A nemzetgazdasági miniszter szerdán ultimátumot adott az üzemanyagpiaci szereplőknek: az áraknak vissza kell térniük a régiós átlaghoz, és erre két hetet adott. A Központi Statisztikai Hivatal frissítette a régiós adatokat. Ennek értelmében a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára a múlt héten 3,2 százalékkal volt magasabb a régiós átlagértéknél, most már 4-gyel. A dízel esetén pedig az 5 százalékos eltérés 4,3 százalékra csökkent.
Múlt pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) először publikálta a régiós üzemanyagpiac adatait, benne a magyar benzin- és dízelárakkal. A múlt heti adatok szerint
Most a KSH frissítette az adatait. Ebben az látható, hogy az április 22-én kezdődő héten
Tehát a 95-ös benzin magyarországi átlagára 8 forinttal nőtt az előző heti adathoz képest. Ezzel párhuzamosan a régiós átlag is emelkedett, 3 forinttal. A szomszédos országokban a benzin átlagára szintén 3 forinttal nőtt.
A gázolaj magyarországi átlagára 5 forinttal csökkent egy hét alatt. A régiós átlagár kisebb mértékben – 1 forinttal –, de szintén csökkent. A szomszédos országokban a dízel átlagára stagnált az előző héthez képest – összegezte a KSH.
Majd megállapították: az adatok alapján Magyarországhoz képest a régiós országok közül Ausztriában, Szerbiában és Szlovákiában volt kissé magasabb a benzin átlagára. Szerbiában és Csehországban nőtt a legnagyobb mértékben a benzin ára, 11 és 7 forinttal. Ezzel szemben Lengyelországban 5 forinttal csökkent az átlagár az előző heti adatokhoz képest.
Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia és Szlovénia esetében a 95-ös oktánszámú benzin átlagára kevesebb mint 10 százalékkal, míg Bulgáriában több mint 10 százalékkal maradt el a magyar ártól.
A dízelolaj esetében Ausztria és Szerbia heti átlagára meghaladta a magyar értéket, ugyanakkor Bulgáriában az átlagár több mint 10 százalékkal kisebb volt a magyar dízelüzemanyag átlagárához képest.
Szlovéniában és Csehországban nőtt a dízel ára, 2 és 1 forinttal, míg a többi régiós országban csökkent az előző héthez képest. Magyarország után a második legnagyobb csökkenést Lengyelországban tapasztalhatták a fogyasztók, ahol 4 forinttal csökkent a dízelüzemanyag ára.
A kormány narratívája egyértelmű: „háború van és háborús árak vannak az üzemanyagpiacon, amely jelentős terheket ró a családokra”, valamint a kormány arra törekszik, hogy a „háborús árakat” visszaszorítsa, mert „nem a családoknak kell megfizetnie a háború árát”. A kabinet a családok védelmében helyez nyomást az üzemanyagárakra. Így, aki mást mond, az a családok védelme ellen érvel? Tehát a kormány kommunikációban megoldotta a kérdést, de jól látható, nem mindegy, hogy a régiós vagy a szomszédos országok árait vizsgáljuk. (Amennyiben a szomszédokat nézzük, úgy a magyar átlagár a benzinnél 1,6 százalékkal – 10 forinttal – tér el, míg a gázolajnál 1,7 százalék – 11 forint – a különbség.)
A kormánnyal ellentétes narratíva szerint az árakkal az a baj Magyarországon, hogy extrém magasan adóztatják az üzemanyagokat. Azonban ez sem igaz. Az EKR-díjjal és a kiskereskedelmi adóval korrigált adószint mértéke (az Európai Bizottság adataira támaszkodó KSH-statisztikában nem számolnak ezekkel) a Magyar Ásványolaj Szövetség adatforrása alapján 49,1 százalékos, ami szinte pontosan megegyezik a régiós átlaggal.
Érdemes kiemelni, ahogy arra a Portfolió is felhívta a figyelmet: idén 6,3 százalékkal gyengült a forint a dollárral szemben, ugyanakkor a környező országok devizái esetében csak 3,2 százalékos volt a gyengülés.
Mindenesetre Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdán bejelentést tett az üzemanyagárakkal kapcsolatban. A tárcavezető közölte: az áraknak vissza kell térniük a régiós átlaghoz, erre két hetet adnak a kereskedőnek, ha ez nem történik meg, akkor beavatkoznak. Végezetül fontos összegezni is az eseményeket: az üzemanyagárakról már régóta vita folyik a közéletben.
(Borítókép: Németh Emília / Index)