Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – összegezte a Központi Statisztikai Hivatal. A bruttó kereset mediánértéke 491 900, a nettó 340 700 forintot ért el.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400 forint volt, 14 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A tájékoztatásuk szerint a rendszeres bruttó átlagkereset 578 000 forintra becsülhető, 14,4 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 600, a kedvezményeket figyelembe véve 417 100 forintot ért el, 14, illetve 13,8 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi év februárjában.
A reálkereset 9,9 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,7 százalékos növekedése mellett.
Mint ismert, januárban a reálkereset 10,4 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,8 százalékos növekedése mellett. A februári adatokban korrekció látható, ugyanakkor a szeptemberi fordulat óta a fizetések vásárlóereje folyamatos növekedést mutatott. Tavaly decemberben 10,3 százalékkal nőttek a reálbérek.
Érdemes hozzátenni: hétfőn a jegybank alelnöke külön kiemelte, hogy fontos eleme a makrogazdasági folyamatoknak, hogy a munkaerőpiacon egy két számjegyű bérnövekedést láthatunk. Két számjegyű nominális bérdinamika találkozik 4-5 százalékos éves átlagos inflációval, akkor 6 százalék körüli reálbér-növekedést okozhat.
Továbbá a bruttó mediánkereset is nagyon fontos mérőszám: ez februárban 491 900 forint volt, és 16,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 340 700 forintot ért el, 15,3 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatokat értékelve kiemelte, ma már egymillió emberrel dolgoznak többen Magyarországon a Gyurcsány-korszakhoz képest, ráadásul a minimálbér három és félszeresére, az átlagbér pedig háromszorosára emelkedett. „Azaz nemcsak többen dolgoznak hazánkban, hanem lényegesen jobban is keresnek” – összegezte közleményében.
Majd az államtitkár hozzátette: a hatékony és eredményes intézkedések eredményeképpen a kormány visszaszorította az inflációt, amely márciusra 3,6 százalékra zuhant vissza. Ennek is köszönhetően tavaly szeptember óta, azaz már hatodik hónapja emelkednek a reálbérek, a fizetések vásárlóereje februárban 9,9 százalékkal nőtt. „Mindezt a minimálbér 15 és a garantált bérminimum 10 százalékos emelkedése is érdemben támogatta. Egyre több és egyre többet is ér a családok jövedelme, ami a fogyasztás helyreállásán keresztül hozzájárul a gazdasági növekedés 2024-es újraindításához, majd jövőre annak tovább emeléséhez.”
„A KSH friss kereseti statisztikái alapján Magyarországon februárban tovább lassult az éves bázisú bérnövekedés üteme. A továbbra is meglehetősen magas, 14 százalékos bővülés (a munkáltatók teljes körét figyelve) ugyanakkor még mindig sokkal inkább tükrözi a 2023-as gazdasági folyamatokat, mint az idei év történéseit” – összegezte az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Az értékelésében azt is leszögezte, hogy napjainkban már rendkívül sok vállalat egy tavasztól tavaszig tartó bérciklust követ (vagyis a béremelések a korábbiaktól eltérően nem januárban, hanem március–áprilisban történnek meg), így a februári adatok még a 2023-as extrém inflációs környezetet kompenzálni kívánó magas béremeléseket foglalják nagyrészt magukban.
A bérdinamika folyamatos fékeződése eközben pedig azt jelzi, hogy ahol már megtörténtek a fizetési kiigazítások az idei évben, azok érdemben kisebbek lehettek a tavalyinál. Ezt részben a nagyobb foglalkoztatotti körre kiterjedő 10 százalékos garantált bérminimum emelése is előrevetítette.
Ugyanakkor a várakozása szerint a következő hónapokban már markánsabban csökkenhet a bérek emelkedésének általános tempója és a reálbér-növekedés is lassulhat, így az ár-bér spirál esetleges kialakulásától nem igazán kell tartani – írta elemzésében az ING vezető elemzője
Bár az infláció tovább lassult februárban, az átlagbér növekedési üteme ennél nagyobb mértékben fékeződött, így a reálbérek éves bázison mért növekedése becsúszott 10 százalék alá.
Az év hátralévő részét nézve a bérek vásárlóerejének növekedése tovább erodálódhat.
Virovácz Péter szerint egyrészt lassul majd a bérkiáramlás, másrészt erősödhet az infláció. Az MNB az április kamatdöntő ülése során is felhívta erre a figyelmet. A jegybank 6 százalék körüli reálbér-növekedéssel számol az idei évre, ami nagyjából egybeesik az ING Bank saját várakozásaival: átlagosan 10 százalék körüli bérnövekedés mellett 4,5 százalékos inflációval számolnak.