„A kormány beavatkozása az üzemanyagárakba – ami alapvetően inkább önkéntes vállalásra épül, mint erős regulációra – megtette a hatását” – nyilatkozta kedden az Indexnek a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte, a lakosságnál megfigyelhető, hogy az inflációs kérdések miatt az erősebb konjunktúra érzékelése gyengébben érvényesül. Így többek között ezért is kellett beavatkozni az üzemanyagárakba.
„A gazdaság újraindult, az első negyedéves GDP-adat a várakozásoknál erősebb lett. Amennyiben azt nézzük, hogy egy negyedév alatt 0,8 százalékos növekedést könyveltünk el, és ezt kivetítem az egész évre, úgy matematikailag 3 százalék feletti az éves eredmény” – mondta az Indexnek a nemzetgazdasági miniszter egy keddi konferenciát követően.
„Ugyanakkor azt problémának látom, hogy az emberek a mindennapi életükben ezt az erősebb konjunktúrát, azaz a gazdaság újraindulását gyengébben érzékelik. Annak ellenére, hogy az inflációt letörtük, a tavalyi év nagy megrázkódtatást okozott a magyar gazdaságnak” – összegezte az Indexnek. Nagy Márton szerint
JELENLEG A GAZDASÁG EXPORTOLDALA OKOZ PROBLÉMÁT.
„Ez a német és az uniós gazdasága miatt szenved. Nem véletlenül mondjuk, hogy jó lenne, ha Németország összeszedné magát: a német siker, az magyar siker is.”
Nagy Márton kiemelte, hogy az üzemanyagárakban nagyon jelentős áremelkedés volt megfigyelhető tavaly év vége óta. Szerinte az emberek már látják, hogy a gazdaság újraindult, és nagyon erős reálbér-emelkedés van – a kormány számítása szerint utóbbi idén akár 6 százalék fölött is lehet. Mégis mindenki árgus szemekkel figyeli az árakat.
Bár sikeresen és gyorsan letörtük az inflációt, az üzemanyagárakban megfigyelhető jelentős áremelkedés félelmet generálhat az emberekben, és úgy érezhetik, mégiscsak visszatérhetnek a magas árak. Az inflációs kérdések miatt a konjunktúraérzékelés gyengébb, így a családok még nem érzik az 1,7 százalékos GDP-növekedést, azaz a gazdaság újraindulását
– összegezte az Index kérdéseire a tárcavezető. A miniszter úgy vélekedett, így a gazdaság jelenlegi kérdései rendre visszavezetnek az üzemanyagok problémakörére, és itt a magas árak nagyon negatív szerepet játszanak a családok konjunktúraérzékelésében. „Ezért az üzemanyagárakba be kellett avatkoznunk. Erre alapot adott, hogy a magyar üzemanyagokat a régiós átlagár szintjén kell tartani. És ettől egész egyszerűen a kereskedelmi szereplők eltávolodtak.”
Itt fontos hangsúlyozni – ahogy azt a nemzetgazdasági miniszter is megtette –, hogy bár a Központi Statisztikai Hivatal és Magyar Ásványolaj Szövetség más országokból számolta a régiós szintet, azonban mind a két számítás szerint a régiós átlagszinteknél magasabb tartományban voltak a magyar árak.
A kormány beavatkozása – ami alapvetően inkább önkéntes vállalásra épül, mint erős regulációra – megtette a hatását. Így nagyon jelentősen csökkentettük az üzemanyagárakat, a gázolaj és a benzin tekintetében is, mind a nagy-, mind a kiskereskedelemben. Ám a kormány szerdán ismét megtárgyalja a kérdést.
Nagy Márton arra is kitért, megfogadták az érdekképviseletek javaslatát – és ahogy azt a miniszterelnök bejelentette – a régiós átlag helyett a szomszédos országok átlagát vizsgálják. „Nemcsak azt várjuk el, hogy valaki elérje a versenyképes árszintet, hanem hogy mostantól kezdve ott is tartsa. Ez nem heti vagy havi történet: jó lenne, ha a hazai üzemanyagpiacon innentől kezdve ez önmagától is megfelelően működne.”
Ezenkívül a miniszter kiemelte, most a kormány számára a legfontosabb a lakosság és a vállalatok óvatossági motívumának oldása. Illetve az, hogy a konjunktúra, a gazdaság újraindulásának érzékelése erőteljesebb legyen, és azt ne csak a felső vagy a középréteg, hanem a társadalom alsó peremén élők is érezzék. Ez ugyanúgy érvényes a gazdaságra is. Azt kell elérni, hogy a gazdaság újraindulását ne csak a nagyvállalatok, hanem a kis- és közepes vállalkozások is érzékeljék.
Ennek időt kell adni, ez csak így tud oldódni, azonban minden zavaró tényezőt – mint például az üzemanyagárakat – le kell törni. Minden erőnkkel megvédjük a lakosságot a továbbra is a drága háborús üzemanyagáraktól.
Nagy Márton további két területet hangsúlyozott azzal kapcsolatban, hogy a kormány mit tett az elmúlt időszakban a lakosság konjunktúraérzékelésének a növeléséért:
„Idén a 2,5 százalékos növekedési célt nem fenyegetheti semmi. És ezt úgy kell elérni, hogy a költségvetési hiánynak 4,5 százalékon kell maradnia. Ugyanakkor az elsődleges célunk a 2,5 százalékos hiánycél maradt. Ide kell végül elérni úgy, hogy a gazdaság maradéktalanul helyre is álljon” – mondta Nagy Márton, aki azt is kiemelte: a szomszédunkban továbbra is háború zajlik, ha ez lezárulna, akkor jelentősebb többletforrás állna rendelkezésre a gazdaság számára.
A nemzetgazdasági miniszter arra kérdésünkre, hogy az Európai Unió gazdaságában hol látja a problémákat, leszögezte: Brüsszel három finanszírozási kötelezettséggel néz szembe – Ukrajna támogatása, a saját katonai védelmének fejlesztése, valamint a versenyképesség helyreállítása.
Véleményem szerint ez egyenként 500-500 milliárd eurót meghaladó tétel. Ennyi pénz a világon nincs. A gazdaság számára a versenyképességi kérdés lenne a legelső tétel, ám Brüsszel az unió versenyképességét – ami az itt élő állampolgárokat igazán érint – az utolsó helyre pozicionálja. Diplomatikusan fogalmazva: Brüsszel elfejtette annak a felismerését, hogy jól működő gazdaság hiányában nem képes másra pénzt áldozni.
Nagy Márton szerint hosszú távon és fundamentálisan is fenntartható működésre van szüksége Európának, ehhez mindenekelőtt a versenyképességet kell helyreállítani. „Hiszen nem lesz hosszú távon olyan jövedelemtermelő képességünk, amivel ki lehet termelni ekkora forrásokat.”
Számos lap megírta: A román gazdaság gyorsabban nőtt az elmúlt időszakban, mint a magyar, és a románok többet fogyasztottak, mint a magyarok. A bérek ugyanis tavaly már magasabbak voltak Romániában, mint Magyarországon. Az Eurostat adatai szerint vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva a 2023-as volt az első év, amikor a keleti szomszédunk bérei elénk kerültek – összegezte a Portfolio.
Most erre válaszul Nagy Márton az Indexnek leszögezte:
Akik szerint Románia lehagyott minket, azok kérdezzék meg az embereket, hogy hol szeretnének élni: Magyarországon vagy Romániában. Ezek politikailag motivált és az objektivitást teljesen mellőző kijelentések. Az ellenzéki képviselőknek, valamint azoknak a közgazdászoknak, akik szerint Románia lehagyta a Magyarországot, azt üzenem, hogy beszéljenek erről az emberekkel.
A nemzetgazdasági miniszter azt ajánlja mindenkinek, nézze meg, hogy Romániában mekkora a munkanélküliség, illetve mekkora a foglalkoztatási ráta. (Utóbbi Magyarországon 74,8 százalékon, míg Romániában 63 százalékon áll.) „Magyarázhatunk a bérekről – amit mellesleg az árfolyam befolyásol –, de alapvetően sokkal kevesebb ember dolgozik ott, és ha így nézzük, a bértömeg, amit képes a gazdaság előállítani, Romániában sokkal kisebb, mint Magyarországon.”
Nagy Márton szerint a cikkeknek és korábban említett mutatónak megvan a módszertani problémája is. Az infláció és a GDP deflátor viszonya ugyanis jelentősen rángatja az említett mutatót. A tárcavezető szerint érdemes rávilágítani, hogy a magyar gazdaságpolitika és a gazdaságstratégia nem azt mondja, hogy minden áron és minél gyorsabban el kell érni az uniós fejlettség 90 százalékát:
Biztos lehetne gyorsabban növekedni. Biztos lehetne gyorsabban gazdagodni. Ám ezt nem privatizációval, az ország kiárusításával akarjuk elérni, hanem a magyar vállalkozások fejlesztésével, a magyar emberek életminőségének a javításával. Ennek mentén azt FDI-t is csak célzottan azokba a gazdasági ágazatokba engedjük be, amelyekben nincs magyar versenyképes piaci szereplő, bár megjegyzem, ezekben az ágazatokban is a magyar beszállítói kör megerősítésére törekszünk. Ilyen például a járműipar és az akkumulátorgyártás, szemben a bankszektorral, a médiával vagy az energetikával.
Végezetül a tárcavezető aláhúzta, ezért a jövő hét elején Münchenbe fog utazni: „Ott találkozunk az Audi, a Mercedes és a BMW első embereivel, illetve megbeszéléseket folytatunk majd a bajor kormánnyal is. Kulcsfontosságú, hogy az elektromos autózás átállását felgyorsítsuk, és ezzel kapcsolatos akciótervet dolgozzunk ki, amit az uniós elnökség alatt akarunk végrehajtani.”
(Borítókép: Nagy Márton 2024. május 6-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)