A nyári zenei fesztiválok sok diáknál, egyetemistánál számítanak kötelező programnak. Sokan diákmelóval keresik meg a nyári kikapcsolódásra valót, ezért nem mindegy, mennyit kell kiadni egy-egy diákbérletért. Egy kutatás szerint a magyar fiatalok átlagosan 39 312 forintot költenek egy fesztiválon – azt is megnéztük, mi jön ki ebből az összegből.
A koncertjegyek, fesztiválbelépők és -bérletek minden évben húzós kiadásnak számítanak a diákok számára, ezért sokan vannak, akik diákmelóval keresik meg a nyári szórakozásra valót. Megnéztük a nagyobb nyári zenei fesztiválok jelenleg elérhető, diákok számára legkedvezőbb bérletárait, hogy kiderüljön, mennyit kell dolgozni értük. Fontos megjegyezni, hogy az alacsony ár csupán egy szempont a sok közül, a nap végén a lényeg a minőségi szórakozás, így inkább az ár-érték arányt érdemes nézni.
Az Index felmérése szerint a legkedvezőbb árú bérletet jelenleg az EFOTT kínálja a diákoknak, 35 900 forinttal, de a Strand is még 40 ezer forint alatt van. A Fezen diákbérlete még nem jelent meg, a szervezők lapunknak elárulták, hogy jövő héten rukkolnak elő vele, de tavaly 30 ezer forint körül volt. Vannak fesztiválok, amelyek már húzósabb kiadásnak számítanak, de érdemes megjegyezni, hogy
a kínálatuk – tehát az élmény, amit kapunk – is eltérő.
Diákbérletek árai a nagyobb nyári zenei fesztiválokon (április 22-i adatok):
A Szigetre egy „diákbérlet” – pontosabban fogalmazva a 21 éven aluliak bérlete, hiszen nem kell hozzá tanulói jogviszony, csak egy igazolvány, amivel bizonyítjuk, hogy a korcsoportba tartozunk – jóval többe kerül, mint a többi fesztivál hasonló, fiataloknak szánt bérlete, 108 900 forintot kell fizetni érte. Érdemes megjegyezni, hogy ez a bérlet a fesztivál teljes időtartamára, azaz 6 napra szól, míg például a Strand fesztiválon 3 napra 39 900 forint a diákbérlet. A többi fesztiválnál megszokott sátrazás mellett a Szigeten elérhetőek luxusszállás-lehetőségek is, saját fürdőszobával, konnektorral és terasszal.
Mivel a táblázatban helyet foglaló fesztiváloknál magasabb kategóriát képvisel, így a mezőnyből kiemeltük. Ezt igazolja többek között, hogy tavaly a világ leghíresebb előadói léptek a színpadra, mint például Billie Eilish, David Guetta, Lorde vagy éppen Macklemore.
Idén is erős fellépői gárdát villant a Sziget, a lineupban szerepel (a teljesség igénye nélkül):
A korábbi gyűjtésünket az előadókról ide kattintva tekintheti meg. Friss hír, hogy Beton.Hofi ott lesz majd a Nagyszínpadon, mint ahogy érkezik a Margaret Island is. Az pedig már ismert tény, hogy hosszú évek után újra lesz hazai koncert a Nagyszínpad kiemelt sorában: Azahriah csütörtökön Halsey előtt lép majd színpadra.
Kijelenthetjük, hogy a Sziget már jócskán kinőtte a csupán zenei fesztivál kategóriát, joggal nevezhetjük összművészeti fesztiválnak.
Megtalálható ugyanis színház, cirkusz és artgarden is. Emellett szinte egymást érik a tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések. Az Index több szakterület jeles képviselőjével is interjút készített a Sziget Fesztiválon. Theodore Boone jogtanácsostól és AI-szakértőtől például megtudtuk, hogy a pályakezdő ügyvédek számára a rideg valóság az, hogy a mesterséges intelligenciával működő rendszerek képesek vagy hamarosan képesek lesznek ellátni a kezdő ügyvédek által korábban végzett munka nagy részét. Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke pedig elárulta, milyen hely lehet Magyarország 30 év múlva.
A programkínálat mellett ma már a nemzetközi pályán a vendégélmény a legnagyobb hívószó, ha nem a legnagyobb vonzerő. A korábbi éveket jelentősen meghaladó előzetes érdeklődés a Sziget iránt nagymértékben ennek is köszönhető
– mondta egy korábbi sajtóközleményben Kádár Tamás, a Sziget fő szervezője. A Balaton Soundról pedig érdemes megjegyezni, hogy prémiumfesztiválként is emlegették már, ott is javarészt nemzetközi előadók lépnek fel – neves DJ-k és elektronikus zenei formációk –, és mivel ezek drágábbak, mint a magyarok, valószínűleg ez is beépül a jegyárakba.
Ha a diákmunkáért egy viszonylag átlagos, 2000 forintos órabérrel számolunk, akkor a legolcsóbb bérletért, az EFOTT hetijegyéért 18 órát kell melózni, a legdrágábbért, a Sziget-belépőért viszont több mint 54-et.
A magyar fiatalok a BME 2022-es kutatása szerint átlagosan 39 312 forintot költöttek egy fesztiválon.
A tavalyi, 17 százalék feletti egész éves infláció az árakat is megdobta, így idén valószínűleg ennél többet kell költenünk, ha az eddig megszokott szinten akarjuk élvezni a fesztiválokat. Tavaly megjelentek olyan hírek is, hogy a Balaton Soundon 5800 forint volt egy hamburger, és még a szóda decijéért is 200 forintot kellett fizetni. Ez azt jelenti, hogy nem túl extra Balaton-parti ebédért is nagyjából 3 órát kellett melóznia egy átlagos diáknak.
Ha megint az EFOTT-ot nézzük, ott tavaly 3500 forint volt a hamburger, ehhez két óra diákmeló is bőven elég. Egy csapolt sör 1890 forint volt a Soundon, az EFOTT-on pedig 1290 forint, így ezek kényelmesen kijöttek egyórás fizuból is. A long drinkekért viszont többet kell melózni: a vodka-szóda a Balaton partján 2890 forint volt, a Velencei-tónál 1990. A Szigeten tavaly utánajártunk, hogy mit kapunk 2500 forintért.
Meglepve tapasztaltuk, hogy budget food is van a Szigeten, ami azt jelenti, hogy minden étkezdének biztosítania kell egy 2500 forint értékű ételt a látogatók számára.
Bárhol is állunk a Sziget Fesztiválon, nagyjából 150 méteres körzetben biztos találunk egy úgynevezett food courtot, azaz olyan vendéglátós blokkot, ahol kedvünkre válogathatunk ételből, italból. Erről videós kulináris körképet is készítettünk:
Információink szerint idén is lesz budget food, amely nem csupán egy adag sült krumplit, hanem tartalmasabb ételeket takar. Azokra is gondolt a Sziget, akik az olcsóbb élelmiszert preferálják, az Aldi tavaly immár hét éve debütált a fesztiválon. A kiskereskedelmi lánc kifejezetten a fesztiválozókra szabott pop-up boltjával települt ki az eseményre, ahol élelmiszerekkel, friss zöldség-gyümölcs kínálattal, helyben sült pékáruval várta a résztvevőket. A Szigeten arra is van lehetőség, hogy kívülről bevigyünk élelmiszert egy bizonyos mennyiségben, azonban alkohollal ne is próbálkozzunk, mert azt nem lehet.
Érdemes megemlíteni a külföldi fesztiválokat is. Ha az országhatárt átlépve kapcsolódnánk ki, jellemzően jóval magasabb bérletárakkal számolhatunk, és akkor az utazási költségekről még nem beszéltünk. A weboldalakat böngészve diákbérlet-lehetőséget nem találtunk, inkább az early-bird belépővel lehet spórolni – már ameddig elérhető, mert sok esetben ez már sold out.
A népszerű belga fesztivál, a Tomorrowland például egy egész hétvégés bérlet-előrendeléssel 304 euróba (kb. 118 ezer forintba) került, míg ennek a rendes ára 365 euró volt, azaz kb. 141 ezer forint – a múlt idő annak köszönhető, hogy cikkünk írásának pillanatában már minden ilyen jegy elkelt. Akármelyik fesztivál mellett is döntünk, a fő szempont, hogy mit kapunk a pénzünkért, és végül milyen emlékekkel érkezünk haza.
(Borítókép: Alessandra Benedetti – Corbis / Getti Images)