Bár a benzin ára péntektől ismét emelkedik, nagyjából ugyanolyan mértékben csökken a gázolaj. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az Indexnek az árváltozásokkal kapcsolatban elmondta, az olajárakon nem érezhető az iráni dróntámadás, hiszen a piac azt korábban beárazta. Szerinte a jelenlegi üzemanyagárak változása mögött szezonális hatások húzódnak meg.
Eltérő módon, de jelentősen változnak a hét második felében az üzemanyagárak – tájékoztatott a holtankoljak.hu. A benzin nagykereskedelmi ára literenként 7 forinttal emelkedik, ugyanakkor a gázolajnál 6 forintos árcsökkenés következhet péntektől.
Az átlagárak így az alábbiak szerint alakulhatnak:
vagyis a benzin drágább lesz a dízelnél, amire tavaly augusztus óta nem volt példa.
Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az Index megkeresésére közölte, a gázolaj alapvetően az őszi-téli időszak, míg a benzin a tavasz-nyár slágerterméke. Jellemzően ebben az időszakban utóbbi eléri, de gyakran meghaladja a gázolajárat. Szerinte fontos hangsúlyozni, hogy folyamatosan csökkent a két termék közötti árkülönbség, és gyakorlatilag napjainkban már azonos szinten helyezkednek el.
A mostani árváltozás mögött nincsen jelentős és egyértelmű tényező, csak a normál szezonális hatás érvényesül.
„Nagyon sokan a téli időszakban lerakják az autót, ám jönnek a nyári programok és az utazások. Megnövekszik a kereslet a benzin iránt, és óhatatlanul felértékelődik a gázolajjal szemben” – mondta Grád Ottó.
Mint arról az Indexen beszámoltunk, április 13-án, szombaton Irán példa nélküli támadásra szánta el magát: Teherán először lőtt ki rakétákat közvetlenül Izraelre. Irán azután döntött a rakétatámadás mellett, miután Izraelt tette felelőssé a damaszkuszi iráni nagykövetség elleni április 1-i támadásért, amely többek között Mohammad Reza Zahed iráni vezérőrnagy halálával járt.
Egymásnak ellentmondó információk jelentek meg arról, hogy Teherán értesítette-e az Egyesült Államokat és a környező országokat az április 13-i, Izrael ellen megindított légitámadásáról. A legnagyobb kérdés, Izrael milyen ellencsapásról dönt az Iránból kilőtt 300 rakétára és drónra válaszul, és hogy arra Teherán miként reagál.
A pesszimista hangok ellenére – persze nem kizárt, hogy hosszabb távon azért változhat a világpiaci ár az eszkalálódó helyzet miatt – némileg meglepő módon a kőolaj a múlt heti 92 dolláros szintről 89 dollárra, tehát 90 dollár alá esett. Most már napok óta 90 dollár környékén, illetve az alatt kereskednek, ami azt jelenti, a támadás kockázatát a piac már beárazhatta.
Grád Ottó szerint olyan mértékben nem eszkalálódott a helyzet, hogy annak drasztikus hatása lett volna.
Persze könnyen lehet, hogy ez csak átmeneti időszak, mindenesetre ez a magyarázata annak, hogy változás az üzemanyagárakban Magyarországon is csak a két termék egymáshoz viszonyított árában következett be. Abszolút értékben az üzemanyagok árszintje nem emelkedett.
Természetesen ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy esetleges izraeli válaszcsapás az egekbe lőheti az olajárfolyamot. „Egyáltalán nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy további lépések történnek, amelyek lehetnek akár háborúsak, akár olyan gazdasági lépések, amelyek az olaj kereskedelmet érintik” – összegezte Grád Ottó.
Már októberben megírtuk, bár Izrael nem olajkitermelő ország, a világ fontosabb tranzitútvonalai azon a környéken – a közel-keleti térségben – haladnak át. Az egyik fő útvonalat Irán ellenőrzi, és rendre kihasználja ezt a lehetőséget. A Hormuzi-szoros esetleges lezárása az olajárakat már rövid távon is 20 százalékkal, 2-4 hónap alatt pedig akár 60-80 százalékkal is emelné – vélekedtek korábban erről az Indexnek a szakértők. Azonban jelen pillanatban a tény az, hogy a héten végig 90 dollár környékén kereskedtek az olajjal.
A nemzetgazdasági miniszter az előző heti drágulás után berendelte a Mol és a MÁSZ vezetőit. A szakértők már akkor is arról beszéltek, hogy a kormány valamilyen módon, puha vagy kemény eszközökkel akár be is avatkozhat a piaci folyamatokba. A találkozón Nagy Márton azzal vádolta az üzemanyagpiac szereplőit, hogy nem tartják be egy korábbi megállapodásukat, és jelezte:
határozott elvárása: „az üzemanyagáraknak – teljesítve a megállapodást – a lehető leghamarabb a régiós középmezőnybe kell kerülniük”.
(Egy nappal később Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában kritizálta a miniszter fellépését, amire Nagy Márton lapunk megkeresésére válaszolva reagált.) Az eseményeket követően hétfőn újabb, kismértékű áremelést jelentettek be az üzemanyagpiacon.
Grád Ottó most a megbeszélésekkel kapcsolatban leszögezte, múlt évben már megkezdődtek a rendszeres egyeztetések. „Már az első tárgyalást követően kiderült, a kormányzat elvárása, hogy az üzemanyagárak régiós kitekintésben versenyképesek maradjanak.” A legutóbbi tárgyaláson a felek abban maradtak, hogy a módszertani hibák kiküszöbölése érdekében a Központi Statisztikai Hivatal hosszú távon és megbízhatóan, ugyanazzal a módszertannal vizsgálja majd, hogy nagyjából hol helyezkedik el a hazai üzemanyagárszint.
A szerkesztőségünk szerdán kapta meg azt a levelet a KSH-tól, amelyben a hivatal kiemelte: a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében április 19-én, pénteken közzéteszi az új kísérleti statisztikát. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, ebből a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin, dízel üzemanyagokra vonatkozóan. A KSH Magyarország és a régiós országok üzemanyagárainak statisztikáit heti rendszerességgel fogja közzétenni április 19-től, az idősorok letölthetőek, és visszamenőlegesen 2023. január 2-ig tartalmaznak adatokat.
Végezetül arra is érdemes kitérni, az első negyedév lényeges változást nem mutatott az üzemanyag-kiskereskedelmi forgalomban. Az előző év azonos időszakához képest a benzin gyakorlatilag változatlan maradt, míg gázolajban mértek némi visszaesést – mintegy 3 százalékos csökkenés volt az előző év azonos időszakához képest.
Azért nem jelentős változás, de jelzésértékű, hiszen a gázolaj jelenti az üzemanyag-forgalomnak a jelentősebb részét, mintegy kétharmada az értékesített üzemanyagnak gázolaj, egyharmada benzin. Egy biztos, hogy némi csökkenés tapasztalható, ugyanakkor azért ez még nem nevezhető jelentősnek – összegezte Grád Ottó. Annak ellenére, hogy az árak nem alacsonyak, a kereslet a magasabb minőségű, magasabban adalékolt, nagyobb teljesítményű üzemanyagok iránt növekszik.
(Borítókép: Németh Emília / Index)