Index Vakbarát Hírportál

Magyar kézben fut össze öt ország mobil infrastruktúrája

2024. április 11., csütörtök 19:10

Az infokommunikációs iparág egyik világsztárjának számít dr. Budai J. Gergő. Az általa vezetett Vantage Towers, egy bázisállomásokat építő és üzemeltető cég az összes magyarországi mobilszolgáltatónak – sőt a gazdaság más szereplőinek is – nyújt igénybevételi lehetőséget, amelynek végeredménye többek közt a szupergyors és széles körben elérhető mobilinternet. A vállalat elnök-vezérigazgatója, egyben öt országért felelős régiós vezetője az Indexnek elmondta, hogyan forradalmasítják életünket az új infokommunikációs technológiák, például az 5G.

Budai J. Gergő karrierjében az alkalmazkodás, az ugródeszkákról való bátor elrugaszkodás, és a kihívások visszatérő elemek. Több mint húsz évvel ezelőtt a jogi világból indult a White & Case magyarországi ügyvédi irodájának munkatársaként, kezében a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett friss jog- és államtudományi diplomával, ahol elmondása szerint a szakma nagyjai – mondhatni utolsó doyenjei – tanították.

Az ügyvédi irodánál sokat tanult mentoraitól és kollégáitól. Megfordult Brüsszelben, Londonban és Washingtonban is. Mindig nyitott volt az ajtó számára, hogy külföldön dolgozzon és éljen, de mégis Magyarországon maradt, innen dolgozik külföldre is.

Érdemes utazni, világot látni, tanulni. Értékeljük amink van. Ami jót tanulunk külföldön, azt próbáljuk meg hazahozni, és valósítsuk meg itthon! Magyarországot fejlesszük, tegyük jobbá, és mi is segítsük, járuljunk hozzá mások fejlődéséhez!

– engedett betekintést életfilozófiájába a cégvezető. Elmondta, hogy édesapja diplomata volt, így már gyerekként megismerkedett számos országgal és kultúrával, ráadásul karrierje során is keresztül-kasul repült a világban, ezért bőven van viszonyítási alapja. Megjegyezte, hogy a festői szépségű városok és tájak mellett Magyarország nagyon is élhető, emellett ide köti az állandó hátteret biztosító családja, pszichológus felesége és két lánya, továbbá a barátok, és fel sem merül benne, hogy máshol legyen az „otthon”. Édesanyja vegyészmérnök, aki Szentgyörgyi Albert filozófiáját nevelte belé, vagyis hogy „Gondolkodj bátran, ne félj attól, hogy hibákat követsz el! Tartsd nyitva a szemed, az apró részleteket is vedd észre, és legyél mindenben mértéktartó, céljaidat kivéve!”

Csengetett a Pfizer, adsz-e, király katonát?

Még a Réczicza White & Case ügyvédi irodában dolgozott, amikor az egyik akkori ügyfél, a Pfizer felkérte magyarországi jogi igazgatójának.

Egy hét után felhívtak, hogy sajnos mégsem lehet enyém az állás, mert egy feltételnek nem felelek meg. A betöltött 35. életévnek. Én akkor 28 voltam. Bárcsak még egyszer ilyen problémám lehetne

– mesélte mosolyogva. A cég viszont mégis kivételt tett vele, így lett a magyar Pfizer eddigi legfiatalabb igazgatósági tagja. Amilyen gyorsan csak lehetett, megtanulta a gyógyszeripar működését. A magyar operáció mellett cseh, román, lengyel és belga területeken is dolgozott, illetve a cég globális tanácsadó testületében is, New Yorkban. 

27-28 évesen még poén, hogy az ember majdnem minden estéjét egy másik szállodában tölti. Azonban 32-33 felett már kevésbé. Akkor született meg a nagyobbik lányom, és eldöntöttem, hogy több időt szeretnék itthon tölteni Magyarországon

– mesélte. Ekkor kereste meg egy korábbi ügyfele, a Mid Europa Partners, egy londoni székhelyű tőkebefektetési alap. Az Invitel nevű távközlési céghez – amely akkoriban évi 17 százalékos zuhanórepülésben volt – hívták a válságmenedzsment-csapatba. 

Elvállaltam, tetszett a kihívás. Így viccesen mindig azt mondom, hogy a biztos New York-i 42. utcában lévő irodát lecseréltem egy bizonytalanra, Budaörsön az IKEA háta mögötti utcában lévőre. 

Míg élek, nem felejtem el: az első munkanap április 1-je volt. Megmutatták a pontos helyzetet adatokkal alátámasztva, és mondták, hogy ha minden így folytatódik, és nem lépünk semmit, akkor július 17-e körül megyünk csődbe, úgyhogy itt az idő tenni valamit. Azt hittük, áprilisi tréfa” – mesélt a kihívásról. Az Invitel távközlési vállalatból 5-6 év alatt létrehozták az Invitel csoportot, ideértve a ma is létező és prosperáló Invitech nevű vállalatot. „Tulajdonképpen kihoztuk a csődközeli helyzetből, és növekedési pályára állítottuk, majd az Invitelt a Digi vásárolta meg, majd a Digi és az Invitech mára egy kis kitérővel a 4iG szárnyai alá került.”

A 4iG belépésénél már nem volt jelen Budai J. Gergő, ugyanis a Mid Europa Partners 2017 elején értékesítette a már növekedési pályára állított Invitel csoportot, és akkor jött el onnan. Ezt követően a Vodafone Magyarország kereste meg, ahol a nagykereskedelemért és a külkapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettesi pozícióba igazolták le. Itt aztán megannyi területért felelt, később már az igazgatóság alelnökeként is.

„Nagyon büszke vagyok erre az időszakra is, hiszen harmadik belépőként ebben az időszakban előztük meg és vált a Vodafone a második legnagyobb szereplővé – mind árbevétel, mind ügyfélszám tekintetében –, illetve Magyarországon elsőként indítottuk el az NBIoT és az 5G szolgáltatást a versenytársakat majd egy évvel megelőzve. Arról nem is beszélve, hogy a VIP-ügyfélszolgálatot akkoriban megszüntethettük, hiszen abban az időben minden ügyfelet legfeljebb 3 perc várakozással ki tudtunk szolgálni.”

Már majdnem beéri a Vodafone-t a Vantage Towers

A cég alelnökeként képviselte a Vodafone-t egészen 2020-ig, amikor is új feladatot kapott. A Vodafone Európa tíz országában hozott létre toronyvállalatot, és úgy döntött, hogy az úgynevezett passzív infrastruktúra kiválik a Vodafone-ból, így jött létre a Vantage Towers. Megbízták, hogy az új vállalkozás élére keressen vezetőt Magyarországon. 

Találtam is egyet, akit ez nagyon érdekelt. Nagyon sokan mondták, hogy meg vagy te őrülve, hogy otthagyod a nagy Vodafone-t, ahol több ezer emberrel dolgozol együtt, és átülsz egy kis startupba, tizenkét kollégával. Mellette szólt, hogy a kis startup mögött egy nagyvállalat méretű pénztárca volt

– mondta, hozzátéve, hogy a kollégáknak mindig a nemrég felújított Postapalota példáját hozza fel. „Ebben az épületben annak elkészültét követően a távközlés mindössze egy szoba volt. Mára ez önálló iparággá vált, sőt – némi szerénységgel – az iparágak iparágává, hiszen ezen keresztül jut el a technológia, a digitalizáció más iparágakba, mint például a termelésbe, az oktatásba, a mezőgazdaságba. Szóval akkoriban ez egy szoba volt, és mára önálló iparággá fejlődött. Nekünk pedig nyitva kell tartani a szemünket, hogy megtaláljuk házon belül azt az egy szobát vagy irodát, amelyből a jövőben egy új iparág lehet. 

Az infokommunikációban az a szép, hogy nagyon könnyen lehetünk utolsókból elsők, igaz ez fordítva is áll. 

Itt 20-30 évre előre kell gondolkodni és tenni a téteket. Szóval mára ez a startup felnőtt, és kezdi beérni az anyukáját, a Vodafone-t, ami a vállalat értékét illeti. Létszámban jóval kisebbek és hatékonyabbak vagyunk, a Vantage Csoport 10 országban összességében nagyjából 750 fővel működik, ebből Magyarországon már közel 70-en vagyunk csak munkavállalók.”

– jelezte a Vantage Towers Magyarország elnök-vezérigazgatója, aki egyben a Vantage Csoport regionális vezérigazgatója lett. Február óta a magyar piac vezetésén kívül a cseh, a román, az ír és a portugál piac irányítása és felügyelete is hozzá tartozik. A Vantage Towers 10 európai országban működik, közel 88 ezer bázisállomása van Európa-szerte, ennek mintegy 30 százaléka, azaz a magyar, a cseh, a román, az ír és a portugál bázisállomások a cégvezető kezében összpontosulnak.

A vállalat kezdetben teljesen a Vodafone tulajdona volt, majd bevezetésre került a frankfurti tőzsdén, ahol a Vodafone még többségi tulajdonos maradt. Később olyan nagybefektetők jelentkeztek a Vantage Towersért, mint a Wall Streeten jegyzett KKR vagy a GIP – amit azóta a Blackrock felvásárolt. A Vodafone időközben kivezette a frankfurti tőzsdéről a Vantage Towerst. A Vodafone, illetve a Wall Street-i befektetők jelenleg körülbelül a részvények 89,3 százalékát birtokolják.

A magyar teljesítményre nagyon büszkék vagyunk, hiszen ha az elmúlt évet nézzük, akkor rekordot döntöttünk, 161 új bázisállomást építettünk. Ez a Vodafone-ból való kiváláskor még 20-22 bázisállomás volt egy évben

– érzékeltette a fejlődés ütemét a cégvezető. Megjegyezte, hogy ma már nemcsak a Vodafone-t, hanem valamennyi magyarországi mobilszolgáltatót és a gazdaság egyéb szereplőit is kiszolgálják. A Vantage Towers ezzel stratégiai jelentőségű lett a távközlési infrastruktúrában. Európa-szerte kiterjedt toronyhálózatot üzemeltet, ezzel elősegíti a mobilhálózatok zökkenőmentes működéséhez nélkülözhetetlen infrastruktúrát és összeköttetést. Ez az infrastruktúra nemcsak a hagyományos hang- és adatszolgáltatások, hanem egyre inkább az 5G, az IoT (Internet of Things, a dolgok internete) és azon túlmenően a feltörekvő igények, például drónok, okosvárosok vagy önvezető autók szempontjából is létfontosságú.

Veszélyes az 5G?

Budai J. Gergővel az élen a vállalat arra összpontosít, hogy kiterjedt hálózatát kihasználva támogassa a nagy sebességű, megbízható, vezeték nélküli kommunikációs szolgáltatások gyors terjedését. A mobilszolgáltatók telepíthetnek a bázisállomásokra 5G-s aktív antennákat is, illetve használhatnak 5G-s frekvenciákat is. 

Az 5G-hálózatok a gyorsabb sebességgel és alacsonyabb késleltetéssel forradalmasítják az internetkapcsolatot, támogatva az autonóm járművektől az intelligens városokig szinte mindent.

Korábban hazánkat is utolérte a rettegés az 5G mobilhálózattól, volt, aki azt állította, hogy emiatt hullanak el a madarak, vagy éppen a méhek pusztulnak el miatta, és az emberi egészségre is káros. Erről is kérdeztük. Elmondta, hogy korábban, a Covid alatt Angliában és Hollandiában bázisállomásokat támadtak meg, mondván, az 5G terjeszti a koronavírust. Az ügy pikantériája, hogy a szóban forgó városokban nem is volt 5G, tehát a 3G-t vagy 4G-t biztosító bázisállomásokat gyújtották fel. A Covid megmaradt, de a kommunikáció azokban a városrészekben napokra leállt, aminek súlyos, akár emberéleteket követelő következményei lehetnek.

Gyakorlatilag a mentők, tűzoltók, rendőrök se tudtak kommunikálni abban a körzetben, ahol a rongálás megtörtént

– világított rá Budai, megjegyezve, hogy sokan keverik, hogy ezek a G-k mit is jelentenek valójában. A generációkat jelölik. Az 1G volt régen a nagy táskás telefon, ami a 450 megahertzen működött. Utána jött a 2G már 900 megahertzen, amelyet a még szintén nagy méretű, hosszúkás, de már nem táska méretű mobiltelefonok jellemeztek, hang és alap SMS-szolgáltatással. A 3G már a modernebb, egyben dizájnosabb telefonokat takarta, amelyeken korlátozott internet vagy wap volt, és már kicsit töredezett fotókat lehetett küldeni rajta. A 4G pedig az okostelefonok világa. Az 5G, vagyis az ötödik generáció pedig már valójában nem az emberek, inkább a gép-gép kommunikáció céljából készül, hiszen ott olyan gyors a reakcióidő, olyan sebességgel kommunikálnak egymással az eszközök, amit emberként mi már nem nagyon tudunk érzékelni vagy felfogni. 

„Ezt a Vodafone-nál korábban rendszerint azzal a példával mutattuk be, hogy kitettünk két focikaput, és mind a kettőbe beállt egy kapus. Az egyiken az 5G-s, a másikon 4G-s VR-szemüveg volt. Rúgtuk nekik a labdát. A 4G esetében először beesett a labda a kapuba, aztán vetődött csak a kapus, míg az 5G-nél probléma nélkül meg tudta fogni a labdát. Ez a hálózat reakcióideje. 

Gondoljunk bele, ha egy önvezető autónál, amikor az autók egymásnak adják a jelet, vagy a lámpa adja a jelet, akkor adott esetben az, hogy a késleltetés 9 század másodperc vagy késleltetés nélküli, egy baleset megelőzését jelentheti. 

Erre az 5G már alkalmas, de a 4G még nem. Jelenleg Magyarországon a 2G-hálózat még működik biztonsági tartalékként és olyanok számára, akik nem hajlandóak okostelefonokat használni. A 3G-hálózatot már lekapcsolták. A 4G- és az 5G-hálózat pedig szolgáltatótól függően fejlesztés alatt áll vagy már kiépült teljesen” – magyarázta Budai, aki szerint bár az 5G gyorsabb, emberként a letöltési sebességben vagy kép- és hangminőségben már kevésbé érezhető a különbség a két generáció között. A technológiával kapcsolatos tévhitekre visszatérve megjegyezte, hogy látott olyan 5G-ellenes tüntetést is, amit a Facebookon élőben közvetítettek, vagy mai divatos kifejezéssel „streameltek” az 5G segítségével.

Az egyik nagy kihívás, amellyel a mobilszolgáltatók szembesülnek, az 5G technológiával kapcsolatos téves információk terjedése. Az egészségügyi kockázatokkal, a környezeti hatásokkal és a magánélet védelmével kapcsolatos mítoszok félelmeket keltettek a közvéleményben. A cégvezető hangsúlyozza annak fontosságát, hogy mindig a tudományos bizonyítékokra és tényszerű információkra kell az állításokat alapozni. 

Az 5G technológia elődeihez hasonlóan jóval az elektromágneses frekvenciák biztonsági határértékein belül működik, amelyeket a mobilszolgáltatók és a hatóság is folyamatosan ellenőriz

– hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató. Megjegyezte, hogy a 4G és az 5G ráadásul olyan frekvenciákat vesz igénybe, amelyek az elmúlt évtizedekben is használatban voltak, csak más célokra, mint például a földfelszíni televízióadás sugárzása. 

A tévhitek eloszlatásán túl Budai J. Gergő kiemelte az 5G-technológia kézzelfogható előnyeit. Felvázolta, hogy az 5G példátlan sebessége és alacsonyabb késleltetési ideje hogyan teheti lehetővé a telemedicina, a távoktatás, az intelligens városok és az IoT-alkalmazások fejlődését, átalakítva a mindennapi életet. A cégvezető az 5G-ben rejlő, az innováció, a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét előmozdítására irányuló potenciálra összpontosít, bemutatva, hogy a technológia a jövő digitális gazdaságának egyik sarokköve.

A vállalatvezető olyan jövőt vizionál, amelyben az 5G-technológia széles körű elterjedése az összekapcsolhatóság, azaz konnektivitás új korszakát is elhozza, és ebben a Vantage Towers már most is jelentős szerepet játszik. „Kollegáimnak szoktam mondani, hogy ugyan mi bázisállomásokat és antennarendszereket építünk, de ennél valójában sokkal többet teszünk, hiszen kapcsolatokat teremtünk és a világhoz adunk hozzáférést” – mondta.

Nem elég, hogy gyors, zöldnek is kell lennie

A cégvezető elmondta, hogy a bázisállomásaikat kizárólag megújuló energia működteti, és ezért ők hajlandóak prémiumot is fizetni az áramszolgáltatóknak. Emellett olyan innovatív technológiákat telepítenek, mint az energiahatékony berendezések, a napelemek és a fejlett felügyeleti rendszerek, hogy növeljék a hálózat hatékonyságát és megbízhatóságát. 

Régebben a zöld vagy megújuló energia »csak« trendi jövőkép volt, a mai világban már alapellátási és biztonsági kérdés is egyben. Viccesen meg szoktam jegyezni, hogy régebben nem nagyon ismertem az energetikusunkat, ma pedig ott van minden fontos döntésnél

– mondta. A Vantage Towers jövőbeli stratégiájának szerves részét képezi a digitális szakadék áthidalása azáltal, hogy biztosítja a konnektivitást. Ugyanakkor elmondta, a számos pozitív hatása mellett veszélyeket is rejt, hogy az életünk egyre inkább digitálissá válik. Manapság már szinte minden adatunk fent van a digitális felhőben, ráadásul ma már a csalók jó része a kibertérben vadászik áldozatokra. Kifejezetten a gyerekek fejlődésére tartja károsnak a túlzásba vitt „mobilozást”, ezért otthon hozott egy szabályt: harmadik osztályig senki sem kaphat okostelefont. Szerinte a technológia – mint minden más – kétélű fegyver, lehet jó és rossz célokra is használni. Ahogy egy kést is vagy az atomhasadást is, hiszen lehet energiát létrehozni és lehet atombombát is készíteni belőle.

„Azt szeretnénk, hogy a digitális technológiát is jó célokra használjuk, az emberi élet egy kicsit jobbá, könnyebbé és kényelmesebbé tételére. Az jó, ha mondjuk egy diák arra használja, hogy történelemórán megnézze, milyen is volt az Akropolisz anno, vagy honnan hova hajózott Kolumbusz, és milyen körülmények között. Vagy hogy jelezze, az úti célunk közelében hol van szabad parkolóhely, vagy mikor jön a következő busz vagy metró.

Az állandó, kényszeres közösségimédia-használat, vagy hogy szülők korlátlanul, állandóan babysitterként használják az okostelefont, netán hogy beszélgetés helyett ebéd vagy vacsora közben mindenki azt nyomkodja, az már nem jó. Mindent lehet, de mértékkel

– fejtette ki. Végezetül tanácsot is adott a hozzá hasonló pályára készülő fiataloknak: „a legfontosabb hogy mindig legyen céljuk, amit el szeretnének érni, legyen bennük egy egészséges kíváncsiság, de legfőképp: kellő alázat és kitartás. Idő kell ahhoz, hogy a céljainkat elérjük és kiteljesedjünk. Ha pedig valaki iparágat akar váltani, újat tanulni, amit én többször is megtettem, ne gondolkodjon rajta, merjen bátran meglépni. Nagyon sok olyan értékes tudás van, amit az egyik iparágból át lehet vinni a másikba, és ott kamatoztatni”.

(Borítókép: dr. Budai J. Gergő. Fotó: Szollár Zsófi / Index)

Rovatok