A hitelezési aktivitás felgyorsításának szükségességében egyetért a kormány, az MNB és a bankrendszer - derült ki a Magyar Bankszövetség 35 éves fennállását ünneplő konferencián.
Az én kapcsolatom a bankokkal sohasem volt zökkenőmentes. Kapok én hideget-meleget, amivel semmi baj nincsen, mert a bankok elvitathatatlan részei a gazdaságnak, és annak sikereinek is részesei – kezdte megnyitóbeszédét a magyar Bankszövetség 35 éves évfordulóján tartott konferencián Nagy Márton.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: nagyon sokat tanult a bankoktól, sőt mindig arra ösztönözte a kollégáit, hogy tanulják meg, hogyan működik a bankrendszer, és hogy néz ki egy bank mérlege.
Aki nem tudja, hogyan működik egy bank, az nem érti, hogyan működik a gazdaság – mondta a miniszter. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy miniszter sok szempontból más nézőpontot képvisel, mint a bankok – tette hozzá.
Nagy Márton gazdaságpolitikai kitekintésében úgy vélekedett, az elmúlt időszak talán a legnehezebb éveket jelenti az országnak. A Covid hatásaiból ugyan viszonylag gyorsan kijöttünk, ám az orosz–ukrán háború és az energiaválság és a vele részben összefüggő magas infláció ikerdeficites állapotot hozott, s nagyon magas kamatkörnyezetet, amellyel 1995 óta nem találkoztunk. S bár a magas kamatok bizonyos bankoknak akár magasabb profitabilitást is okozhattak,
egy felelős bankár számára ennek inkább ijesztőnek kell lennie, hiszen közép- és hosszú távon komoly piaci problémákat vetít előre.
A 2022-es év a nagy küzdelem éve volt, amiben a stabilitás és az infláció leszorítása volt a cél. Ezt teljesítettük, de ennek az ára az volt, hogy a növekedést megfogta. Az intézkedések között sokan bírálják a lakossági és a vállalati kamatstopot, de azt soha senki nem írta le, hogy ha ezt nem tettük volna, és a magas jegybanki kamatok megjelentek volna az ügyfeleknél, akkor milyen hitelveszteséggel kellett volna szembesülni. Az intézkedés kellett ahhoz, hogy a hitelportfólió ma lényegében semmilyen romlást nem mutat – emlékeztetett Nagy Márton, aki szerint az intézkedést sikeresnek kell minősíteni. Az átmeneti jelleget jelzi szerinte, hogy a vállalati kamatstopot már ki tudták vezetni, a lakossági kivezetésén pedig dolgoznak. Ennek feltétele ugyanakkor az – emlékeztetett –, hogy a fogyasztás helyreálljon.
A gazdaság újraindulásában épp ezért a legfontosabb kérdés az óvatossági motívum szerepe. Nagy Márton arról beszélt, hogy a kormányban is többször jelezte: a reálbérek pozitívba fordítása nem elég, ahhoz, hogy ebből fogyasztás legyen, a komoly infláció után az embereket megfontoltabbá tette. A fogyasztás beindulása kell ahhoz, hogy a vállalatok beruházások megvalósításába kezdjenek.
Eredmények már vannak. 2023-ban a kiskereskedelmi forgalom nyolc százalékkal esett vissza, a turizmus 5 százalékos mínuszt mutatott, a lakossági hitelszerződések száma több mint 30 százalékkal esett vissza, éves szinten a reálbér három százalékkal esett vissza. Ehhez képest 2024 márciusában már arról tudunk beszámolni, hogy a kiskereskedelmi forgalom plusz 4,2 százalék, a belföldi vendégéjszakák változása 22,4 százalék, a hitelszerződések pedig 57 százalékos növekedést mutatnak. Nagy Márton szerint ezen adatokhoz kellett az is, hogy már tavaly decemberben bevezetésre kerüljön az új minimálbér.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem a túlfűtött gazdaság a cél, hanem az, hogy a fogyasztás helyreállítása az egyensúlyszintig történjen meg
– látni kell, hogy nagyon mélyről jövünk vissza, tehát nem túlhevítésről van szó, hanem annak helyreállításáról, ami korábban megszokott – érvelt Nagy Márton.
A miniszter szerint a lakossági hitelpiac is jól alakul, s bár jelentősen támogatja például a lakáshitel-bővülést az új családpolitikai termék, a csok plusz, a piaci alapú lakáshitelek növekedése is szembetűnő. A személyi kölcsönök esetében még a lakáshiteleknél is jelentősebb növekedésről lehet beszámolni. A vállalati hitelezés rosszabbul áll, hiszen gyenge még a beruházási aktivitás, negatív az építőipari teljesítmény.
Nagy Márton reményét fejezte ki, hogy a teljesítmény a következő hónapokban erősödni fog. A hitelszerződések ugyan növekedést mutatnak, ám ezt a növekedést kizárólag a Baross Gábor Hitelprogram elnyújtott hatása adja. Látható az is, hogy a szerződésnövekedés nem jár állománynövekedéssel, azaz a tranzakciók jelentős része hitelkiváltás, ám ezzel kapcsolatban Nagy Márton arról beszélt, hogy így több vállalatnak volt esélye arra, hogy a korábbi kedvező kamatozású hitelét ne rendkívül magas piaci kamatozású hitellel tudja csak kiváltani, s így ellehetetlenüljön a gazdálkodása.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint ha visszatekintünk a magyar bankrendszer elmúlt éveire, azt mondhatjuk, hogy legjobban a két lépés előre, egy lépés hátra jellemzi ezt a működést: időről időre voltak olyan időszakok ebben a 35 évben, amikor gyorsan ment előre a magyar bankrendszer, de volt mindig olyan év, amikor megtorpanás volt. Az eseményeket felelevenítő alelnök arról beszélt, hogy 1994 óta a szektor 10 százalékos sajáttőke-arányos nyereséget mutat fel, ebben az időszakban az átlagos infláció 7,5 százalék volt, azaz a magyar bankrendszer összességében infláció feletti hozamot ért el.
A tavalyi év a jövedelmezőség tekintetében ráadásul borzasztó erős év volt: a magyar bankrendszer 12 havi visszatekintő sajáttőke-arányos nyeresége 25 százalék volt, amivel Európa második legjövedelmezőbb bankrendszerének számít. Jegybankárként nem tudom megkerülni azt a kérdést, hogy ebben masszívan benne van az az 1700 milliárd forint, ami a jegybanki oldalon kamatkiadásként, a bankrendszer oldalán kamatbevételként jelent meg – mondta Virág Barnabás. A jegybanki kamatfizetés a sterilizáció költségeként jelent meg, az alelnök szerint fontos lesz, hogy ezt olyan módon használjuk föl, hogy abból a magyar gazdaság is középtávon profitáljon: erősítsük tőkepozícióinkat, hajtsunk végre digitális egyéb fejlesztéseket.
A gazdaságpolitikának és hozzá szorosan kapcsolódva a pénzügyi közvetítésnek kulcskérdése lesz a következő időszakban hatásos, biztonságos és innovatív bankolás megteremtése. Csak akkor tud tartósan felzárkózási pályán maradni a magyar gazdaság, ha a hitelátmenet-ráció emelkedni kezd. Virág Barnabás szerint a penetrációs növelése nélkül a magyar gazdaság kilábalása sokkal nehezebb pályán fog megvalósulni. A másik kérdés a technológiai forradalom, ami az alelnök szerint óriási lehetőség lesz a bankok számára, ám egy óriási veszély is, amit kezelnünk kell. A kihívások között az alelnök a kiberbiztonságot, új versenytársak megjelenését és az adatok megfelelő használatát említette.
Általános gazdaságtörténeti tanulság a világban, hogy ahogy a fejlettség emelkedik, úgy emelkedik a banki hitelpenetráció – ám Virág Barnabás szerint ez Magyarországon a korábbi években nem így történt: tudtunk növekedni, de ezt nem követte a hitelpenetráció mélyülése. A magyar gazdaságban épp ezért óriási lehetőség van finanszírozási oldalról. Ha megnézzük: a lakosság pénzügyi megtakarítási rátája magasabb, mint a régióban, a lakosság pénzügyi vagyona több mint a GDP 100 százaléka, magasabb, mint a régióban. Ugyanakkor a hitelpenetráció és a tőzsdepenetráció is alacsonyabb, mint a régióban. Tehát miközben a magyar családok megtakarító attitűddel bírnak – ami Virág Barnabás szerint helyes, mert ez alapfeltétele a gazdasági felzárkózásnak –, ám ez nem kellőképpen csatornázódik át a magyar gazdaságba.
Az alelnök szerint a bankoknak saját érdekük is a digitalizációs átállás felgyorsítása, s emellett a pénzintézeteknek hangsúlyos szerepet kell vállalniuk saját példával, illetve a finanszírozás tekintetében a fenntarthatóság és a zöldbankolás előmozdításában.
A magyarországi pénzintézetek érdekképviselete szervezeti keretek között Magyarországon 121 évvel ezelőtt, 1903-ban kezdődött el, a Pénzintézetek Országos Egyesülése megalakulásával. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete – amelyet a Magyar Bankszövetség elődjének tekint – a pénzintézetek államosításával egyidejűleg, 1948-ban fejezte be a működését, és egészen 1989-ig kellett várni, hogy a bankszektor szakmai szövetsége újraszerveződjön, immár Magyar Bankszövetség Egyesülete néven, 22 pénzintézet részvételével – emlékeztetett Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója a Magyar Bankszövetség 35 éves fennállását ünneplő nemzetközi konferencia megnyitóján.
Az elnök az elmúlt évekre visszatekintve a legkomolyabb kihívásnak a 2010 utáni időszakot tekintette, amikor a gazdaság recesszióba süllyedt, a társadalomnak és a bankoknak a devizahitelezés romboló hatásait kellett feldolgozniuk.
A 2010-ben eredetileg átmeneti 3 évre bevezetett, de azóta is fizetendő ágazati különadó, a 2011-es árfolyamgát, a 2012-ben rögzített árfolyamon biztosított végtörlesztés, a 2013 óta kivetett tranzakciós illeték, a tisztességtelen kamat, díjemelések 2014-es elszámolása és a devizahitelek 2015-ös forintosítása mind-mind jelentős áldozatvállalást jelentett a bankszektornak. De a stabilitását, likviditását így is meg tudta őrizni, állami bankmentő csomagra – elsősorban a külföldi anyabankok tőkepótlása miatt – nem volt szükség – hangsúlyozta Jelasity Radován.
Az elnök hangsúlyozta: a Bankszövetség mindvégig elkötelezett volt az iránt, hogy az ország pénzügyi rendszerének stabilitásának megőrzése érdekében a kormányzattal együttműködjön. Az elmúlt évtized második felét a pénzügyi intézményrendszer iránti bizalom helyreállítása, a bankrendszer gazdasági növekedésben játszott szerepének és társadalmi elfogadottságának erősödése jellemezte. Ebben olyan intézkedések is szerepet játszottak, mint a fair banki és a hitelfékszabályok, amelyek hozzájárultak a biztonságosabb hitelezéshez, miközben a családi otthonteremtési program elemei (csok, babaváró), illetve a vállalkozásokat támogató gazdaságélénkítő programok új lendületet adtak a hitelezésnek. A koronavírus-járvány kirobbanását követően a bankrendszer mindvégig fenntartotta a pénzügyi rendszer működését, felelősen végrehajtotta Európa leghosszabb ideig élő hitelmoratóriumát.
Jelasity Radován szerint
annak köszönhetően, hogy a korábbi ideiglenesnek beállított intézkedések hosszú időre velünk maradtak, az átmeneti időre bevezetett közterhek állandósultak, a bankok teherviselése az elmúlt évtizedben folyamatosan növekszik, s ez ma már a magyar pénzügyi rendszer versenyképességére és a gazdasági növekedés biztosításához való képességére hatással van.
Miközben itthon a szektor java eleget tesz a közös teherviselésnek, a külföldi licenccel Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmények nem fizetik meg ezeket a terheket, aminek köszönhetően olcsóbbak, és külhoni szabályozói környezet miatt több szempontból is hatékonyabbak. Ekkora teherrel a nyakunkban ezt a versenyt nehezen tudjuk megnyerni, sőt gyerekeinknél részben már el is vesztettük – figyelmeztetett a Magyar Bankszövetség elnöke.
Az elmúlt évi nyereségesség kapcsán a Bankszövetség elnöke és Becsei András, a Bankszövetség alelnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója is hangsúlyozta: árnyalni kell a képet. A bankszektor nyereségének egy jelentős része egyszeri, számviteli nyereségként jelentkezett tavaly – emlékeztettek –, az MNB alelnöke által jelzett kamatbevételek jelentős része pedig az ügyfeleket gazdagította – hangsúlyozták.
(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Tövissi Bence / Index)