Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország és Japán között nukleáris megállapodás jött létre, amelynek nagy szerepe lesz a „rezsicsökkentés vívmányainak megőrzése szempontjából”.
Nukleáris megállapodás jött létre Magyarország és Japán között, a két ország ennek alapján együtt fog működni egyebek mellett a kis teljesítményű és helyigényű atomreaktorok technológiai fejlesztésében is – közölte az MTI.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a japán gazdasági, infrastrukturális és külügyminiszterrel is tárgyalásokat folytatott, majd arról számolt be, hogy a két állam nukleáris együttműködési megállapodást kötött, amelynek alapja, hogy a felek egyre fokozódó szerepet szánnak az atomenergiának, s bővíteni fogják ezen kapacitásaikat a következő időszakban.
Ez ugyanis a legbiztonságosabb, legolcsóbb, legkiszámíthatóbb és legkörnyezetbarátabb módja a nagy mennyiségű villamosenergia-előállításnak, […] amely feltétlen szükséges gazdaságaink növekedéséhez az elkövetkezendő időszakban
– jelentette ki Szijjártó Péter.
Fontos előrelépésnek minősítette, hogy Magyarország és Japán együtt fog működni a meglévő blokkok élettartamának meghosszabbítása terén is, aminek az előkészítése már zajlik hazánkban a paksi erőmű már működő reaktorai esetében.
Leszögezte, hogy ez elengedhetetlenül szükséges a versenyképesség fenntartása, illetve Magyarország esetén a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzése szempontjából is. Ennek érdekében a két ország a kis teljesítményű, kis helyigényű nukleáris reaktorok technológiai fejlesztésében is együtt fog működni. A tárcavezető szerint ez forradalmi változást hozhat a világ energiaiparában.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy kétoldalú vízügyi együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek célja, hogy a szektor rendkívül fejlett hazai szereplői meg tudjanak jelenni a japán piacon, továbbá hogy Magyarország is profitálhasson a területen felhalmozott japán tapasztalatokból.
Mind Japán, mind Magyarország esetében alapvető cél a környezetet kímélő, azonban a gazdaság és különösen a mezőgazdaság működését megkönnyítő, hatékonnyá tévő vízgazdálkodás. Az e területen fontos technológiák pedig most kiemelt részét fogják képezni az együttműködésünknek
– tájékoztatott a miniszter.
A Magyarországon beruházó japán vállalatok vezetőivel is folytatott egyeztetéseket. Jó hírnek nevezte, hogy tavaly rekordot döntött a Japánba irányuló magyar export, értéke így elérte az egymilliárd dollárt, a szigetország vállalatai részéről pedig folyamatosan érkeznek az újabb és újabb beruházások.
A japán cégek a tizedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják Magyarországon, körülbelül 50 ezer embernek adva munkát, és a mostani tárgyalások során az érintettek nagyjából 150-200 millió eurónyi beruházási szándékról számoltak be az autóipar, az elektronika és az élelmiszeripar terén.
Kiemelte, hogy Japán jelentőségét nem lehet túlhangsúlyozni, ugyanis G7-országról, a világ harmadik-negyedik legnagyobb gazdaságáról van szó.
Japán kihatása a világgazdaság alakulására rendkívüli mértékű, ezért az olyan exportorientált, nyitott gazdasággal rendelkező országok számára, mint Magyarország, a Japánnal való együttműködés kiemelt jelentőségű
– mondta a miniszter.
Végül arra is kitért, hogy hazánk a helyi jelenléte növelése érdekében konzulátus nyitásáról határozott a világkiállításnak jövő évben otthont adó Oszakában, ami hamarosan megnyitja a kapuit. Szavai szerint az imént említett rendezvényre Magyarország nagy volumenű, méltó és a gazdaságát, a turisztikai, kulturális vonzerejét bemutató pavilonnal fog készülni.
Elmondása szerint a politikai szándékot tettek is követik, a magyar–japán együttműködés az elkövetkezendő időszakban is nagyon pozitív szerepet fog játszani Magyarország és a magyar gazdaság megerősítése szempontjából.