Nagy Márton a magyar–német kapcsolatokat illetően kiemelte, hogy a gyümölcsöző együttműködések mellett bizonyos körök részéről téves és hamis hangulatkeltés zajlik – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében, amely szerint kedden a tárcavezető a német Kelet-európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának vezetőivel találkozott. Az eseményen elmondta, hogy nem igaz, miszerint az együttműködéseket tekintve az élelmiszeriparban vagy a kiskereskedelemben gondok lennének, ahogy a reptér visszavásárlása is a partnerség jegyében ütemezetten halad.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden hivatalában fogadta a német Kelet-európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának (Ost Ausschuss) alelnökét, Philipp Haussmannt, valamint a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ügyvezető elnökségi tagját, Barbara Zollmannt.
Németország hazánk legfontosabb gazdasági partnere: a német cégek több mint 220 ezer főt foglalkoztatnak Magyarországon
– emelte ki a miniszter, megjegyezve, hogy emellett Németország részesedése a külkereskedelemből 24 százalékot ér el, amellyel az első számú kereskedelmi partnerünk, továbbá Németország hazánk legnagyobb tőkebefektetője is, a 100 milliárd eurót kitevő FDI-állományból 18,7 milliárd eurónyi köthető német vállalkozásokhoz.
Az egyeztetésen a felek áttekintették a magyar–német gazdasági- és üzleti kapcsolatokat és együttműködéseket. A közlemény szerint Nagy Márton az egyeztetésen hangsúlyozottan felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló partnerségre törekszik, és minden megalapozatlan állítással szemben Magyarország jogállam, ahol jogbiztonság, kiszámítható gazdasági és jogi környezet, valamint az egyik legversenyképesebb adókörnyezet várja a befektetőket.
A német cégek Magyarországon jól érzik magukat és eredményesen működnek, a német vállalkozásokkal töretlenül szoros és jó az együttműködés többek közt a járműipar, a kiskereskedelem, a telekommunikáció és a hadiipar területén
– állapította meg a tárcavezető. Hozzáfűzte, hogy Magyarországon megéri beruházni, hiszen a közvetlen tőkebefektetéseken elért profitráta hazánkban átlagosan meghaladja a 9 százalékot, ami a világon a top 10 közé tartozik. „Ez, valamint a kiszámítható üzleti környezet is hozzájárul ahhoz, hogy az itt beruházó német cégek négyötöde újra hazánkat választaná befektetési célpontként.”
Nagy Márton a magyar–német kapcsolatokat illetően kiemelte, hogy a gyümölcsöző együttműködések mellett bizonyos körök részéről téves és hamis hangulatkeltés zajlik.
Nem igaz, miszerint az együttműködéseket tekintve az élelmiszeriparban vagy a kiskereskedelemben gondok lennének, ahogy a reptér visszavásárlása is a partnerség jegyében ütemezetten halad
– állapította meg a tárca közleménye szerint. Hozzátette, egyetlen iparágban, a cementiparban fedezhető fel konfliktus, itt azonban az érintett vállalkozások visszaéltek az erőfölényükkel.
Nem szabad hagyni, hogy ez az egyedi ügy átfertőzze a magyar–német kapcsolatokat
– hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton elmondta, hogy továbbra is mindenkivel kész és nyitott az egyeztetésre a kapcsolatok további megerősítése érdekében.
A Kelet-európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága, amely 2022-ben ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját, a német üzleti élet 29 kelet-európai, közép-kelet-európai, orosz, délkelet európai és közép-ázsiai országot érintő regionális kezdeményezése. A szervezet elsődleges feladata a tagvállalatok számára a külföldi befektetések támogatása, a külkapcsolatok közvetítése és a piacra lépéssel kapcsolatos kérdések megválaszolása. A szervezetet hat vezető német gazdasági szövetség támogatja, és több mint 350 tagvállalatot számlál.
(Borítókép: Nagy Márton 2024. május 8-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)