A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több telefonszámának másolásával is hívnak csalók magánszemélyeket a jegybank, illetve valamelyik hitelintézet nevében. A beszélgetéskor az ügyfelek bizalmas banki adatait, pénzét szereznék meg, vagy kémprogramot töltetnének le velük.
A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a bankra hivatkozó 2023. szeptemberi adathalász támadások után újabb telefonos csalási kampány zajlik a jegybank telefonszámaival visszaélve. Az MNB ügyfélszolgálatán csak az elmúlt egy hét alatt 14 ügyfél jelzett emiatt – adta hírül az MTI.
A bűnözők az MNB egyes telefonszámait másolják le, és így hívnak fel magánszemélyeket. Valamelyik kereskedelmi bank ügyfélszolgálataként vagy magának az MNB-nek a nevében jelentkeznek, mivel állításuk szerint gyanús tranzakciót észleltek az ügyfél számláján vagy bankkártyájánál. Konkrét, ám valójában nem létező személyeket is megneveznek, akik kibercsalókként épp támadják az ügyfelet.
A csalók az állítólagos támadás elhárítására állításuk szerint biztonságba helyeznék az áldozatok pénzét. Ehhez bizalmas banki adatokat, például bankkártyaszámot, CVC-kódot, PIN-kódot, internet- vagy mobilbanki jelszavakat és megerősítő kódokat kérnek el, vagy
megpróbálják rávenni az áldozatot, hogy utalja át biztonságosnak nevezett, de valójában a csalók által kezelt számlára a pénzét.
Más esetekben vírusirtót, de valójában az ügyfél számítógépéhez és banki alkalmazásához távoli hozzáférést biztosító kémprogramot töltetnének le velük.
Ha állítólagosan kereskedelmi banktól jött a hívás, és az ügyfél esetleg visszahívja a csalókat, azt tapasztalhatja, hogy a telefonszám valódi tulajdonosa, az MNB jelentkezik. A telefonbeszélgetéses csalások a személyes kontaktus miatt jóval hihetőbbnek tűnhetnek, mint az e-mailes vagy sms-alapú adathalász támadások, ráadásul
olyanokat is elérnek, akik nem használnak internet- vagy mobilbankot.
A jegybank közleményében kiemelte, hogy sem az MNB, sem a kereskedelmi bankok nem kérik el soha az ügyfelektől telefonon vagy elektronikus úton azok bizalmas, a banki rendszerbe történő belépésre szolgáló adatait.
Ilyen telefonhívásnál érdemes pontosító kérdéseket feltenni, gyanú esetén megszakítani a kapcsolatot, és az ismert, az adott bank honlapján is feltüntetett banki ügyfélszolgálati telefonszámon, illetve az MNB ügyfélszolgálatán érdeklődni. Azonnali gyanúra adhat okot, ha a telefonáló állítólag állami hatóságnál, intézménynél vagy bűnüldöző szerveknél dolgozik, mégis fenyegető hangnemet használ, ha az ügyfél bizalmatlan vagy nem hisz neki.
Ha egy ügyfél mégis küldött pénzt a csalóknak, átadta adatait, vagy egy kémprogramot töltött le, érdemes azt haladéktalanul bejelenteni a bankjának és a rendőrségnek. Ha az MNB a nevével való visszaélés kapcsán károsultakról szerez tudomást, minden esetben maga is büntetőfeljelentést tesz a nyomozó hatóságnál.