„Nem túlzás azt állítani, hogy a kínai elnök magyarországi látogatása meghatározó lépcsőfok, amelynek több üzenete is van. A diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulóját egy olyan tartós, átfogó stratégiai partnerséggel koronázhattuk meg, amivel ma is csak néhány ország rendelkezik” – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Nemzet hasábjain.

Nagy Márton a véleménycikkében az alábbi megállapítást tette:

• szerinte az átfogó stratégiai partnerség különösen fontos az autó­ipar vezérelte magyar gazdaság számára, mivel Kína a világ vezető gazdasági hatalma az elektromos autózás ökoszisztémája tekintetében.
• Majd leszögezte: előrelátó módon már 2010-től elindítottuk a keleti nyitás stratégiáját, ezzel a kormány megágyazott a továbblépésnek, így annak, hogy Magyarország Kelet és Nyugat gazdasági és kulturális találkozási pontja legyen.
• Emlékeztetett arra, hogy az EY friss befektetői barométere szerint 2022–2023 között hetvenszázalékos növekedést mutatott fel Magyarország az új üzemek létesítésében, miközben az ilyen jellegű beruházások mennyisége visszaesést mutat Európában.
• Mindemellett az FDI-projektekben 54 százalékos volt a magyar növekedés, ami a vizsgált húsz európai ország között rekordot jelent
• Nagy Márton azt is kiemelte, hogy jelentős befektetések áramlanak Kínából Magyarországra, főképpen az elektromosautó-ipar területén. Kínának is köszönhető, hogy hazánk világszinten dobogós helyre léphet fel a jövő high-tech iparágát jelentő akkugyártásban.
• „Más uniós országok eközben még azt sem döntötték el, miképpen küzdjenek a kínai óriás­vállalatok bevonzásáért”.
• Majd kitért arra, hogy az elmúlt hónapokban lelassult az elektromosautó-piac és ezt már sajnálatos módon egész Európában érzékelik.
• A fogyasztók elbizonytalanodásának a miniszter szerint két fő oka van: elsősorban a sajtó egy része igyekszik negatív hangulatot kelteni az elektromos autózás körül éppen akkor, amikor egy öldöklő ipari forradalom közepén vagyunk.
• „Másrészt ebben a nehéz gazdasági helyzetben egyes nyugati kormányok szintén elbizonytalanodni látszanak az elektromobilitással kapcsolatban – főként a kínai cégek teljesítménye és európai megjelenése okán, egyben elfedve Európa versenyképességi lemaradását és annak folyamatos erodálódását”. 
• Nagy Márton szerint a sajtó által keltett negatív hangulatban akarva, akaratlanul tovább rombolják a lakosság bizalmát a teljes elektromos autózási ágazattal szemben.
• „Ez téves és káros út, ugyanis ezzel az agresszív protekcionizmussal nem érhetik el céljaikat, az átállás megállíthatatlan, a jövő ugyanis már beépült a hagyományos nyugati autóiparba is. Amíg a politikai döntéshozók a Kínával kialakítható kapcsolatok jövőjéről gondolkoztak, aközben a nyugati cégek előremenekültek, és partnerségre léptek a keleti vállalatokkal.”
• Nagy Márton szerint azonban a kínai jövő beépült az európai és a magyar gazdaság jövőjébe. Bár a hitel is hasznos mozgatója a gazdaságnak, üdvözlendő, hogy hazánkba a kínaiak döntően közvetlenül termelő tőkét hoznak. A fejlődés pedig újabb fejlesztést von maga után: a kínai tőkéből létrehozott termékek szállításához infrastruktúra is kell.
• Ehhez a források már rendelkezésünkre állnak: a BRI (Belt and Road Initiative, Övezet és út kezdeményezés) keretében többek között a Budapest–Belgrád vasút mellett öt másik infrastrukturális projekt is folyamatban van, amelyekkel még jobban bekapcsolódunk majd a világ gazdasági vérkeringésébe – összegezte.
• Szerinte ezekkel a kínai befektetésekkel a magyar szereplők is jól járnak. Nagy Márton szerint a Kelet és a Nyugat közötti globális gazdasági konfliktusnak Magyarország a köztes, semleges övezete. „Akinek beszűkülnek a lehetőségei, az ma Magyarországra jön. Miközben ugyanis az elmúlt években Szlovákiából és Csehországból kivonul a német tőke, addig hozzánk beáramlik.”
• „Jól időzített adománya a sorsnak, hogy ebben a helyzetben lesz hazánk az unió soros elnöke – olyan országként, amely sikereket ért el a gazdasági világok szétszakadásának megakadályozásáért. A konnektivitás stratégiájával Európában is szintet léphetünk, amennyiben sikerül azt elfogadott uniós politikává emelnünk” – fogalmazott a tárcavezető.
• Szerinte mára Európa elvesztette versenyképességét, a nyugat-európai vállalatok közül többen inkább áttelepülnek Amerikába. Az európai gazdasági termelékenység az amerikai és az ázsiai versenytársak mögött kullog, eközben a nyugati politikusok többsége a valóságtól elszakadt ideológiai csatákba menekül.
• Majd leszögezte, hogy soros EU-elnökként bemutatjuk az elektromos autózást erősítő stratégiánkat, amely az ágazat minden fontos kapcsolódó elemére kiterjed az elektromos autók iránti bizalom újraépítésétől a nagy ívű uniós támogatási programokig.
• Ennek keretében szükség lesz az elektromos autózás infrastruktúráját is fejleszteni, de a gyártók kutatás-fejlesztését is gyorsabb, egyszerűbb módon kell majd támogatni. 
• Közösen kell tovább gondolkodnunk az e-autózás európai jövőjéről is, egy új stratégiát kell alkotnunk, majd meg kell kezdenünk annak végrehajtását is: cselekednünk kell, mindezt pár hónap leforgása alatt. Miután összekapcsoltuk Európát Kínával, megmenthetjük a két geopolitikai hatalom kapcsolatát, ezzel kisegíthetjük a válságban lévő Európa autóiparát, sőt gazdaságát is – zárta véleménycikkét a nemzetgazdasági miniszter.

(Borítókép: Nagy Márton 2023. február 20-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)