A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi döntése értelmében az alapkamat mértéke szerdától 7,25 százalékra változik. A kamatfolyosó felső szélét a korábbi 8,75 százalékról 8,25-re módosították, alsó szélét pedig 6,75 százalékról 6,25-re változtatták. A döntéssel 50 bázisponttal csökkentették az alapkamatot.
A hét legfontosabb hazai vonatkozású gazdasági eseménye az MNB kamatmeghatározó ülése. Pont egy éve, tavaly májusban kezdte meg az egynapos betéti gyorstender 18 százalékos kamatának csökkentését a jegybank – emlékeztetett erre hétfőn az Economx.
Érdemes azt is felidézni, hogy akárcsak most, az előző kamatdöntő ülésen is 50 bázisponttal csökkentettek. A mérséklődő alapkamat a hitelkamatok csökkenését hozza magával. Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője a lapnak pedig kiemelte:
a hosszú futamidejű lakáshitelek átlagos kamata egy évvel ezelőtt 9 százalék körül mozgott, most 7 százalék körül van.
A kamatváltozásokra jóval érzékenyebb, rövidebb futamidejű személyi hitelek átlagos kamata tavaly 19 százalék körül volt, jelenleg már 13 százalék közelében van.
A mostani döntés előtt az elemzők szinte egyhangúan 50 bázispontos csökkentést vártak, így nem történt meglepetés. Ugyanakkor a jegybank döntését most elsősorban a külső környezet határozza meg – emelte ki Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője. „Ami nagyobb óvatosságra intheti az MNB-t, az a Fed kamatpolitikája. Az USA inflációja továbbra sem hajlandó érdemben közeledni a 2 százalékos jegybanki célhoz, így a tavaly decemberben még idén márciusra árazott első kamatcsökkentést a piacok most már leginkább szeptemberre várják.”
Ez pedig a feltörekvő piacokon beszűkíti a jegybankok mozgásterét.
A kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás jegybanki alelnök részletezte a döntés mögött húzódó tényezőket. Ebből az derült ki, hogy a helyzet most jobb, mint egy hónappal korábban, az előző kamatdöntés idején volt.
Az MNB alelnöke kockázatokat és problémákat is feltárt a háttérbeszélgetésen:
A Fed és az Európai Központi Bank monetáris politikája közti széttartás, illetve a kamatszintjeik közti differencia a feltörekvő piacokon, mint Magyarország nagyobb árfolyam- és hozamingadozásokat (volatilitást) okozhat, amely a cégek és így a gazdaság számára bizonytalanságot okoz.
A tanács kiemelt figyelmet fordít majd az inflációra – az év közepén várhatóan emelkedik, a szolgáltatások inflációja és bázishatások miatt. Korábban megírtuk, hogy a dezinflációs trendnek mostanra vége szakadt, most az infláció mérsékelt növekedése jön. Virág Barnabás kiemelte, hogy az országkockázati megítélés szempontjából kiemelten fontos a költségvetési hiánycélok fenntartható elérése.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)