A forinttól nem várható érdemi erősödés, ám a 400 feletti, euróval szembeni árfolyamra is kicsi az esély – jelezték a CIB-bank szakértői egy háttérbeszélgetésen kedden. Az elemzők szerint a magyar gazdaságban lassú kilábalásra kell számítani, ami két százalékot kissé meghaladó éves GDP-növekedést jelenthet.
A magyar gazdaság az év egészében elkerülheti a recessziót, ám a növekedés üteme több ok miatt is jóval elmaradhat a korábban várttól – állapították meg a legfrissebb, első negyedéves makrogazdasági elemzésükben a CIB-bank szakértői.
Két százalékot meghaladó növekedési ütemre számíthatunk Magyarországon
– jelezték a CIB-bank szakértői az idei évre vonatkozó előrejelzésükben. Megjegyezték, hogy „a tavalyi negyedik negyedéves gyenge GDP-adatot követően az év elején beérkezett új számok sem jeleznek egyelőre érdemi dinamizálódást a hazai gazdaságban”. A háztartási szektorban továbbra is nagyon erősek az óvatossági motívumok, így a fogyasztásnál a reálbérek érdemi emelkedése ellenére csak lassú, fokozatos élénkülés várható.
Trippon Mariann, a CIB-bank vezető elemzője rámutatott, hogy az ipari és exportszektort a gyenge külső és belső kereslet tartja nyomás alatt, ezen a területen csak a második fél év hozhat fordulatot.
A bizonytalan kilátások továbbra is visszafogják a vállalati beruházásokat, míg az állami beruházásoknál a költségvetés kifeszített helyzete miatt idén is csökkenésre kell számítani
– jelezte a vezető elemző. Hozzátette, hogy 2023 utolsó negyedévének vártnál gyengébb teljesítménye és az eddig beérkezett adatok nyomán a 2024-es növekedési prognózisukat lefele korrigálták. „A reál-GDP bővülési üteme a 2–3 százalékos sávban lehet, de a sáv aljához közelebb” – hangsúlyozta Trippon Mariann.
A szakértő jelezte, hogy „a lanyha gazdasági aktivitás fokozatosan a munkaerőpiacra is begyűrűzött”. A 2022 nyarát jellemző mélypontról (3,2 százalék) a munkanélküliségi ráta fokozatosan feljebb kúszott, és 2024 első hónapjaiban 4,7 százalékig emelkedett.
Az első fél évben érdemi javulás még nem várható a foglalkoztatási helyzetben, az év közepétől azonban stabilizációra, majd a munkanélküliségi ráta mérsékelt csökkenésére lehet számítani, ám 2024 átlagában még 4 százalék felett alakulhat a mutató
– jelezte előre Trippon. A közgazdász rámutatott, hogy a munkaerőpiac viszont kétarcú maradt: a munkanélküliség mellett a szakképzett munkaerő hiánya is jelen van a gazdaságban.
A munkaerőhiány és a minimálbér, valamint a garantált bérminimum 15, illetve 10 százalékos emelése infláció feletti bérdinamikát eredményez, segítve a háztartások vásárlóerejének helyreállítását.
Az év elején látott, 15 százalékot közelítő bérnövekedési ütem azonban az év során fokozatosan szelídül. A reálkeresetek a nemzetgazdaság egészében azonban ennek ellenére is 7-8 százalék körüli mértékben emelkedhetnek 2024-ben
– mondta Trippon Mariann. A hazai inflációról elmondta, hogy lassabb ütemre vált a dezinfláció, a jegybanki cél csak 2025-ben teljesülhet. Az első negyedév bejövő inflációs adatai nem okoztak meglepetést, a gazdaságban folytatódott a dezinfláció.
„A pénzromlási ütem mérséklődését a bázishatás is segítette, így az év első három hónapjában az éves infláció 4 százalék alá süllyedt” – világított rá Trippon Mariann. A maginflációs tételek is mérséklődő nyomást jeleztek. A havi átárazódások azonban továbbra sem konzisztensek az inflációs céllal, miközben a piaci szolgáltatások inflációja 10 százalék felett áll. A CIB-bank elemzői szerint a 4 százalék alatti pénzromlási ütem nem fenntartható: májustól emelkedő inflációs rátákra számítanak.
Az év java részében a fogyasztóiár-index 4–5 százalék között ingadozhat, decemberre pedig újra 5 százalék fölé kúszik, így éves átlagban 4,3 százalékos infláció prognosztizálható
– jelezték a sajtóeseményen. Áprilisban 3,6-3,7 lehet az infláció éves alapon, utána emelkedő pályára áll a CIB szakértői szerint. Megjegyezték, hogy a jegybank középtávú céljának fenntartható módon való elérése 2025 második felében következhet be: a kilátások szempontjából viszont a forint árfolyama, a globális energiahordozó-árak alakulása és az erőteljes bérkiáramlás felfelé mutató kockázatot jelent.
„A forint euróval szembeni árfolyamánál a novemberi előrejelzésünkben hangsúlyozott felfele mutató kockázatok bekövetkeztek.”
Az év eddig eltelt részében a keresztárfolyam többször megközelítette a pszichológiai értelemben is rendkívül fontos 400-as szintet
– emlékeztetett Trippon Mariann, aki szerint a forintárfolyam várhatóan a következő időszakban is érzékenyen reagál a negatív külső és belső hírekre, valamint a globális kockázati hangulat ingadozásaira.
Tartósan és nagymértékben 400 feletti kurzusra azonban az év hátralévő részében nem számítunk, a következő időszakban 380–400 forint között mozoghat az árfolyam
– mondta a bank vezető elemzője. Az első négy hónap gyengébb árfolyama miatt ugyanakkor az éves, átlagos euró-forint árfolyamra vonatkozó előrejelzésüket felfelé korrigálták a CIB-bank elemzői.
Az MNB az év első hónapjaiban is folytatta a kamatszint fokozatos normalizálását. Maximálisan kihasználva a rendelkezésre álló mozgásteret 4 hónap alatt összesen 300 bázisponttal, 7,75 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot úgy, hogy a második negyedév kezdetén már lassabb ütemre váltott a Monetáris Tanács.
A következő hónapokban nagyon körültekintő, óvatos, adatvezérelt monetáris politikai döntésekre kell számítani: az MNB kiemelt figyelmet fordítva a pénzügyi stabilitásra, a beérkező adatok alapján, ülésről ülésre dönt a kamatvágások mértékéről.
Az év közepére az irányadó ráta 6,75–7 százalék közé süllyedhet, a második fél évben azonban már lényegesen kisebb tere lesz a lazításnak
– jelezte Trippon Mariann. Kifejtette, hogy az ismét emelkedő pályára álló inflációt, illetve a fejlett jegybankok – különösen a Fed –, valamint a régiós jegybankok várható monetáris politikai lépéseit is figyelembe véve nőtt az esélye annak, hogy az évet 6 százalék felett zárja az alapkamat. 2025-ben mérsékelt ütemben folytatódhat a kamatszint normalizálása, a jövő év végére 5 százalékos irányadó kamatot tartalmaz a CIB elemzőinek alapforgatókönyve.
A fogyasztási és beruházási célú import mérséklődése és az energiahordozó-árak normalizációja gyors javulást eredményezett az ország külső egyensúlyi pozíciójában. A folyó fizetési mérleg többlettel zárta a tavalyi évet, a külkereskedelmi mérlegben pedig 9 milliárd euró feletti szufficit halmozódott fel.
A külkereskedelmi mérleg többlete 2024-ben – a várhatóan élénkülő importnak köszönhetően – valamelyest apadhat, a folyó fizetési mérleg azonban így is pozitív szaldóval zárhatja az évet
– véli a bank vezető elemzője. Megjegyezte, hogy a költségvetésben ezzel szemben komoly feszültségek körvonalazódnak. A lanyha növekedés a bevételi oldalra nyomja rá a bélyegét, míg a kiadási oldalon az államadósság finanszírozása terheli jelentősen a büdzsét. A kormány az eredeti 2,9 százalékos hiánycélt 4,5 százalékra emelte, de Trippon Mariann szerint további intézkedések nélkül a módosított deficit-előirányzat teljesítését is kockázatok övezik.
(Borítókép: Németh Emília / Index)