A kormány célja, hogy hazánk 2030-ra elérje az uniós fejlettségi szint 90 százalékát. A Magyarországon működő közel 900 ezer vállalkozás 99,9 százaléka minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak, így ezek a cégek döntő jelentőséggel bírnak: versenyképességük a nemzetgazdaság versenyképességének záloga. Az Index által megkérdezett szakértő segítségével körüljártuk, hogyan növekedhet egy vállalat versenyképessége.
A kormány az elmúlt időszakban többször leszögezte, a nehéz gazdasági időszakot követően a növekedésen, Magyarország versenyképességének javításán szeretne dolgozni. Ezt a magas nyomású gazdaságpolitikán keresztül kívánják elérni. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a napokban négy kulcspontot is megjelölt:
A tárcavezető ennek függvényében néhány napja ismertette a kabinet új versenyképességi stratégiáját. Érdemes azonban megvizsgálni, hogy pontosan mitől is versenyképesek a nemzetgazdaság versenyképességét garantáló vállalatok.
Petrik Márk, a Hepenix Kft. ügyvezető igazgatója szerint a versenyképesség alappillére a költséghatékony működés. Amit úgy lehet a legrövidebben összegezni, hogy az előállított termék vagy szolgáltatás megfelelő minőségben, optimális működés eredményeképpen minimális költséggel készül el. A piaci versenyben döntő, hogy a termék ára a versenytársakhoz képest jobb legyen. Ráadásul úgy, hogy a vállalat működése emellett fenntartható és fejleszthető legyen közép és hosszú távon.
A verseny azt is jelenti, hogy a cégek folyamatosan fejlesztik saját működésüket és termékeiket, hogy a piac keresletére jobb áron jobb minőséget és vonzóbb terméket tudjanak kínálni, mint a versenytársaik. Vagyis a folyamatos fejlesztés a másik alappillére a versenyképességnek. Az ipari és szolgáltatócégeknek az ipar 4.0 eszközeinek bevezetése mind a működési folyamatokba, mind a termékekbe elengedhetetlen a versenyben való helytálláshoz
– összegezte az Indexnek Petrik Márk, a Hepenix ügyvezető igazgatója, aki szerint a harmadik pillér a robusztus működés, vagyis a rezíliencia.
A világjárvány alatt világosság vált, hogy a cégek alapvetően nincsenek berendezkedve az ellátóláncban bekövetkező szakadásokra, valamint a kereslet hirtelen eltűnésére. A logisztikai rendszerek, illetve a termelés nem tudta kezelni a tartós termékhiányt, vagy éppen hirtelen a keresleti volumen pozitív vagy negatív változásait. Így mindenekelőtt a versenyképesség fenntartásához rugalmas termelésre van szükség, ami egyszerre jelenti a termelésivolumen-változtatás, illetve a termékváltás gyors és költséghatékony képességét.
Petrik Márk szerint ehhez át kell strukturálni a termelési folyamatokat. Megoldást jelenthet a technológiacentrumú rugalmas gyártócellák hálózatával megvalósuló termelés, ami pufferképzést, rugalmas termelési logisztikát is magában foglal. „A virtuális vagy kibertérben történő termelési modellezés döntő jelentőségű a robusztus termeléshez. Ezek használata nemcsak a beruházástervezés szakaszában biztosít adatközpontú döntéstámogatást az eszközök termelőképességének, hanem a piaci változások hatásai is szimulálhatók és elemezhetők vele, és ezek alapján megfelelő hatékonyságú tervek készíthetők és döntések hozhatók” – összegezte, majd kiemelte:
Ha a fent bemutatott pillérek jelen vannak egy vállalatnál, és a cég alapvető stratégiája a folyamatainak folyamatos fejlesztése, akkor elmondható, hogy a vállalat versenyképes.
Számszerűsíthető fokmérője a versenyképességnek nincsen. Ugyanakkor a versenyképességet jelentő tényezők mérhetők és monitorozhatók. Így ezeken keresztül megítélhető, hogy a cég mennyire versenyképes, illetve hogyan fejleszti vagy éppen rontja a pozícióját. Egyértelmű, hogy egy vállalat versenyképessége a gazdasági környezet változása miatt is változik. Ezért döntő fontosságú a megfelelő nemzeti gazdaságpolitika a cégek versenyképességének fenntartásához.
Az egyik legfontosabb lépés Petrik Márk szerint, amit a kormányzat tehet, hogy megfelelően működteti a pályázati rendszert – legyen az uniós vagy kormányzati –, csak így lehet a cégekhez érkező támogatásokat hatékonyan felhasználni. Jó példa erre, hogy eszközberuházás esetén fontos vizsgálni, hogy az eszközök termelésbe való illesztésének feltételei adottak-e a vállalatnál.
Erre kiváló példa lehet a robotizáció felé elmozdulás, vagy beruházás egy CNC-forgácsolóba, amelyek esetében előfeltétel a gyártási és termelési folyamatok kialakult rendszere, amelyben a gyártásközi ellenőrzéseknek és dokumentálásnak működnie kell a beruházás megkezdése előtt is, illetve az adott vállalatnak megfelelő szakemberekkel kell rendelkeznie az automata rendszerek működtetéséhez
– összegezte az Indexnek. A pályázati támogatási rendszernek nemcsak a felzárkóztatást kell szolgálnia, hanem a már nemzetközi piacon is jelenlévő cégek versenyképességének fenntartását és fejlesztését is érdemes célul kitűzni. A már sikeresen és megfelelő hatékonysággal működő cégeknek is szükségük van támogatásra, annak érdekében, hogy megőrizzék versenyképességüket, és lépést tudjanak tartani a folyamatos technológiai fejlődéssel. A működési finanszírozási rendszerek és hitelek megfelelő biztosítása is komoly támogatás lehet.
Petrik Márk arra is kitért, hogy a vállalatok fejlődését és léptékváltását piaci alapon tudja támogatni a működő tőkepiac, így ennek a megteremtése is fontos eszköz az állam kezében. Ezen belül is kiemelten lenne érdemes kezelni a kockázati tőkepiac működését és támogatását. Az exporttámogatások elérhetővé tétele a kkv-szektor számára fontos lépés a vállalatok versenyképességének növelése érdekében. A piacon jelentős számban vannak jelen a főleg hazai tulajdonú vállalkozások.
Minden piaci résztvevő számára alapvető fontosságú a kiszámítható jogi és makrogazdasági környezet megteremtése és fenntartása. Ezek birtokában nagyobb biztonságban tervezhetik stratégiájukat. A hatékony költségvetés-tervezéshez, és ezáltal a fejlesztések, beruházások időbeli ütemezéséhez nagy segítséget nyújthat az energiaárak és az adókörnyezet stabilizálása. A Hepenix ügyvezető igazgatója kiemelte:
A kiszámítható energiaárak a cégek, ezen belül is főképp a gyártó- és termelővállalkozások működési költségeinek tervezhetőségét tennék lehetővé. Az adókörnyezet rendszerének átalakítása úgy, hogy az támogassa a működést és a fejlődést, szintén egy fontos tényező lenne a magyar cégek életében.
Petrik Márk szerint ezeken felül a munkaerőpiac kiegyensúlyozott fenntartása, stabil árfolyam és inflációs gazdaságpolitika, valamint energetikai és infrastrukturális beruházásokat segítő támogatási rendszer is hozzájárulhat a vállalatok versenyképességének növeléséhez. „Amennyiben kitekintünk a magyar piacon kívülre, a fent felsorolt tényezők összességében vonzóbbá tenné Magyarországot a befektetők számára, ami egy újabb fontos lépcső lehet a hazai vállalatok versenyképességének növelésében.”
Az egyik legfontosabb megoldást a vállalatok versenyképességére az ipar 4.0 jelentheti, ezt sokan csak a negyedik ipari forradalomként említik. Az itt megtalálható eszközök bevezetése és használata egyértelműen és döntően segíti a vállalatok versenyképességének javítását az ipari és a szolgáltató szektorokban, de még a mezőgazdaság területén is.
Petrik Márk szerint ezeken belül a mesterséges intelligencia alkalmazása számos területen robbanásszerű hatékonyságemelkedést eredményezhet. A termelésben a digitalizáció, a robotizáció, illetve a gép és ember együttműködése, például kollaboratív robotmegoldások, szintén magas szintű hatékonyságnövelést eredményeznek, és a termelés rugalmasságát is javítják.
Az additív gyártás bevezetése megalapozhatja egy termelővállalat számára, hogy egyidejűleg magas számú termékféleség gyártását rugalmasan és hatékonyan tudja megszervezni. A big data elemzések mesterséges intelligencia segítségével képessé teszik a gyártóeszközök prediktív karbantartását és hiba-előrejelzések előállítását, ami a termelés biztonságot döntően emeli, egyúttal a fenntartási költségeket is csökkenti.
A kibertéri modellezés, a gyártás megfelelő monitorozása és szimulációja a tervezés hatékonyságát nagymértékben fejleszti és gyorsítja, valamint humánerőforrás-oldalon is költségek csökkentését eredményezi.
Fontos megjegyezni: ahhoz, hogy a vállalatok a fenti technológiákon keresztüli fejleszthetők legyenek, egy meghatározott fejlettségi szinten kell állnia a működési folyamatainak, valamint a cég működési kultúrájának, a munkavállalók szemléletének. Amennyiben ez nincs meg, úgy első lépésként ezeket kell megteremteni. Petrik Márk szerint
ezeken a területeken vannak a legnagyobb hiányosságai a magyar KKV-szektornak.
A kkv-szektor nem támaszkodhat sok évtizedes működési kultúrára és gyakorlatra, hiszen a kis- és középvállalatok csak a rendszerváltozás óta jelentek meg. A szakértő szerint emiatt a cégvezetésnek és a tulajdonosoknak elengedhetetlen, hogy vállalatvezetési és menedzsmenttudást aktívan elsajátítsák és folyamatosan fejlesszék, valamint vizsgálják az európai cégvezetési kultúrát és tapasztalatokat. „Azok a kkv-k, amelyek vezetése ilyen értelemben felkészült, sikeresen meg tudnak valósítani akár egy generációváltást is, és így hosszú távon tervezhetik és fejleszthetik a működésüket.”
(Borítókép: Petrik Márk. Fotó: Németh Szabolcs)