Bár a válaszadók 37 százaléka a csatornázás segítségével egyszerűen megszabadulna az értékes esővíztől, a városlakók többsége óvintézkedéseket sürget az extrém csapadékcsúcsok és a villámárvizek ellen. Továbbá az Ipsos Zrt. és a Wavin friss kutatása szerint a válaszadók háromnegyede további zöldterületek létesítésével szeretné lakókörnyezetét élhetőbbé tenni.
A magyar városlakók túlnyomó többsége további óvintézkedéseket sürget az extrém csapadékcsúcsok és a villámárvizek ellen – derült ki az Ipsos Zrt. és a Wavin friss kutatásából. Arról már megoszlanak a vélemények, hogy mit is kezdjünk az esővízzel:
Bár a nagyobb esőzések május és szeptember között csak enyhén növekvő trendet mutatnak, a szélsőséges esőzés egyre gyakrabban és egyre nagyobb területen fordul elő itthon.
Az ország legalább 40 százalékán figyelhettünk meg „extrém eseményt” az elmúlt években.
A közlemény szerint mindez villámárvizeket, földcsuszamlásokat vagy a csatornarendszerek korlátozott kapacitása miatt akár a felszín alatti vizek szennyeződését is magával hozhatja.
Az egészséges, fenntartható környezet építését célul kitűző Wavin kutatásának tanulságai szerint a magyar városlakók mindössze 6 százaléka tartja veszélytelennek a szélsőséges esőzést. A válaszadók 42 százaléka gyűjti és újrahasznosítja az esővizet.
Azonban már léteznek olyan, 100 százalékban újrahasznosított és újrahasznosítható műanyagból készült szikkasztórendszerek, amelyek „felokosíthatók”, így az időjárási adatok és a tárolóban elhelyezett szenzorok segítségével csak a valóban felesleges vízmennyiséget szivárogtatják el a talajon keresztül.
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke a közlemény szerint hozzátette, hogy az utóbbi időben egyre több önkormányzat észleli az aszályos időszakok okozta veszteségek veszélyét, így nyitottabb a csapadékvíz tárolására és szikkasztására.
Ezzel összefügg, hogy a zöldterületek fejlesztése az a klímaalkalmazkodási lépés, amely a legjobban járul hozzá egy település élhetőbbé tételéhez.
Budapesten 6 négyzetméter zöldterület jut egy lakosra, ami a nemzetközi célértékhez képest alacsony. Ez európai viszonylatban mégis erős középmezőnynek számít, hiszen Barcelonában vagy akár Párizsban is arányosan kevesebb a zöldfelület, de Prága sokkal több közparkkal büszkélkedhet.
Sajnos Magyarországon az elmúlt években folytatódott az egy főre jutó önkormányzati zöldterületek nagyságának csökkenése. Ennek a folyamatnak kíván gátat szabni egy tavaly decemberben elfogadott jogszabály, amely megalapozza az úgynevezett zöldfelületi tanúsítvány rendszerét,
azaz a telek vagy az ingatlan zöldinfrastruktúra-ellátottságát igazoló okirat bevezetését, ami annak ökológiai teljesítőképességét jelöli.
Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a településtervek megalkotásakor és felülvizsgálatakor fontos szemponttá válik a szakszerű csapadékvíz-gazdálkodás, ezen belül is a csapadékvíz összegyűjtése és helyben tartása, zöldfelületi kezelése – olvasható a közleményben.