A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elmúlt évben elkövetett bankkártyás visszaélések száma meghaladta a 182 ezret, a csalások során több mint 8 milliárd forintot szereztek meg a bankkártyacsalók. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője elmondta, hogyan lehet biztonságossá tenni az internetes vásárlásainkat.
Míg a statisztikák szerint a korábbi években hazánk rendre dobogós helyen végzett a bankkártyás fizetések biztonsága tekintetében – köszönhetően például a világon először nálunk bevezetett SMS-kontrollnak –, addig az elmúlt hónapokban romlott a helyzet – tájékoztat a BiztosDöntés.hu.
A pénzügyi tanácsadó szakértője, Gergely Péter rámutatott: egyetlen év alatt ötödével nőtt a sikeres visszaélések száma, a kárérték pedig megduplázódott. Az egy visszaélésre jutó kárösszeg ugyan továbbra is eltörpül az átutalásos károk esetében egy visszaélésre jutó 1,5 millió forinthoz képest, de 2021-hez viszonyítva több mint dupla akkora összeget emeltek le egy tranzakció során az ügyfél bankkártyájáról, a korábbi 20 ezer forint helyett ez tavaly év végén már több mint 50 ezer forintot jelentett.
A bankkártyás csalások több mint háromnegyedét az interneten megszerzett bankkártyaadatok felhasználásával indítják a csalók. Gergely Péter szerint leáldozott a zsebtolvajok ideje, mivel az interneten egyszerűbb az adatokat megszerezni, a pénztárcák meglovasításánál vagy az ATM-automaták, kártyaelfogadó terminálok manipulálásánál sokkal nagyobb a lebukásveszély.
A magyarok is előszeretettel vásárolnak már olyan, jellemzően távol-keleti webáruházakból, amelyek rendkívül olcsó áraikkal könnyen elnyerik az ügyfelek bizalmát. A gondot az jelenti, hogy ezeknél a nem európai webáruházaknál nem kötelező alkalmazni a fő biztonsági elemet, a kétfaktoros ügyfélhitelesítést
– figyelmeztet a pénzügyi tanácsadó, aki arra is kitért, hogy Európában az ilyen visszaélések elkerülése miatt a tranzakcióhoz már nem elég pusztán a bankkártyaadatainkat megadni, egyéb egyedi jóváhagyásra is szükség van. Az egyre nagyobb arányú internetes fizetésekkel viszont a kockázatok is növekednek.
Gergely Péter rávilágított, hogy kényelmük érdekében már egyre többen hajlanak a webshopok felajánlására, hogy mentsék kártyaadataikat, ebben az esetben ez a szolgáltatóhoz vagy a tranzakciót felügyelő szervhez kerül, s ha ezt nem őrzik megfelelően, könnyen feltörhetik csalók kedvelt célpontjuknak tekinthető adatbázisukat. Ebből adódóan folyamatosan növekednek azok a bankkártyás visszaélések, amelyek a számlatulajdonost terhelik:
MÍG KORÁBBAN A KÁRTYÁS VISSZAÉLÉSEK ELENYÉSZŐ HÁNYADÁT, 8-10 SZÁZALÉKÁT KELLETT HOGY AZ ÜGYFELEK FIZESSÉK, AZ ELMÚLT ÉV VÉGÉN EZ AZ ARÁNY MÁR A 70 SZÁZALÉKOT IS MEGHALADTA.
A szakértő az ilyen helyzetek elkerülésére azt javasolja, hogy a nem európai webshopoknál olyan fizetési módot használjunk, amely garantálja a tranzakcióhoz megadott adatok biztonságát, tárolásának és további felhasználásának tiltását.
A hazai bankok jó része kínál ügyfeleinek virtuális bankkártyát, ami csak az online térben használható. „Ezekre a vásárlás előtt vezethetjük át azt az összeget, amelyet el akarunk költeni a webshopokban, így biztosítva azt, hogy a csalók a bankkártya megszerzett adataival sem tudnak hozzáférni a számlánkon tartott további pénzünkhöz”– részletezi Gergely Péter, hozzátéve: az egyszer használatos bankkártyák még nagyobb biztonságot jelenthetnek, itthon a CIB és a Revolut is kínál ilyet.
Az Erste Bank és az OTP Bank külön internetkártya-megoldása az egyedi limit, illetve az elkülönített egyenleg a szakértő szerint szintén segíthet. További jó megoldások között említette a két tranzakció közötti lezárást, amelyet maga az ügyfél állíthat be. Ez a lehetőség a Gránit, az Erste, a K&H, az MBH, a Raiffeisen és az UniCredit banknál érhető el. A földrajzi korlátozás a szakértő szerint szintén kedvező biztonsági opció, ahogy a külön internetes tranzakciók tiltásának lehetősége is a CIB, az OTP és a Revolut banknál.