszámláláshoz képest 190 ezerrel (4,3 százalékkal) nőtt. A lakott és lakáscélra használt lakások száma ebből 4 008 541 volt. Ha ebből kivonjuk az ezalatt megszűnő lakások becsült számát, akkor az 1990 előtt épült lakott lakások száma körülbelül 3 millió 200 ezer.
Az egyesület megjegyzi, hogy a magyarországi lakásállomány állapota az elmúlt 10-12 évben nem változott nagyságrendileg, hiszen az energiahatékonyságot érintő korszerűsítések nem érintettek olyan mennyiségű lakóépületet, ami jelentős hatással lett volna a lakóingatlanok összességének minőségére.
Ezt mutatják az állapotfelmérések, a lakossági kutatások, az energiatanúsítványok adatai is. A hazai energiafelhasználás 35 százalékáért a lakóépületek a felelősek.
Magyarországon hozzávetőlegesen 2,7 millió családi ház van (ebből körülbelül 800 ezer Kádár-kocka). Energetikailag korszerűnek 5-10 százalékuk mondható, hiszen ezeket eleve a kor követelményeinek megfelelően építették, vagy már energiahatékonysági szempontból teljeskörűen felújították. Az épületek 5-8 százaléka bontásra érett, vagyis rentábilisan már nem felújítható, vagy állapota okán nem lakható.
A magyarországi családiház-állomány megközelítőleg 15 százaléka már átesett valamilyen energetikai korszerűsítésen, azonban több mint 60 százalékukra igen jelentős felújítás vár még.
Ha ebben az ütemben halad továbbra is a megújulás, akkor az energetikai korszerűsítésre váró családi házakat több mint 80 év alatt lehetne teljesen felújítani – jegyzi meg a TLE.