Március derekán elsőként számoltunk be arról, hogy a Mol-csoport frissítette „Shape Tomorrow” elnevezésű hosszú távú stratégiáját: a vállalat célja, hogy még zöldebbé, önellátóbbá és versenyképesebbé tegye működését és közvetve a régiót. A cégcsoport 2030-ig több mint 4 milliárd dollárt költ zöldberuházásokra, 2050-re pedig megcélozza a karbonsemleges működést. A frissített stratégia nagyobb hangsúlyt fektet a megújuló üzemanyagokra, a zöldhidrogénre, a biometánra és a geotermikus energiára – olvasható a vállalat közleményében.

A vállalat közleménye szerint az új stratégia a „holnap megoldásaival biztosítja az okosátmenetet”. Beruházásaival tovább erősíti a régió ellátásbiztonságát, értéket teremt a hulladékból, és innovatív technológiákkal formálja a mobilitás jövőjét.

2016-ban az egyik első iparági szereplőként jelentettük ki, hogy több lábra állunk, és a hagyományos fosszilis üzletágaink mellett fokozatosan kiépítjük hídfőállásainkat a petrolkémia és a fogyasztói szolgáltatások területén. Nyolc éve ugyanazt az irányt követjük, de figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt évek radikális kihívásokat és változékonyságot hoztak az energiaiparban. Eljött az ideje, hogy ismét aktualizáljuk stratégiánkat, hiszen a fenntarthatósági célok ambiciózusabbá váltak, miközben a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet továbbra is jelentős

– összegezte a stratégiát Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója. Majd azt is hozzátette: „Nem hiszünk a dogmatikus megközelítésben, az okosmegoldásokat keressük. Józanul, pragmatikusan haladunk tovább, és úgy tesszük lehetővé a zöldenergia-átmenet végrehajtását, hogy közben megalkuvás nélkül garantáljuk az energiaellátás biztonságát, vállalatunk versenyképességét és az értékteremtést részvényeseink számára.”

A napokban Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója volt a MolTalks podcast vendége, ahol Halász Ambrus, a Mol-csoport vállalati kommunikációs vezetője kérdezte a vállalat frissített hosszú távú stratégiájáról. A beszélgetést az alábbiak szerint lehet összefoglalni:

• A vállalat a modern és tiszta környezet előtérbe helyezésében hisz, és a zöldátállásban, a technológiák folyamatos fejlődésében.
• A jövő Mol-ja megőrzi az integrált üzleti modellt, épít meglévő erősségeire, egyszerre lesz hatékony iparvállalat, körforgásos gazdasági szereplő, közműcég és energiaipari szereplő.
• A versengő technológiákban látják az autóipar jövőjét is, ugyanakkor az akkumulátoralapú elektromobilitásnak megvannak a korlátai, így szerinte a jövőben több típusú üzemanyag lesz egyszerre jelen a töltőállomásokon. A hidrogén, a szintetikus és a bioüzemanyagok is formálni fogják a mobilitás jövőjét.
• Bacsa György kiemelte: ezekhez a jövőképekhez kellett kialakítani a Mol-csoport stratégiáját.
• 2050-re a vállalat üzleti modelljében megmarad a nehézipari szegmens, még magasabb hatékonysággal és a körforgásos gazdaságba integráltan. Ugyanakkor várhatóan tovább fejlődnek a fogyasztói szolgáltatások, és jelentős fejlődésen megy majd keresztül a vállalat hulladékgazdálkodási és a megújuló üzletága is.
• „A klímalábnyomunk kisebb lesz, a 2030-ra megcélzott fenntarthatósági elvárásoknak meg fogunk felelni” – összegezte, majd hozzátette: a zöldberuházásokat csak észszerű keretek között tudja elképzelni ebben a nehézipari szektorban is.
• Bacsa György szerint a globális zöldátállásban az időhorizontokat megfelelően kell kijelölni, „nem lehet a fosszilis energiahordozókról teljesen lemondani, rövid távon fokozatosságra van szükség”.
• A Mol korábbi, 2016-ban meghirdetett stratégiája napjainkban is érvényes, és az akkor megfogalmazott célokat gyakorlatilag sikerült teljesíteni. A kutatás-termelésben a cégcsoport az azerbajdzsáni akvizícióval bővítette szénhidrogén-készleteit, és sikeresen ellensúlyozza a mezők természetes csökkenését, a downstream szegmensben a két nagyberuházás (a tiszaújvárosi poliolprojekt és a rijekai finomító modernizáció) a végéhez közeledik, a kiskereskedelemben a hálózat szignifikánsan bővült a szlovéniai és lengyelországi akvizícióknak köszönhetően, valamint számottevő eredményeket tud felmutatni a nem üzemanyag szegmens is. Ez alatt a töltőállomások egyre bővülő szolgáltatásait és gasztrokínálatát kell érteni.
• Emlékeztetett, a vállalat a körkörös gazdaságban, a hulladékkezelésben jelentős eredményeket ért el, és konkrétumokkal, elvárható számokkal támasztják alá a stratégiájukat, amit teljesítése teljesen racionális alapokon nyugszik.
• A 2020-as években már eddig is számos kihívás – köztük a pandémia és geopolitikai konfliktusok sora – nehezítette a stratégiai célok elérését. Ezek egyértelműen megmutatták, hogy rövid távon a fenntarthatóság mellett az ellátásbiztonságra is fókuszálni kell, hiszen az elengedhetetlen a regionális gazdaságok mozgásban tartásáért.
• Majd kitért arra, hogy Európának, Amerikával ellentétben, jelentős fosszilisenergiaimport-függősége van. „Sosem lesz olyan olcsó forrása, mint egyes szénhidrogénben gazdag régióknak” – összegezte.
• Többek között ezért gondolta a Mol-csoport azt, hogy a körkörös gazdaság, a fogyasztói szolgáltatások és az alternatív üzemanyagok kitörési lehetőséget jelentenek. Miközben a tradicionális üzletágak továbbra is bevételt termelnek – természetesen a folyamatos hatékonyságnövelés és a zöldenergia-átmenethez szükséges beruházások mellett.
• A jogszabályi környezet ilyen kihívásokkal teli helyzetben kiemelt fontosságú, hiszen meg kell tartanunk a versenyképességünket és a függetlenségünket. „Európának nem normatív utat kell bejárnia” – összegezte.
• Szerinte nem szabad az egyetlen „csodafegyverként” nézni az elektromos autókra, hiszen versengő technológiák lesznek a jövőben – kizárólag „egy fejlesztési útvonalat nem lehet támogatni”.
• A Mol-csoport stratégiája attól egyedi, hogy Közép-Kelet-Európára fókuszál. „Nem lépünk ki bizonyos piacokról, ahol azt gondoljuk, hogy felelősségünk van.” Továbbá a körkörös gazdaság, a hulladékfeldolgozás ugyanakkora hangsúlyt kap, mint maga a zöldenergia vagy a karbonsemlegesség. „Nem kívánunk normatív politikai elvárásoknak megfelelő beruházási programot letenni az asztalra. Egy észszerű, megvalósítható zöldprogramot alkotunk meg.”

(Borítókép: Bacsa György 2023. május 26-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)