„A fűtési és hűtési ágazat szén-dioxid-mentesítéséhez szükség van a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek felszabadítására, napenergiából, környezeti energiából, bioenergiából, geotermikus energiából származó hőtermelésre kell átállni, és olyan technológiákat kell alkalmazni, mint a nagy méretű hőszivattyúk, napenergiával működő vízmelegítők és a hulladékhő felhasználása a meglévő rendszerek energiahatékonyságának javítása mellett” – áll a 15 tagállam közös állásfoglalásában, amelyben követelik, hogy a bizottság vizsgálja felül a háztartások 2040-ig tartó energiahatékonysági tervét.

A dokumentumot aláíró országok: Lettország, Ausztria, Ciprus, Dánia, Észtország, Franciaország, Írország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország – szúrta ki a Portfolio. 

Mint ismert, 2023 decemberében az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament is arra a döntésre jutott, hogy 2040-től nem lehet fosszilis fűtési rendszereket beépíteni, cserébe a hőszivattyúk telepítését kell támogatni. Ennek értelmében kötelezik a tagállamokat, hogy írjanak ki az otthonok felújítására vonatkozó új energiahatékonysági pályázatot. 

„Tavaly cseppfolyósított földgázért az Európai Unió 8 milliárd eurót utalt Oroszországba” – mutatott rá Niels Fuglsang dán szocialista EP-képviselő, aki úgy véli, a hőszivattyúkra való áttérés jó megoldás lenne az energiafüggőségből való kiszabadulásra.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) felmérése szerint 30 millió fosszilis tüzelésű kazán hőszivattyúval történő helyettesítése 36 százalékkal csökkentené az EU gáz- és olajfelhasználását.

A lap megjegyzi, hogy az Európai Bizottság most dolgozza ki a hőszivattyúkkal kapcsolatos cselekvési tervet, aminek menetéről később születhet döntés. A Green Dealben már öt éve frissítik a tiszta fűtési megoldásokra vonatkozó irányelveket.