Veres István Attila, a jegybank pénz- és devizapiaci igazgatója részletes beszámolót tett közzé a magyarországi aranytartalékról. Írásában leszögezte: a jegybank aranyvásárlásaival Magyarország megelőzte a világot, pedig a jegybankok világszerte növelik aranytartalékaikat a bizonytalanságok évtizedében.
„Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került az arany mint jegybanki tartalékeszköz, a stabilitás szimbóluma” – írta legfrissebb szakmai cikkében Veres István Attila, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénz- és devizapiaci igazgatója. Majd leszögezte, az elmúlt évek világgazdasági és tőkepiaci folyamatai pontosan olyan helyzetet alakítottak ki,
amiben az aranytartalék szerepe még inkább felértékelődött.
Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi évtizedek legnagyobb globális inflációs hullámán van túl a világgazdaság. Veres István Attila szerint a relatíve nyugodt, egyensúllyal és növekedéssel jellemezhető 2010-es éveket 2020-ban felváltották a válságok. „Először a Covid, illetve az arra adott kormányzati és jegybanki reakciók mozgatták leginkább a pénzügyi piacokat, majd a járványhelyzet javulásával a geopolitikai feszültségek élesedtek ki.”
Szerinte ezek következményeként bizonytalanná váltak az inflációs várakozások és a növekedési kilátások. Emellett újabb és újabb geopolitikai gócpontok alakultak és alakulnak ki, melyek közül a legfontosabbak: Amerika, illetve Kína szembenállása, orosz–ukrán háború, izraeli–palesztin konfliktus, a Vörös-tenger térségében zajló fegyveres összetűzések, legutóbb pedig Izrael és Irán fegyveres konfliktusa.
Veres István Attila szerint az arany a bizalom, a tartósság és a stabilitás szimbóluma, és gyakran funkcionált menedékeszközként válságok idején. Leszögezte, hogy 2020-tól – a világjárvány kitörésétől kezdődően –, de különösen 2022 februárjától, az orosz–ukrán háború kezdetétől számítva a globális gazdasági folyamatokat bizonytalanság, a nemzetközi piacokat pedig fokozódó volatilitás jellemzi.
Az emelkedő inflációs környezetre reagálva az elmúlt években a jegybanki döntéshozók világszerte a monetáris kondíciók szigorítása mellett döntöttek, az infláció letörése és a makrogazdasági egyensúly visszaállítása érdekében. A tavalyi év második felében – a meghatározó gazdaságokban tapasztalt áremelkedési ütemek mérséklődésével párhuzamosan – azonban a nagy jegybankok, köztük a Fed és az EKB kommunikációja is megváltozott.
Kiemelte, hogy jelenleg a piaci szereplők azt találgatják, mikor érkezhetnek az első kamatvágások, ami további bizonytalansági faktort jelent a pénzügyi piacokon. Majd ezt követően leszögezte: Az elmúlt években a világgazdasági környezet változására reagálva egyre több ország döntött amellett, hogy
ismét meghatározó szerepet szán a tradicionális tartalékeszközként funkcionáló nemesfémnek, és növeli aranytartalékát.
„A 2021-ben új lendületet kapó, majd 2022–2023-ban évtizedes rekordokat döntő jegybanki aranyvásárlások elsősorban Kínához, Törökországhoz, Indiához és Japánhoz köthetők. 2023-ban azonban Lengyelország is jelentős vásárlóként jelent meg a piacon, és Csehország is tervez további vásárlásokat.”
Veres István Attila arra is kitért, hogy a jegybankok aranykereslete 2021-ben és 2022-ben is emelkedett, 2022-ben történelmi csúcsot döntött, ekkor az összes vásárlás 1082 tonnát tett ki. A tavalyi évben bár új rekord nem született (1037 tonna), de a központi bankok vásárlásai mindössze 4 százalékkal maradtak el az előző évi historikus csúcstól.
A 2023-as évben az arany iránti teljes globális kereslet 4899 tonna volt, ami új történelmi rekord.
„A hosszú távú emelkedő árfolyamtrendben elemzők és piaci szereplők szerint az elmúlt években meghatározó szerepe volt a jegybankok vásárlásainak, és a 2024-es első negyedéves adatok alapján ez továbbra is fennmaradhat. Az elmúlt évek turbulens világgazdasági és nemzetközi tőkepiaci folyamataira visszatekintve az aranytartalék tartása és jelentős mértékű növelésének helyessége utólag is beigazolódott” – összegezte.
Veres István Attila történelmi kitekintést is tett: a Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot. Az aranytartalék állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás „Aranyvonatán” mintegy 30 tonnányi aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrnbe.
A kimenekített aranytartalék teljes egészében, hiánytalanul visszakerült az ország tulajdonába a háború lezárását követően. A rendszerváltás idején Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt.
Az MNB igazgatója aláhúzta, a tendenciát megtörve a Magyar Nemzeti Bank hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai szempontok alapján a legtöbb országot megelőzve már 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, megtízszerezve az akkori 3,1 tonnás állományát.
„Ezt követően a Covid-járvány alatt, látva, hogy turbulens és bizonytalansággal teli idők jönnek, tovább emelte, ezúttal megháromszorozva Magyarország aranytartalékát, hogy még inkább erősítse a biztonságot és a stabilitást. 2021-ben ez a lépés további 63 tonna arany vásárlását jelentette, mellyel a magyar aranytartalék nagysága 94,5 tonnára emelkedett” – fogalmazott.
A MNB az aranytartalék bővítésével évekkel megelőzte nemcsak a nemzetközi trendet, de a régiós – a lengyel és a cseh – jegybankokat is, melyek csak tavaly jelentették be saját vásárlási programjaikat.
„A lengyelek 2023-ban 130 tonnát vásároltak, Csehország célja pedig aranytartalékainak ötszörözése, ennek keretében tavaly a csehek 19 tonna aranyat vásároltak. A cseh és lengyel vásárlásoktól függetlenül Magyarország továbbra is tartja az első helyét az egy főre jutó aranytartalék nagyságát tekintve a régióban” – összegezte az MNB igazgatója.
Záráskánt hozzátette: „az aranytartalékot az MNB nemzet- és gazdaságstratégiai szempontok alapján tartja, ennek állománya a 2018 előtti állapothoz képest harmincszorosára emelkedett, így immár jelentős aranytartalék erősíti az ország stabilitását, gazdaságunk, pénzügyi rendszerünk megítélését.”