Nincs kizárva, hogy jövő héten a kormány beavatkozik az üzemanyagárakba – válaszolta az Index kérdéseire pénteken a nemzetgazdasági miniszter. A kormány szerdán tárgyalja az esetleges intézkedéseket.
Pénteken derült ki, hogy az EU Weekly Oil Bulletin legfrissebb adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 640, míg a régiós országokban 620 forint volt. A magyarországi átlagár 3,2 százalékkal magasabb a régiós átlagértéknél. A dízel üzemanyag heti átlagos ára Magyarországon 654 forint volt, ami 31 forinttal, 5 százalékkal haladta meg a régiós 623 forintos átlagárat.
A nemzetgazdasági miniszter pénteken az Index kérdéseire leszögezte, hogy a megjelent uniós adatokon alapuló régiós statisztika rendszeres lesz, minden pénteken nyilvánossá teszik.
A benzinnél nagyjából 20, a gázolajnál 30 forint az átlagos eltérés. Az elmúlt héthez képest szűkült a különbség, de továbbra is magasabb. Nagy Márton aláhúzta, hogy „a korábbi megegyezés nem teljesült, sajnos negatív irányba kilógnak az árak”. A kormány jövő szerdán vizsgálja a kérdést.
Elgondolkodunk azon, hogy szükséges-e beavatkozni, hogy erősebben nyomatékosítsuk a megállapodást. Hogy miképpen dönt a kormány, abban még türelmet kérek.
Nagy Márton szerint a benzinárstop sincs kizárva, amit úgy jellemzett, hogy egy erős szabályozói eszköz. Ugyanakkor az árnak további összetevői is vannak. „Például az árrés, ahol szintén van lehetőség beavatkozásra.”
Kérdésre válaszolva a tárcavezető leszögezte, hogy a Varga Mihály által bejelentett beruházások elhalasztása összesen egy évre szól: 2024-ről 2025-re halasztják. Nagy Márton szerint ez mindössze cashflow-menedzsment.
A kifizetéseket eltoltuk egy évvel későbbre. Ez nem azt jelenti, hogy a beruházások nem valósulnak meg. Ez statisztikai cashflow-eltolás, hogy a vállalkozók számára egy évvel később fizetjük ki a beruházásokat.
A tárcavezető szerint a nettó kamatkiadások oly mértékben javulnak addigra, hogy akkor már nem veszélyezteti a beruházások tényleges kifizetése a költségvetési egyensúlyt – a hiány 3,8 százalékra csökken. Ugyanakkor a költségvetés a növekedés szempontjából nem vesz ki semmit.
Tehát ez likviditási menedzsment, a kifizetéseket tolja el a kormány.
„Mindig azt keressük, hogy a költségvetést hogyan tudjuk úgy stabilizálni, hogy a növekedés ne akadjon meg” – összegezte Nagy Márton.
A portfolio.hu felvetette Bod Péter Ákos közgazdász korábbi kijelentéseit. A tárcavezető hevesen reagált az „Armageddon-közgazdász” kritikájára. Nagy Márton szerint 2013-ban Bod Péter Ákos azt állította: a kormány célja, miszerint 1 millió új munkahelyet teremtenek, nem valósulhat meg. „Aztán kiderült, hogy lehetséges.”
2022 decemberében, amikor tényleg energiaválság volt, azt mondta, hogy Magyarország bedől. Aztán ezt egy év alatt ledolgoztuk
– mondta Nagy Márton, majd arra is kitért, hogy Magyarország nyitott, exportorientált beruházások által dominált ország. Sokkal nyitottabb ország, mint Románia, ráadásul energiaintenzív iparágakban. „A válság minket jobban megrángatott, de nem gondolom, hogy hosszú távon képesek lesznek minket megelőzni” – összegezte.
A tárcavezető szerint egy év adataiból nem lehet hosszú távú trendet kialakítani Románia és magyarország viszonylatában.
Emlékeztetett arra, hogy Románia ikerdeficitben szenved, „nem biztos, hogy a növekedési pályájuk fenntartható”. Az energiaválságtól függetlenül folyó fizetési hiánnyal futnak. „Lehet Romániához hasonlítani Magyarországot, de akkor azt megfelelő körültekintéssel kell elvégezni. Ezt teljesen nélkülözi Bod Péter Ákos kritikája.”
(Borítókép: Németh Emília / Index)