A Forxai Smart Mirror egy olyan beléptetőeszköz, amely automatikusan detektálja és ellenőrzi a gyártóegység bejáratánál az összes előírt védőfelszerelést – ha valami nem stimmel, egyből jelez. A mesterséges intelligencia például észreveszi a kar és a nyak fedetlen bőrfelületeit – világítottak rá az Indexnek szakértők a Konica Minolta standján a MOHAnet Mobilsystems Zrt. kiállításán, amelyet harmadszor szerveztek meg, és ahol számos egyéb innovációt mutattak be.
Magyarországon a munkáltatóknak évente közel 400 millió forintnyi kiadást jelentenek a munkabalesetek, illetve a foglalkozási megbetegedések – jelezte tavaly augusztusban a nemzetgazdasági tárca (akkori nevén még Gazdaságfejlesztési Minisztérium). A költségek egy része az egyéni védőeszközök (PPE) helytelen használatából fakad. Erre talált megoldást a Konica Minolta az okostükörrel.
A Forxai Mirror egy olyan beléptetőeszköz, amely automatikusan detektálja és ellenőrzi a gyártóegység bejáratánál az összes előírt védőfelszerelést
– világítottak rá az eszközt fejlesztő Konica Minolta mérnökei a háromnapos IoT Live Show-n. Lapunknak elmagyarázták, hogy az AI-alapú technológia segítségével a Forxai Mirror azt is képes felismerni, hogy helyesen viselik-e a védőeszközöket, és észleli például a kar vagy a nyak fedetlen bőrfelületeit. Ezzel csökkentik a sérülések vagy megbetegedések kockázatát, illetve azt is, hogy a termékekre szennyeződések kerüljenek. Ezzel az élelmiszer- és termékszennyeződések kockázata is csökkenthető, így az élelmiszer-visszahívással járó óriási költségek is.
Kószás Attila, a Konica Minolta Magyarország marketingvezetője elmondta, hogy a közelmúltban létrehoztak egy új üzletágat (VSS), ahol mesterségesintelligencia-fejlesztésekkel, köztük gépi látással foglalkoznak.
Az irodai munkakörnyezeten túl már számos új területen segíti a cégeket a gépi látás, például a gyártás, logisztika, munkavédelem, üzemeltetés, vagy épp az egészségügy területén
– mondta a marketingszakember. Állítása szerint a technológia használata hatékonyabb operatív működést és üzletet eredményez. Kószás Attila a kiállításon elmondta, hogy a minőségellenőr-alkalmazásuk mellett a legnagyobb érdeklődés az okostükröt övezte, ugyanakkor számos más innováció is helyet kapott a rendezvényen.
A minőségellenőr-alkalmazás az okostükörhöz hasonlóan gépi látással szűri ki a hibákat. Ezzel a szakember állítása szerint az előállítási folyamat során nagy pontossággal felfedezhetők a munkadarabokon keletkező felületi hibák, az idegen anyagok munkafolyamatba való bekerülése, vagy egy berendezés összeszerelésének hibái és hiányzó alkatrészei. „Ezen AI-alapú megoldások képesek tanulni az adatokból, és alkalmazkodni a gyártási folyamatok változásaihoz, mindamellett növelik a hatékonyságot, jelentős költségmegtakarítást eredményezhetnek, és hozzájárulnak az optimális erőforrás-gazdálkodáshoz” – mondta Kószás.
A konferencia első napján hirdették ki az IoT megoldásszállítói verseny győzteseit, ahol a Konica Minolta egy szereplőt különdíjban részesített. A zsűriben helyet foglalt a Cápák között műsorból is ismert Balogh Péter (Petya) és a Mohanet Zrt. vezérigazgatója, Havasi Zoltán is, akiről korábban megírtuk, hogy cége legyőzte az Apple-t.
Ezúttal is rendkívül színvonalas megoldásokat hoztak el a csapatok, akiknek ezúton is gratulálok. Külön örömünkre szolgál, hogy idén kétezerötszáz néző előtt mutatkozhattak be a jövő M2M-megoldásai
– mondta Havasi Zoltán, a telemetriai eszközöket fejlesztő és gyártó MOHAnet Mobilsystems Zrt. vezérigazgatója. „Természetesen a MOHAnet kiállítóként is részt vett a rendezvényen, ezúttal az online őrzés- és takarítófelügyeleti rendszerét mutatta be a kiállításon” – tette hozzá.
Kószás Attila elmondta, hogy a különdíj odaítélése során kiemelt szempont volt, hogy a pályamű hogyan kapcsolódhat a Konica Minolta technológiai innovációihoz. Emellett azt is nézték, hogy az adott megoldás mennyire szolgálja az egyéni, a vállalati és a társadalmi célokat. E szempontok alapján a különdíjat a BME VIK Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék IoT megoldása, a Sign Buddy, egy jelnyelvfordító rendszer nyerte el.
Annál is fontosabb ez az innováció, mivel hozzávetőleg 1,5 milliárd ember hallássérült, és több mint 70 millió használja a jelnyelvet, mint elsődleges kommunikációs formát.
A kutatási projekt célja, hogy valós idejű fordítás révén a hallássérült személyek számára teljes mértékben rendelkezésre álljanak azok a szolgáltatások, mint halló társaiknak, ideértve az oktatást, az egészségügyet, a közszolgáltatásokat és a társadalmi interakciókat is.
Csak egy átlagos, laptopokban, telefonokban vagy tabletekben megtalálható kamerára van szükség
– mondták el a rendszer működéséről. A megoldás minden képkockán azonosítja a fontos jellemzőket, például az ujjperceket, vállakat, az arc különböző pontjait. Ezután a jellemzőket egy olyan technológia segítségével fordítja át folyamatos szövegre, amelyet nagy nyelvi modelleknél – ilyen például a ChatGPT – is előszeretettel alkalmaznak. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a rendszer követhesse és értelmezze a kézmozdulatokat, és azokat a megfelelő szavakká vagy mondatokká alakítsa, így segítve a hallássérült embereket a kommunikációban. Ez a funkcionalitás természetesen sok helyre beépíthető. A teljesség igénye nélkül: konferenciaalkalmazás, telefonos applikáció, virtuális valóság szemüveg, online meeting platformok plugin-jeként, videós ügyfélszolgálatok kiegészítőjeként.
A verseny első helyezettje az Indeveyes Technologies WaMeWo (Watch Me Working) névre keresztelt alkalmazása volt. A rendszer a különböző vezérlésekkel – például ipari robot, PLC-k, CNC-k – működő gyártógépek valós idejű, távoli monitorozását és historikus adatokon alapuló diagnosztikáját nyújtja nem invazív szoftvertechnológiai megoldások révén. A gyűjtött adatok átkódolását és értelmezését követően hasznos információkat kínálnak a felhasználók számára a karbantartástól egészen a felső vezetői szintig.
A rendszer lényege:
A dobogó második fokára a MyActionCam Magyarország Kft. lépett a drónfészek megoldásával. A DJI Dock mint peremmegoldás célja, hogy a drón- és IoT-technológiák integrálásával megoldja az automatizált felügyeleti és adatgyűjtési műveleteket. Minimális emberi beavatkozással lehet távolról adatokat gyűjteni, és a drónok autonóm módon végzik el a küldetéseket. Az IoT-integráció révén a drónfészek kiterjeszti a drónok képességeit, a gyűjtött adatokat azonnal lehet elemezni és feldolgozni, ezzel pedig pontosabbá és gyorsabbá válik a döntéshozatal.
A cég képviselői elmondták, hogy 2024 elején a Balaton-felvidéki kajszibarack-ültetvények hőkamerás feltérképezését végezték a Dockkal és az M30T drónnal, az Axiállal együttműködve. A hagyományos, manuálisan begyűjtött földi hőmérsékleti adatokkal szemben a dokkból bármikor azonnal felszállásra kész drón percek alatt teljes körű hőképet ad a gyümölcsösről a magasból, ami kulcsfontosságú időt és információt, ezáltal pedig előnyt nyújt a termelők számára az egyik leggyakoribb probléma, a tavaszi fagykár elleni védekezésben.
A verseny harmadik helyezettje a Nextent Informatika Zrt. App & Tank IoT-rendszere volt. Saját elmondásuk szerint céljuk, hogy megreformálják a hagyományos benzinkutak üzemeltetését, modernizálják a működést és növeljék a hatékonyságot azáltal, hogy újraértelmezik a tankoló-automatát. Megjegyezték, hogy a kiinduló ötlet és a tulajdonjog a Multicore kft-nél van, de a koncepció kidolgozása és a teljes megvalósítás már az ő feladatuk volt.
Az automata töltőpontok nagyon népszerűek, sok bevásárlóközpont vagy olajcég benzinkútján találkozhatunk velük. Hogy miről ismerjük meg ezeket? Nagy kijelző, érintőképernyő, kártyás és készpénzes fizetés. Előnyük, hogy általában rövid a sor, 0–24 órás a működés és gyors az átjutás. Ha ez ilyen fantasztikus, akkor miért nem érhető el mindenhol? Természetesen azért, mert drága
– fejtették ki a cég képviselői. Megjegyezték, hogy egy új kútoszlop önmagában is hatalmas beruházás, az egyéb extrákkal együtt pedig szinte soha nem térül meg. Főleg egy vidéki, magánkézben lévő kúton, ahol akár 10-20 éves kútoszlopok működnek.
A cég a már meglévő kutakat okosítja fel QR-kóddal és telefonos alkalmazással, amely az automata töltőpontokon lévő óriási érintőképernyő szerepét veszi át.
A vállalkozás ígérete szerint a kutasok így nagyobb beruházás nélkül turbózhatják fel rendszerüket, és biztosítottá válik a készpénzmentes fizetés is. „Hagyományos esetben hatalmas, akár 15 millió forintot is meghaladó beruházás egy modern, automata töltőpont megvásárlása, amihez még speciális építési és átalakítási munkák is párosulnak. Ez nemcsak költségben, de időben is jelentős ráfordítás a benzinkutak tulajdonosai számára, és a megtérülés nehezen kalkulálható” – jelezték a szakemberek.
Elárulták azt is, hogy a tulajdonos Multicore Kft. a hazai piacon kezdte el az értékesítést. Jelen pillanatban 3 töltőállomással vannak szerződésben Tarcalon, Tordason és Bágyogszováton, de számos kúttal vannak tárgyalási vagy már szerződéskötési szakaszban. A rendszernek és a működési konstrukciónak nemcsak hazánkban, hanem Nyugat-Európában is híre ment. Ennek eredményeként folyamatban van az első bevezetés Ausztriában, melyet a tervek szerint a többi környező országban is követnek majd újabbak.
(Borítókép: Konica Minolta)