Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Márciushoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, a járműüzemanyagok 3,5 százalékkal drágultak – írta legfrissebb jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal. Ezzel megszakadt a több mint egyéves trend: újra növekedésnek indult az infláció. Az infláció 14 hónap csökkenés után emelkedett.
Mielőtt az áprilisi adatokra térünk, érdemes az idei évi adatokat összegezni: januárban a fogyasztói árak átlagosan 3,8-cal, februárban 3,7-tel, márciusban pedig 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
Áprilisban 3,7 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest. Így jól látható: a tavaly januári tetőzést követő dezinfláció most – ugyan csak 0,1 százalékkal, de – megfordult.
Összességében a mostani adat inkább stagnálást mutat és várható volt.
Az élelmiszerek ára 1 százalékkal nőtt, ezen belül
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a szolgáltatások 9,5 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 14, a lakásjavítás és -karbantartás 10,7, a járműjavítás és -karbantartás 10,1, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 9,8, a sport- és múzeumi belépők 8,2, az üdülési szolgáltatás 5,4 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.
A szeszes italok, dohányáruk ára 3,8, ezen belül a dohányáruké 4,3 százalékkal emelkedett. A gyógyszer, gyógyáruk ára 7,3, a mosó- és tisztítószereké 3,8, a testápolási cikkeké 2,1 százalékkal növekedett. A háztartási energia 4,5, ezen belül a vezetékes gáz 9,2, az elektromos energia 2,9 százalékkal olcsóbb lett – áprilisban az előző év azonos hónapjához képest.
A tartós fogyasztási cikkekért 1,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,8 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 4,5, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,5, az új személygépkocsiké 2,7, a szobabútoroké 2,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 6,6 százalékkal drágultak.
Érdemes az adatokat havi szinten is részletesen vizsgálni: áprilisban márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak, ezen belül
A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek ára nőtt, 2,8 százalékkal.
A szolgáltatások 1,3 százalékkal drágultak: a belföldi üdülés 2,2, a lakásjavítás és karbantartás 0,9, a lakbér 0,8 százalékkal. A háztartási energiáért 2,4, ezen belül a vezetékes gázért 4,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 3,5 százalékkal nőtt.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta, hogy továbbra is alacsony szinten maradt az infláció. A közlemény szerint az áprilisi adatok közül figyelemre méltó, hogy az alapvető élelmiszerek és a háztartási energia árában bekövetkezett jelentős csökkenés komoly segítséget jelent a magyar családok számára, valamint hozzájárul az óvatossági motívum oldódásához és a fogyasztás helyreállásához is.
A miniszter az adatokat értékelve kiemelte, az infláció továbbra sem jelent kihívást hazánk gazdasága számára, hiszen az tavalyhoz képest a hetedére rogyott össze. Szerinte a kormány sikerrel védte meg a vállalkozásokat, munkahelyeket és a családokat köszönhetően az olyan célzott és hatékony intézkedéseknek, mint az online árfigyelő rendszer vagy a kötelező akciózás.
A miniszter hozzátette, hogy az alacsony szinten stabilizálódott infláció a reálbérek növekedésén és a fogyasztás fokozatos élénkülésén keresztül hozzájárult a gazdasági növekedés első negyedévben látott újraindulásához.
Az infláció sikeres letörését követően 2024-ben a kormány újraindítja, 2025-ben pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, azaz idén 2,5 százalékkal, jövőre pedig 4,1 százalékkal nőhet a magyar gazdaság. Ezt a hitelezés helyreállása, a beruházási aktivitás növekedése, az exportteljesítmény fenntartása és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett, a dinamikus reálbér-emelkedés is jelentős mértékben támogatni fogja.
Nagy Márton arra is kitért, a kormány azon dolgozik, hogy a lakosság a mindennapok során is minél erősebben érzékelje az alacsony inflációt és a gazdaság újraindulását, hiszen ez tovább oldhatja a családok óvatossági motívumát, hozzájárulva a fogyasztás további erősödéséhez, így a belgazdasági termelés helyreállásához.
A gazdasági miniszter szerint ezt szolgálta az üzemanyagárakba történő kormányzati beavatkozás is, amelynek köszönhetően – az üzemanyag-forgalmazók önkéntes vállalásán keresztül – áprilisi csúcsértékéhez képest a 95-ös benzin árát 34 forinttal, február közepén látott csúcsértékéhez képest a gázolaj árát pedig 54 forinttal csökkentette a kormány.
Az Amundi Alapkezelő befektetési igazgató az adatokat úgy értékelte, hogy mostanra végleg kifutottak a kedvező bázishatások a magyar inflációs trendből. „A nagy kérdés ezek után az marad, hogy a régiós országokhoz képest mekkora reálkamatot kell fenntartania az MNB-nek ahhoz, hogy a külső környezet romlása esetén se gyengüljön túlságosan a forint. Az előzetes várakozásunknál (3,5 százalék) magasabb, de a konszenzusnak megfelelő adattal véget ért a kedvező bázishatások időszaka, májustól a bázishatások az infláció emelkedése mellett dolgoznak” – mondta Kiss Péter.
Az elemző szerint a bázishatások kifutása és a szezonalitás miatt májustól az infláció hullámzó emelkedését várja. „A jegybank a mostani adat fényében még csökkentheti az alapkamatot májusban az előre jelzett, lassabb ütemezésben, de az alapfolyamatoktól függően akár a 25 bázispontra való lassítás is képbe kerülhet. Az év közepétől ugyanis egyre sűrűsödnek a kérdőjelek.”
Kiss Péter úgy vélekedett, egyrészt kérdéses az infláció éven belüli lefutása. Másrészt a külső környezet is drámaian megváltozhat a bejövő makrogazdasági adatok, és az ezekre érzékenyen reagáló, adatvezérelt üzemmódban működő jegybankok miatt. „A fő kérdésnek most az tűnik, hogy a régiós országokhoz képest mekkora reálkamat-prémium elégséges ahhoz, hogy a forint ne gyengüljön túlságosan egy esetleges negatív forgatókönyv esetén sem” – összegezte.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)