A gazdasági lehetőségeket kihasználva Magyarországnak „kulcsországgá” kell válnia a két világ, Kelet és Nyugat között – jelentette ki Lázár János csütörtökön Nagyváradon a Festum Varadinum gazdasági konferencián tartott előadásában.
Lázár János kifejtette, hogy ez azt jelenti, hogy az ország egyfajta belépési ponttá válik a keletieknek az Európai Unió világába, rajta keresztül vezet fizikai, politikai és társadalmi értelemben is az út Nyugat felé, így a környékbeli és távolabbi országok érdekeltek Magyarország sikerében.
Az új gazdasági központok építésével olyan gazdasági átalakításba, „újraiparosításba” kezdett az ország, amelynek bevételei képesek lesznek az ország fejlődését saját alapon is támogatni – közölte.
Lázár János szerint a nemzeti önrendelkezés jogát és lehetőségét nem szabad feláldozni az integráció oltárán „pénzért cserébe”, mégis a társadalmakat jelenleg az integráció vagy szuverenitás, az önrendelkezés vagy az önfeladás dilemmája foglalkoztatja.
Szavai szerint az uniós pénzek nem „ajándék források”, a szövetséghez történő csatlakozáskor Magyarország és Románia is lemondott a vámok lehetőségéről és a tőke korlátozásáról, tehát nem ingyen kapjuk a pénzt, nagyon sokat feladtunk önmagunkból a közös piac megvalósulásáért.
Lázár János a Bihar és térségének vállalkozói számára tartott eseményen hangsúlyozta, a következő években két- vagy többpólusú világban kell élni, de ebben a világban is törekedni kell a szabad együttműködésre és a minimális polarizáció megvalósítására. Megerősítette, rövid távon nem várható az Európai Unió és Magyarország között ezekben a kérdésekben megegyezés, ami lehetővé tenné a blokkolt uniós források feloldását.
A 2020 és 2027 közötti ciklusra 21,8 milliárd euró áll rendelkezésre Magyarország számára, ebből eddig 10 milliárd eurót szabadítottak fel számunkra, a többi blokkolva van „intellektuális világnézeti szempontok ütközése és értékrendi különbségek” miatt.
Jelenleg Magyarországon 6400 milliárd forint kínai befektetés zajlik, így már nem a nyugatiak a legnagyobb ipari-gazdasági befektetők, hanem a dél-koraiak és a kínaiak vették át az első helyet – emlékeztetett, hozzátéve, hogy Közép-Európában a legnagyobb külföldi befektetés itt realizálódik, ami jelenleg évente 13-15 milliárd dollárt tesz ki, a jövőben pedig 20 milliárd dollár lesz.
A miniszter egyértelműsítette, hogy Magyarország nem konkurensként, hanem szövetségesként tekint a Romániával határos régiókra, ezért itt a közlekedési infrastruktúra, az átjárhatóság és a konnektivitás fejlesztésére van szükség.
(Borítókép: Lázár János építési és közlekedési miniszter beszél a Cseke Attila szenátorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség [RMDSZ] Bihar megyei szervezetének elnökével tartott közös sajtótájékoztatón a szövetség székházában, Nagyváradon 2024. május 16-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)