„A munkaerőpiac aktivitását kell növelni, azonban fontos kiemelni, Magyarországon jelenleg aki akar, az tud dolgozni” – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdán, amikor bejelentették az új kormányzati intézkedést. A tárcavezető szerint napjainkban a lényeg az, hogy többen akarjanak dolgozni.

A munkaerőpiaci tartalékokat kell felszabadítani. A magyar munkahelyek a magyar dolgozóké, csak és kizárólag akkor lehet vendégmunkást behozni, ha nincs magyar munkaerő. És folyamatosan dolgozunk a magyar munkaerő további bevonzásában.

Emlékeztetett arra, hogy a munkanélküliségi ráta alacsony (nagyjából 4 százalék), így a kormány célja, hogy a foglalkoztatottsági rátát a jelenlegi 81-ről 85 százalékra emeljék. „A munkanélküliségi adatokban sokkal jobbak vagyunk az európai uniós átlagnál.”

A tárcavezető hozzátette, a tavalyi első negyedévhez képest a kormány csökkentette az inaktívak számát: „ez óriási eredmény”. Az inaktívak száma a fiatalok körében és a szakmai végzettséggel nem rendelkezők között csökkent. „Az inaktívak Budapest és a kelet-magyarországi vonzáskörzetből szeretnének a munkaerőpiacra lépni” – összegezte Nagy Márton.

Mutatjuk a részleteket

A kormány számítása szerint jelenleg Magyarországon a munkaerő-tartalék 300 ezer főre taksál, ebből 150 ezer fő komplex segítséget, fejlesztést igénylő álláskereső. Így Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár bejelentette, hogy május 15-től elindul a GINOP Plusz 3.1.1 – A munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése elnevezésű program.

A program célcsoportja, hogy minden 30. életévét betöltött álláskereső és inaktív, ugyanakkor kiemelt támogatásban részesülhetnek a hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak: többek között az 50 év felettiek, a kisgyermekes álláskeresők, az alacsonyan képzettek, a vidékies térségben élők. És öt pillérét lehet kiemelni:

1. Bértámogatás az álláskeresőt/inaktívat foglalkoztató munkáltatók részére: A havi támogatást oly módon kell megállapítani, hogy a támogatási mértéke fixen a munkaadót terhelő bruttó bér 50 százaléka, a támogatás megállapításkori havi korlátja pedig 250 ezer forint (amelyik a kisebb, az korlátozza be a megállapított havi támogatást). A havi korlát a részmunkaidős foglalkoztatások esetében arányosítandó. A hátrányos helyzettel nem bírók esetében a támogatás időtartama legfeljebb 4 hónap, a hátrányos helyzettel bírók esetében legfeljebb 6 hónap. 
2. Mobilitási (utazási) támogatás álláskeresőnek: Legfeljebb 12 hónap időtartamra nyújtható az utazási támogatás az álláskereső számára. A lakóhely és a munkavégzés helye közötti távolság tekintetében minden 10 kilométer után a kötelező legkisebb munkabér 5 százalékának megfelelő összegű havi utazási támogatás nyújtható, ha a lakhelytől 60 kilométernél közelebbi, de a lakhelytől eltérő településen található a munkavégzés helye.
3. Mobilitási (lakhatási) támogatás álláskeresőnek: Legfeljebb 12 hónapra, havonta legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 70 százalékának megfelelő összegben nyújtható. Az az álláskereső kaphatja, akinek az állandó lakhelyétől legalább 60 kilométerre lévő településen található a munkavégzés helye, és akit legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántartanak, és aki legalább hat hónap időtartamra szóló és legalább heti húsz óra munkaidejű foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít, és nem rendelkezik lakóingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 kilométert.
4. Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások: A korábbiaknál hangsúlyosabb szerepet kapnak a különböző foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások – mivel látható, hogy az álláskeresői nyilvántartásban szereplők és az azonosított inaktívak közül sokaknak szükségük van komplexebb és hosszabb idejű segítségnyújtásra. Ezek a szolgáltatások a résztvevők munkaerőpiaci kilépésre való felkészítését szolgálják. A szolgáltatás ideje alatt álláskeresést ösztönző juttatást igényelhetnek a szolgáltatást igénybe vevők.
5. Munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatása (képzés támogatása): Tervezetten 2024 júniusától országosan elérhetővé válhatnak a szak- és felnőttképzési szakterület gondozásában a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak által igénybe vehető képzések, amelyekhez a program keretében úgynevezett „munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatása” igényelhető (álláskeresést ösztönző juttatás képzéshez). A programból a kötelező legkisebb munkabér legalább 70 százalékának megfelelő összegű havi támogatás nyújtható álláskeresést ösztönző juttatásként annak az álláskeresőnek, aki a munkaerőpiacon történő elhelyezkedése érdekében jogszabályban meghatározott képzésen vesz részt.

Czomba Sándor később arra is kitért, manapság már a munkaerőhiány a legnagyobb probléma a vállalatoknál. És ezt „elsősorban hazai munkaerővel kívánjuk megoldani”.

Iváncsán a kölcsönzött munkaerőt érintette a leépítés

Az SK On Hungary Kft. Iváncsán a napokban elbocsátott 609 munkavállalót. Újságírói kérdésre ezzel kapcsolatban Czomba Sándor leszögezte: kedden a helyszínen járt, és találkozott a cégvezetéssel. A beszámolója szerint „a cégben jelenleg próbaüzem zajlik. A munkaerőpiaci igény ilyenkor külön kihívást jelent minden vállalatnak”.

Az államtitkár szerint így nem jelentős számban, de kölcsönzött munkaerőt is igénybe vettek. „Most a vállalat kizárólag a külföldi kölcsönzött munkaerőtől vált meg, és csoportos létszámleépítést nem jelentettek be.” Ráadásul a teljes 1985 főből 416 fő továbbra is kölcsönzött munkaerő maradt. „Szeptember közepétől kapacitásbővítésben gondolkodik a vállalat, ami már magyar munkavállalókat és nem a külföldi munkaerőt érintené.” A kormányt arról is tájékoztatták, hogy az elbocsátottak 180 munkanapon belül feltehetően el tudnak majd helyezkedni.

Czomba Sándor szerint a cégek elkezdtek saját maguk toborozni, és elsősorban magyarokat. „Amíg van magyar, addig magyarokat keresnek, hiszen sokkal kevesebbet kell nekik fizetni. Tehát kevesebb költséggel járnak, nincs szállás és egyéb járulási költség. Szeretném hangsúlyozni, hogy a munkabérben nincs különbség.”

Nagy Márton arra is kitért, bár megfigyelhető némi visszaesés az akkumulátoripari szektorban, ez nem lesz tartós, illetve a magyar gyártás az Európai Unió felé irányul. Így szerinte nem kell attól tartani, hogy a szektort érintő visszaeséseknek országos hatásai lennének.

(Borítókép: Nagy Márton 2024. május 8-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)