Az Eurostat adatai szerint a 2022-es meredek áremelkedés után a 2023-as év második felétől már csökkenés figyelhető meg az uniós villamosenergia- és gázárakban. A régióban a magyar lakosoknak kellett a legkevesebbet fizetniük az áramért, illetve a tavalyi év első felében a földgázért.
A villamos energia és a földgáz árában a növekedés valamivel az ukrán háború előtt kezdődött az Európai Unióban, 2022-ben már az egekbe szökött, a 2023-as év második felétől azonban csökkenés volt tapasztalható – írja az Eurostat friss jelentésében.
A háztartási villanyáramban a régiós átlagot 2023. második félévében 28,5 euró/100 kWh jelentette, míg ez az első félévben 29,4 euró/100 kWh volt. A 2023 első félévében stabilizálódott energiaellátás költsége a második félévben csökkenést mutat, és továbbra is magas szinten marad a 2022-es árcsúcs előtti költségekhez képest – jegyzik meg.
A háztartások átlagos gázára 2023 második felében csökkent 11,3 euró/100 kWh-ra, az azt megelőző félév 11,9 euró/100 kWh-as középértékről. Az elemzés szerint a nem háztartási fogyasztók esetében ez a csökkenés kifejezettebb, ami jobb feltételeket mutat az ipar számára.
A 2022-es év második félévéhez viszonyítva 2023 azonos időszakában 13 tagállamban volt olcsóbb a lakossági villamos energia, a nem háztartási fogyasztók esetében 17 országban, ez utóbbi 4,6 százalékos csökkenést jelent.
Euróban kifejezve az átlagos háztartási villamosenergia-árak 2023 második felében Magyarországon voltak a legalacsonyabbak (11,3 euró/100 kWh),
majd Bulgáriában (11,9 euró) és Máltán (12,8 euró), a legmagasabbak pedig Németországban (40,2 euró), Írországban (37,9 euró) és Belgium (37,8 euró) – közölte az Eurostat.
Nemzeti valutában a legnagyobb növekedést (86 százalékkal) Hollandia jelentette, de jelentős emelkedést regisztráltak Csehországban (83 százalék), valamint Lengyelországban (35 százalék) és Németországban (20 százalék), ugyanakkor jelentős csökkenést figyeltek meg Dániában (39 százalék), Spanyolországban (30 százalék) és Svédországban (20 százalék).
Csökkentek a lakossági gázárak 2023 második felében, ami az elemzés szerint elsősorban az alacsonyabb energiaköltségnek és kisebb részben az adóknak volt köszönhető, amelyek a 2022-es csökkentést követően fokozatosan visszatérnek a válság előtti szintre. A gázárak 2023 második felében még szembetűnőbbek voltak – értékelik.
2022 második fele és 2023 második fele között a gázárak (nemzeti pénznemben) Litvániában emelkedtek a legnagyobb mértékben (68 százalékkal), és Dániában csökkentek a legnagyobb mértékben (39 százalékkal).
A háztartási fogyasztók esetében összesen 12 ország számolt be áremelkedésről, míg a másik 12, gázt használó ország árcsökkenésről számolt be. Az ipari szektorban három kivételével mindegyik ország csökkenésről számolt be, ami a gázárszint egyértelmű csökkenő tendenciáját jelzi.
Lengyelországban 32 százalékkal magasabb árakkal kellett számolni, Szlovákiában és Németországban 22 százalékkal jelentett ez nagyobb költséget, míg Görögországban (42 százalékkal), Dániában (41 százalékkal) és Bulgáriában (40 százalékkal) volt a legnagyobb árcsökkenés.
Euróban kifejezve a háztartási gáz átlagos ára 2023 első felében Magyarországon volt a legalacsonyabb (3,3 euró/100 kWh),
majd Horvátországban (4,6 euró) és Romániában (5,6 euró), a legmagasabb pedig Svédországban (20,7 euró), Írországban (16,4 euró) és Hollandiában (24,8 euró) – ismertette az uniós statisztikai hivatal.