Hiába alakul jól az infláció, a nemzetközi környezet továbbra sem kedvező. A jegybank többször is jelezte, hogy áprilistól új, az eddiginél lassabb ütemű szakaszba lép a kamatcsökkentési ciklus. Az Economxnak nyilatkozó elemzők szerint a jóslat valóra is válik, a márciusi 75 bázispontos kamatvágás után most kedden 50 bázispontos csökkentéssel haladhat tovább a jegybank.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a márciusi ülés keretében, valamint azóta már kétszer is kommunikálta, hogy áprilistól új, az eddiginél lassabb ütemű szakaszba lép a kamatcsökkentési ciklus. Virág Barnabás jegybanki alelnök így fogalmazott a márciusi, 75 bázispontos kamatdöntés után: „A mai döntéssel lezárult a monetáris politika gyors lépésekkel operáló szakasza. A monetáris politika új szakaszba lép, a második negyedévben a kamatcsökkentés üteme lassul.”
Az Economxnak nyilatkozó szakértők többsége 50 bázispontos kamatvágásra számít kedden, amivel 7,75 százalékra csökkenne az alapkamat.
„Tekintve, hogy az USA-ban és az Egyesült Királyságban is a vártnál ragadósabb az infláció, tehát a nagyobb gazdaságoknál beragadni, sőt növekedni látszik az árak emelkedésének üteme, a Magyar Nemzeti Bank mindenképpen óvatos marad a kamatcsökkentésnél” – jelezte a gazdasági lapnak Pásztor Szabolcs. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint a márciusi inflációs adat ugyan alacsonyabb a februárinál, azonban havi szinten 0,8 százalékos növekedés figyelhető meg.
Az elemzők között konszenzus alakult ki abban, hogy az áprilisi inflációs adat még 4 százalék alatt maradhat, de ezt követően biztosan 4 százalék fölé emelkedik, és az éves szintű mutató is 4–5 százalék között mozog majd. A reálbérek idehaza jelentősen növekedhetnek, a kiskereskedelem javuló forgalmi adatokat ér el, a várakozásoknál jobban teljesített az ipar, tehát keresleti oldalon biztosan jelentkezik majd inflációs nyomás.
Ki kell továbbá emelnünk, hogy geopolitikai feszültségek miatt a jövőben nagyon könnyen 100 dollár felé mehet a kőolaj világpiaci ára, még akkor is, ha az utóbbi napokban némi megnyugvás volt megfigyelhető
– világított rá Pásztor Szabolcs, megjegyezve, hogy a hazai fogyasztói kosárban az üzemanyagok 20 százalék körüli részarányt képviselnek, így a kínálatoldali inflációs nyomás is jelen van. Az Oeconomus szakértője jelezte, hogy jelenleg több mint 4,5 százalékos reálkamat látható idehaza, ami tetemes, ez biztosan csökkenni fog. Jövő kedden 50 bázispontos kamatcsökkentést várnak, de racionális érvek sorakoznak fel a 25 bázispontos csökkentés mellett is. A legkisebb valószínűség mellett tudja csak elképzelni azt a forgatókönyvet, hogy marad az alapkamat.
Ahogyan eddig is, az MNB az óvatosság mellett fog dönteni, és a nagyobb ívű kamatvágást egyelőre mindenképpen napirenden kívül helyezte a sokakat meglepő amerikai inflációs adat
– mutatott rá a szakértő, aki szerint mindez sokatmondó lehet a lakosság számára is, hiszen a 2019 előtt szemmel alig látható inflációs mutatókat még 2024-ben is elfelejthetjük, és a várakozások szerint 2025-re tér vissza az árak emelkedésének üteme a jegybanki tolerancia sávjába. „A háztartások számára nyilván az elsődleges üzenet az lehet, hogy az infláció egyelőre szunnyad, de nem tűnt el, így érdemes olyan befektetéseket találni, melyek inflációvédettek lesznek” – véli Pásztor.
„Az MNB most is két malomkő között őrlődik. Az infláció alakulása lehetővé tenné az alapkamat további mérséklődését, márciusban már harmadik hónapja alakult az áremelkedési ütem a jegybanki toleranciasávon belül. A nemzetközi környezet ugyanakkor továbbra sem kedvező” – jelezte Molnár Dániel.
A forintárfolyamra gyakorolt hatása a keddi kamatdöntésnek attól függ, hogy a jegybank akár a lépés mértékével, akár a döntéshez fűzött kommentárral meg tudja-e lepni a piacokat
– véli a Makronóm Intézet szenior elemzője, aki kifejtette, hogy a globális konfliktusok idején a feltörekvő piaci valutákkal szembeni kockázatvállalási hajlandóság jellemzően csökken. Rámutatott, hogy a jegybanki kamatok fokozatosan megjelennek a kereskedelmi bankok ajánlataiban, így akik mostanában terveznek hitelt felvenni, azok fokozatosan alacsonyabb piaci kamatokkal találkozhatnak, de ugyanez a helyzet azokkal, akik most akarják megtakarításaikat például betétben elhelyezni. Mivel a lakosságot továbbra is védi a kamatstop intézménye, így a változó kamatozású hitellel rendelkezők helyzetét nem befolyásolja a kamatdöntés.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a Magyar Nemzeti Bank áprilisi ülésén a Monetáris Tanács tagjai várhatóan 50 bázispontos kamatcsökkentést hajtanak végre, így az alapkamat 7,75 százalékra csökkenhet. A jegybank emellett a kamatfolyosó mindkét szélét 50-50 bázisponttal csökkenti.
Az áprilisi ülés lényegében tehát a jóslat beteljesülése, miszerint új monetáris politikai korszak kezdődik a második negyedévben
– világított rá a szakértő. Megjegyezte, hogy amennyiben azonban további eszkaláció lesz a Közel-Keleten, úgy még akár az is előfordulhat, hogy ennél még óvatosabb lesz az MNB.
„Míg korábban reálisnak tartottuk, hogy a jegybank megmarad még áprilisban is a 75 bázispontos lazítási tempónál, meglehetősen komoly változások következtek be az elmúlt bő egy hétben. Ezek közül is kiemelendő az amerikai infláció emelkedése” – jelezte Virovácz.
(Borítókép: Matolcsy György 2023. március 8-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)