Pár héttel ezelőtt átadták Magyarország legzöldebb oktatási épületét. A Corvinus Gellért Campusa egyszerre testesíti meg a 21. század követelményeit és az egyetem új stratégiáját, amely így kézzelfoghatóvá vált. Az impozáns épületben a diákok nem csak tanulhatnak és lakhatnak, hanem egy oktatási innovációs ökoszisztémának lehetnek részesei. Arra bátorítják őket, hogy az oktatókkal partnerségben fejlődjenek, legyenek újítók, lépjenek ki a komfortzónájukból.
Február végén jelentették be, hogy átadták az ország legfenntarthatóbb felsőoktatási épületét, a Gellért Campust. Az Indexnek lehetősége volt az intézmény minden zegét-zugát meglesni. Talán a legfontosabb, amit az épülettel kapcsolatban érdemes tisztázni, hogy a 680 hallgató befogadására alkalmas kampusz közösségi tervezés alapján készült, azaz funkcióit, hangulatát azok határozták meg, akik később használni fogják.
Hernádi Zsolt, a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának elnöke a nyitóünnepségen úgy fogalmazott, hogy „Közép-Európa élvonalába akarunk eljutni, és az épület ennek is a szimbóluma”.
A kampuszon a hasznos terület nagyjából 14 ezer négyzetméter, a „túravezetésünkben” Barta Márton, a Corvinus stratégiai igazgatója, aki a Gellért Campus projektvezetője is, és Misovicz Tibor, az egyetemet fenntartó alapítvány titkára volt a segítségünkre.
Barta Márton emlékeztetett, az építészeti tervezés kulcseleme volt, hogy az egyetem közössége által meghatározott irányok ténylegesen megvalósuljanak. Az épületben a kooperatív, többfunkciós oktatási-kutatási helyiségek összefonódnak a közösségi terekkel. És teljesen új – talán elsőre szokatlan – tantermeket alakítottak ki.
Az egyetem modellváltása és az épülettervezés párhuzamosan zajlott – a tartalmi tervezés 2020 novemberében kezdődött. Így az egyetem új stratégiája konkretizálódott a kivitelezésben
– ismertette az Indexnek Barta Márton, aki bevezetett minket az első tanterembe, ahol rögtön szembetűnő volt, hogy falak helyett ablak van, padlótól plafonig. Ennek következtében a diákok és a tanárok gyakorlatilag 360 fokban kilátnak a természetbe, hiszen az épületet gyönyörű zöld környezet öleli körbe, a varázslatos Gellért-hegy oldalában. Ám legalább ennyire fontos hangsúlyozni:
ha az időjárás megengedi, természetes fényekben lehet tanítani.
Az épületben azonnal szembetűnő, hogy a hagyományos egyetemi tantermekkel ellentétben a diákok nem frontálisan és a katedrán álló tanárral foglalnak szemben helyet, hanem mintha egy közös munkacsoport dolgozna együtt – szabadon, de mégis rendezetten. „Úgy lettek kialakítva a tantermek, hogy az oktatók és a diákok partnerségét – ami az egyetem szellemisége – folyamatosan tükrözze” – összegezte a Corvinus stratégiai vezetője.
A KREATÍV KOOPERÁCIÓn túl aZ 1,1 hektáros parkban akár kültéri órákat is lehet tartani, hiszen a kültéri „termekben” is megvannak hozzá a feltételek.
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter az átadóünnepségen korábban azt hangsúlyozta, „azok a jó intézmények, ahol kialakul valamiféle identitás. Öröm látni, hogy ez a kötődés a Corvinuson ezentúl világszínvonalú körülmények között jöhet létre.” A kampusznak határozottan van egy egyedi életérzése, modern, ugyanakkor otthonos. A teljes 17 milliárd forintos beruházás háromnegyede állami, illetve uniós forrásokból, egynegyede a fenntartó alapítvány forrásaiból származik.
Az egész épület tervezésekor a környezettudatosság legalább annyira szem előtt volt, mint a kooperatív, többfunkciós oktatási-kutatási helyiségek. Egyszerre használják a geotermikus és napelemforrásokat. Maga az épület energiahatékonysága külön és tudatosan a modern kor előírásait maximálisan figyelembe vette. Az AA+ energiahatékonysági tanúsítás mellett a régi épület bontási hulladékának 82 százalékát, építési hulladékának 100 százalékát szelektíven gyűjtötték. A parkoló csak minimális, mintegy két tucat autót tud fogadni, viszont 170 kerékpár tárolására alkalmas. És ez szándékos: „így szeretnénk a fenntartható közlekedés felé terelni a diákjainkat” – összegezte Misovicz Tibor. A kampusz a Fővám téri épülettől tömegközlekedéssel 15 perc alatt elérhető.
Számos kreatívműhely található a kampuszban, a 3D-nyomtatótól kezdve a linómetszésig sokféle, a szokásostól elérő fejlesztőeszközt használhatnak a corvinusosok. A gazdaság- és társadalomtudományok, amik a Corvinus oktatási profiljába tartoznak, jellemzően a gondolatok ütköztetéséről szólnak, fejben fejleszthetők, és a valósággal való kapcsolatukat sokszor nehéz kézzelfoghatóvá tenni. Ha viszont a diákok a két kezükkel alkothatnak, kreatívan, az visszahat a fő tanulmányaik sikerére. „Hiszünk abban, hogy a hallgatókat ki kell mozgatni a komfortzónáikból” – húzta alá Barta Márton.
A kampuszban rejlő lehetőségek minden corvinusos diáknak elérhetőek, és az egyetem a vállalati partnereivel is itt építi kapcsolati hálóját. Több szak oktatása csak ezen a kampuszon zajlik: az üzleti adattudomány (Data Science in Business), valamint a filozófia, politika, gazdaság szak hallgatói kizárólag ide járnak. „Itt tényleg a nagyon magas minőség volt a cél” – összegezte Misovicz Tibor. A kollégium havi díja a háromágyas szoba esetén 72, míg a kétágyas esetén 80 ezer forint.
A négyemeletes, panorámás kollégiumrész 180 hallgatónak nyújt lakhatási lehetőséget, önálló vizesblokkokkal. Ugyanakkor további hat professzori apartman is helyet kapott a kampuszon.
Fontos hangsúlyozni, a közösségi és oktatási-tanulási tereken túl elmélyült tanulásra alkalmas, hangulatos olvasóteret is kialakítottak. Az épület különlegessége az „Adattér” nagyon jó minőségű munkaállomásokkal, kivetítőkkel, ahol minden adott ahhoz, hogy az adatokkal, az adatvizualizációval kényelmesen lehessen dolgozni. Itt lehet egyet nosztalgiázni is: az épület hetvenes évekbeli történetének lenyomataként kiállították az akkori hálózatirányító kapcsolószekrényt, retró gombokkal. Természetesen a multifunkciós sportközpontban kültéri és beltéri sportpályák is rendelkezésre állnak, az épülő mászófal és 4 mozgásstúdió mellett, amiket hamarosan külsősök is használhatnak.
Megkérdeztünk egy mesterszakos hallgatót, Mátyás-Péter Tamást is, hogyan telnek a mindennapok a kampuszon.
Az első, ami nekem itt szembeötlő volt, hogy nincsenek hagyományos, szűk, sötét egyetemi terek. Több itt az olyan helyiség, ahol projektekben dolgozhatunk. Látszik, hogy az egyéni és a kiscsoportos oktatás tényleg fontos.
Az épületben persze egy 300 fős, kettéosztható előadóterem is rendelkezésre áll szakmai rendezvényekre, nagy előadásokra. A hallgató arra is kitért lapunknak, hogy az épület kiválóan működik természetes fényben, kedvenc helye a tetőterasz a Dunával, a pesti kampuszépületekkel, a Gellért-heggyel. A kampuszon büfé helyett Fresh Corner található az épületben, bár sokan ezt úgy jellemezték, hogy „benzinkúthangulat van”, a kampuszt bejárva ez jut a legkevésbé az eszébe az embernek és a diákoknak. Inkább mindenki örül annak, hogy folyamatos a megfelelő minőség, amit a kantin szolgáltatója országszerte évek óta bizonyít.
Végezetül talán a legfontosabb: azontúl, hogy zöld és funkcionálisan szinte tökéletes, a diákok vágynak arra, hogy itt tanuljanak. Folyamatos az együttműködés a tanárok és a diákok között, az egyetem és a vállalatok között, a város és a kampusz között. A Corvinus ökoszisztémában gondolkodik, és nem csak az oktatásban, hiszen az egész környékre, valamint a magyar gazdaságra is hatással van ez a modern, XXI. századi követelményeket is felülíró épületegyüttes.
A diákok jövőjét nemcsak a Corvinus új stratégiája, hanem Magyarország legzöldebb oktatási épülete kölcsönösen és egymást kiegészítve szolgálja.
Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a Budapesti Corvinus Egyetem közreműködésével jött létre.
(Borítókép: A Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campusa a XI. kerület Ménesi út 5. szám alatt. Fotó: Nagy Zoltán / MTI)