Ez a három betű pedig az ESG – egy olyan szempontrendszer, amelynek célja, hogy az egyes vállalkozások tevékenysége vagy azoknak egy bizonyos szegmense fenntarthatósági szempontok alapján is vizsgálható legyen. Az ESG-kerettörvény módosítása időközben megjelent a Magyar Közlönyben – jelezte Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm konferenciáján csütörtökön, bemutatva a részleteket.
Németország számít úttörőnek az ESG-szabályozásban, még 2021-ben vezették be a német beszállítói törvényt, megelőzve az egységes uniós szintű ESG-szabályozást. Németországban 2023-tól már a 3000 fő feletti vállalkozásoknak, 2024-től pedig az 1000 főnél többet foglalkoztatói vállalatoknak is ESG-elemeket tartalmazó szempontrendszert kell figyelembe venniük.
Ez a beszállítói törvény előírja azt is, hogy a német vállalatoknak a beszállítóikat is át kell világítaniuk a rendszer követelményeinek megfelelően, tehát ez akár a magyar kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) is érintheti
– jelezte Túri Anikó az MBH Makronóm konferenciáján, ahol az ESG témakörét járták körbe a szakértők. A Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára megjegyezte: ezért is fontos, hogy a magyar beszállítók a különböző ESG-hez kapcsolódó adatszolgáltatási igényeknek eleget tegyenek.
Egy fenntarthatósági jelentésben benne van például, hogy egy vállalat bölcsődét vagy nyári tábort biztosít az ott dolgozók gyerekeinek
– szemléltette egy példával a szempontok egy részét. A pénzügyi szempontok terén is meghatároz irányelveket az uniós szabályozás (SFDR), illetve 2023 januárjától hatályosak az ESG-t érintő egységes EU-s sztenderdek szerinti részletes jelentéstételi követelmények. A jelentésben be kell mutatni a vállalat működésének környezetre és emberekre gyakorolt hatását, az ezekből eredő kockázatokat is.
Ebben azt is bővítették az előző szabályzáshoz képest, hogy kik azok, akik ilyen riportkészítésre kötelezettek
– világított rá Túri Anikó. Elmagyarázta, hogy az új szabályozás sokkal szélesebb definícióval azonosítja a nagyvállalatokat, amelyeknek ilyen jelentést kell készíteniük. A szabályzás fokozatosan kerül bevezetésre. Először idén kell elkészíteni ezt a beszámolót, és ez már hazai vállalatokat is érint majd.
Az európai uniós irányelvek mentén tavaly év végén megszületett a magyar ESG-törvény, melyet a múlt héten módosították, tegnap este pedig meg is jelent a Magyar Közlönyben. Az államtitkár elmondta, hogy az érintettek körét lépcsőzetesen bővítik:
„A hazai kkv-kat információhiány hátráltatja az ESG-hez kötődő kötelezettségekkel kapcsolatban. Részletes tudása csak minden harmadik vállalkozásnak van erről” – árulta el Túri Anikó. Rámutatott, hogy a kerettörvénnyel ezt az információs deficitet is csökkenteni akarják. Emellett tisztába tették, hogy kinek mi lesz a szerepe ezen a területen. Lesz ESG-tanácsadó, -tanúsító, de -minősítő is.
Az ESG-tanácsadók fenntarthatósági tanácsadói szolgáltatást végeznek, őket akkreditálni kell, képzésen kell részt venniük. A képzéseket a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) bonyolítja, erre a célra külön intézmények jönnek majd létre.
Az ESG-tanúsítók természetes vagy jogi személyek, akik az ESG-beszámolót tanúsítják. Úgy kell elképzelni, mint egy könyvvizsgálót.
Az ESG-minősítőkre az EU-s rendeleti szabályozás vonatkozik. A vállalat teljes és résztevékenységét vizsgálják.
Az ESG-szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok olyan infokommunikációs termékeket készítenek, amelyek biztosítják, hogy zökkenőmentesen működjön a rendszer.
Túri Anikó elmondta, hogy egy Nemzeti ESG Tanácsot hoztak létre, és egy ESG-menedzsmentplatformot is elindítanak, ahova a vállalkozásoknak fel kell tölteni a beszámolókat. Az államtitkár rávilágított, hogy az MGFÜ már most is tart workshopokat, amit a jövőben is folytat. Elindul az MGFÜ energetikai tanácsadási voucherprogram is, amelynek célja, hogy a cégek különféle energetikai tanácsadókkal tervezhessék meg az energiahatékonysági beruházásokat. Ez a program 2024 május 2-án startol el.
Fontos, hogy az ESG-t ne egy compliance megfelelőségi szempontnak tekintsük, hanem vegyük észre a benne rejlő, például pénzügyi előnyöket
– mondta Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese. Ismertette, hogy a fajok megmentésére rengeteg pénzt fordítanak, és az idei év is erről, azaz a biodiverzitás védelméről szól majd.
Korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Kandrács Csaba lapunknak jelezte, hogy a hatodik nagy kihalási hullámban vagyunk, legutóbb ilyet a dinoszauruszok kihalásánál láttunk 65 millió éve. A biodiverzitás csökkenése a gazdaságban is érezteti a romboló hatását. Ezzel kapcsolatban indítottak el az Európai Unió finanszírozásával egy közös projektet az OECD-vel, hogy megvizsgálják, hogyan hatnak a biodiverzitás csökkenésével kapcsolatos kockázatok a pénzügyi rendszerre.
(Borítókép: Emberek dolgoznak alkonyatkor a 20 Cannon Street modern irodaház különböző emeletein. Fotó: Oli Scarff / Getty Images)