Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a társaság éves rendes közgyűlésén ismertette a tavalyi eredményüket. A vállalatnak szerinte történelmi kihívások között kell helytállnia, ráadásul egész Európa versenyképessége megkérdőjeleződött: „ipar nélkül Európa félkarú óriás”.
Csütörtökön tartották a Mol-csoport 2023-as évet lezáró közgyűlését, ahol beszédet mondott Hernádi Zsolt, a vállalat elnök-vezérigazgatója. Magyarország legnagyobb vállalatának első embere beszéde elején azt hangsúlyozta, hogy a tavalyi év nem normális esztendőként vonul be a történelembe.
Olyan geopolitikai konfliktusok vannak a világban, amik érzékenyen befolyásolják az életünket.
Hernádi Zsolt ezt követően arra tért ki, hogy az orosz–ukrán háború nemcsak biztonságpolitikai, hanem ellátásbiztonsági kihívásokat is tartogat – a Barátság kőolajvezeték útja a konfliktust keresztezi. Ugyanakkor „a Közel-Kelet sem békés helyszín” – húzta alá az elnök-vezérigazgató.
Európa versenyképességével kapcsolatban Hernádi Zsolt azt hangsúlyozta, hogy itt sincs semmi, ami bizalomra adhat okot. Semmilyen enyhítés nem történt a szankciós politikában. Szerinte a „leválás az orosz energiáról részben sikerült”, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az árak megemelkedtek, így az európai ipar versenyképessége jelentősen csökkent.
Továbbá Hernádi Zsolt szerint a klímacélokkal is emelkedtek a költségek, azonban teljesen feleslegessé válhatnak a megkezdett beruházások, ha a jövőben újra megváltoznak a feltételek. A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója szerint legyengült állapotban kellett helytállnia. Azonban annak ellenére, hogy korábban már „folyamatosan kritikával illettük”, nem sikerült lassítani a kontinens versenyképességének csökkenését.
Majd felsorolta, hogy Európa mennyi területen van lemaradásban a világ más régióitól. „Sokkal korlátozottabbak itt a források, mint a világ más szegleteiben.” Szerinte az európai ipar leépül, és más területeket keres magának. Hernádi Zsolt a folyamatokat úgy összegezte,
IPAR NÉLKÜL EURÓPA FÉLKARÚ ÓRIÁS: „Ha ezen az úton haladunk tovább, akkor valósággá válhat Európa szén-dioxid-semlegessé tétele, de ennek az lesz az ára, hogy megszűnik az európai ipar.”
Emlékeztetett, Magyarország régiója sincs jobb helyzetben, folyamatosan gazdasági kihívásokkal, recesszióval néz szembe. Ennek ellenére a Mol-csoport 2022–2023-ban 3,1 milliárd dollárt fizetett be elvonásként az állami kasszákba. Hernádi Zsolt aláhúzta, hogy az állami beavatkozások mellett „megnövekedett versennyel kell szembenézni”.
Hernádi Zsolt leszögezte, a külső környezet kedvezőtlen volt, és politikai kihívásokkal tarkítottan alakult. Az elnök-vezérigazgató beszámolója szerint a Mol-csoport pénzügyi teljesítménye a tavalyi évben elmarad 2022-től, ám sikerrel vették a kihívásokat, és jól haladtak a diverzifikációval, amit saját forrásból valósítanak meg. „Az Európai Unió nem adott pénzt az átállásra.”
Aláhúzta, rugalmasabbá tették a vállalat ellátását, és a nemzetközi mezőik is kiválóan termeltek, mind a földgáz-, mind a nyersolajpiacon, és a fenntarthatósági projektekkel is jól haladnak.
A FOGYASZTÓI SZOLGÁLTATÁSNÁL KÉT NAGY BESZERZÉST FEJEZETT BE A VÁLLALAT, ÍGY KÖZÉP-EURÓPA MÁSODIK LEGNAGYOBB KISKERESKEDELMI HÁLÓZATA ÉPÜLT FEL.
Végezetül arra is kitért, hogy a Mol-csoport a körforgásos gazdálkodásban is részt vesz a hulladékiparágban – mint ismert, a vállalat közzétette a hetekben az új hosszú távú stratégiáját, amelyben nagy szerepet kap, hogy 2050-re elérjék a karbonsemlegességet.
(Borítókép: Hernádi Zsolt 2022. március 10-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)