Úgy tűnik, hogy az Európai Unió kardot ránt Kínával szemben, ugyanis felgyorsítja az európai versenytársakat aláásó, vállalatoknak nyújtott, tisztességtelen pekingi támogatásokkal szembeni fellépését. A Politico arról ír, hogy gyakorlatilag egy évek óta építgetett kereskedelmi háború végére tehet pontot az Európai Unió, ha végre hajlandó keményen fellépni Pekinggel szemben.
Kedden az Európai Unió nyomozói lecsaptak a biztonsági szkennereket gyártó Nuctech holland és lengyel irodáira egy olyan ügyben, amely Európa egyik legrégebb óta húzódó Kínával szembeni sérelmén, a pazarló állami támogatásokon alapul, amelyek segítségével a kínai cégek az európai versenytársak alá tudnak menni – írja a Politico.
A Nuctechet egykor Hu Haifeng, Hszi Csin-ping elnök elődjének, Hu Csin-taónak a fia vezette, ezért előre borítékolható volt, hogy Kína reakciója heves lesz.
A razzia rávilágít az Európai Unió üzleti környezetének további romlására, és rendkívül negatív jelzést küld minden külföldi vállalatnak
– füstölgött Kína uniós képviselete.
A lap szerint a razzia időzítése azért is jelentős, mert májusban a kínai államfő Európába érkezik – öt év óta először látogat Franciaországba, Szerbiába és Magyarországra –, ami végleges változást hozhat Európa Kínával fennálló kereskedelmi problémáinak kezelésében.
Brüsszel eddig kerülte a közvetlen konfrontációt Pekinggel, és a kereskedelmi háború helyett az állami támogatásokról, az acél, az alumínium és a zöldtechnológiák terén tapasztalható túlkapacitásról próbált párbeszédet folytatni. Eddig úgy tűnik, hiába. Most már azonban egyre nagyobb a politikai konszenzus arról, hogy Európának meg kell védenie az alapvető technológiákat. Tulajdonképpen tavaly október óta terítéken van a téma, az Európai Unió ugyanis akkor indított vizsgálatot az elektromos járművek állami támogatásának ügyében. Brüsszel most a szélturbinák és a kórházi berendezések vizsgálatával folytatta a harcot, hogy „helyreállítsa az Európai Unió és Kína közötti partnerség egyensúlyát”.
Szeretjük a tisztességes versenyt. Azt viszont nem szeretnénk, ha Kína tömegesen támogatott elektromos autókkal árasztaná el a piacot. Ez az, ami ellen küzdünk. Verseny igen, dömping nem. Ez legyen a mottónk
– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán.
Az Európai Bizottság Kínával szembeni küzdelmének egyik eszköze a Nemzetközi Közbeszerzési Eszköz (IPI), amelynek célja, hogy fellépjen Kínával szemben, ha az kiszorítaná az európai vállalatokat a közbeszerzési pályázatokból. A héten alkalmazták először egy orvostechnológiai ügyben.
Gunnar Wiegand, az Európai Külügyi Szolgálat Ázsiával foglalkozó volt vezető diplomatája és az amerikai German Marshall Fund neves munkatársa szerint az új kereskedelmi fegyvereket bevetésre tervezték, nem csak a látszat kedvéért.
Senkit sem lephet meg, hogy az elmúlt évek hosszú folyamatában létrehozott eszközöket most végre ténylegesen használják
– mondta.
Európa keményebb hozzáállása előnyökkel és veszélyekkel is jár, hiszen ezek után fel kell készülnie a pekingi ellentámadásra és a kereskedelmi konfliktusok viharos időszakára. Az Egyesült Államok mindenképpen szorosan figyelemmel követi az unió új játékszabályait. Közvetlenül az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos vizsgálat e heti bejelentése után Katherine Tai, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője kijelentette, hogy „érdeklődéssel” követi az eseményeket, és együtt fognak működni a nem piaci politikák és gyakorlatok azonosításában.
Az Európai Unió ugyanis fellép Kína masszív infrastrukturális beruházási projektjeivel szemben is, amelyek keretében Peking az Ázsiát az európai piacokkal összekötő kikötők és utak építésével terjeszkedik.
Egy, a Politico birtokába került belső bizottsági dokumentum szerint az uniónak most komolyabban kell összpontosítania arra, hogy megvethesse a lábát az afrikai és közép-ázsiai kulcsfontosságú stratégiai bányászati és energetikai érdekeltségekben is.
A ruházati ágazatban Brüsszel szintén felkészül a kínai Shein alkalmazás által okozott piaci hatások kezelésére. Két, a közelgő döntést ismerő személy szerint Brüsszel a következő napokban óriásplatformnak minősítheti a Sheint, ami így az Európai Unió tartalommoderációról szóló törvénye alapján extra ellenőrzés alá esik.
A kérdés most az, hogy Peking az eddigieket követve mikor és hogyan fog visszavágni. Ugyanis minden alkalommal, amikor Európa emeli a tétet a kereskedelemben, Kínának van válasza: általában kijátssza egymás ellen a blokk országait – például azzal fenyegetőzve, hogy a Boeing repülőgépeket előnyben részesíti az Airbusszal szemben, vagy hogy nem vásárol francia és spanyol borokat.
Pontosan ilyen taktikával kényszerítette Kína az akkori uniós kereskedelmi biztost, Karel De Guchtot, hogy visszalépjen a pekingi távközlési és napenergia-ipar ellen indított 2013-as offenzívájától.
Nemrégiben Kína a ritkaföldfémek kártyáját játszotta ki, és lépéseket tett a chipgyártásban használt két anyag, a gallium és a germánium szállításának blokkolására, miután az Egyesült Államok nyomást gyakorolt Hollandiára, hogy blokkolja a helyi ASML fejlett chipgyártó berendezések Kínába történő értékesítésének egy részét.
Amikor az Európai Unió kereskedelmi fegyvereinek fokozódó bevetéséről kérdezték, Anders Ahnlid, a svéd nemzeti kereskedelmi tanács vezetője azt mondta, hogy „a bizottságnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy elkerülje a Kínával szembeni teljes kereskedelmi háborút”.
Nem sokkal azután, hogy von der Leyen elindította a Kínában gyártott elektromos járművekre vonatkozó, nagy visszhangot kiváltó vizsgálatát, Peking az európai szeszesitalexportot támadta meg, egy olyan lépéssel, amely különösen a francia konyakágazatra volt szabva. Párizs volt az elektromos járművek ügyének fő támogatója. A megtorlásra vonatkozó fenyegetések ellenére azonban von der Leyennek kevés mozgástere van arra, hogy szárazon tartsa a puskaporát, mivel a második bizottsági elnöki ciklusának elnyeréséért küzd – ehhez pedig Franciaország támogatására lenne szükség, ami az európai ipar Kínával szembeni védelmének legfőbb szószólója.
A múltban elkövettük azt a hibát, hogy függővé váltunk az orosz olajtól és gáztól. Nem szabad megismételnünk ezt a hibát Kínával, az ő pénzétől, nyersanyagaitól és technológiáitól függve
– mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Berlinben.