Egy amerikai kongresszusi jelentés szerint a BMW, a Jaguar Land Rover és a Volkswagen olyan beszállítók alkatrészeit használták fel, amelyek állítólag kínai kényszermunkához köthetők, és ezért korábban már tiltólistára kerültek.
Legalább 8000 BMW Mini Cooper gépkocsit importáltak az Egyesült Államokba a betiltott kínai Sichuan Jingweida Technology Group (JWD) cég alkatrészeivel – derül ki egy jelentésből, amit a szenátus pénzügyi bizottsága jegyez, amelynek elnöke Ron Wyden szenátor.
A Jaguar Land Rover a BBC-vel közölte, hogy komolyan veszik az emberi jogokkal és a kényszermunkával kapcsolatos kérdéseket, és vannak olyan most is futó programjaik, amelyek az emberi jogok védelmére és a rabszolgaság elleni fellépésre irányulnak. A BBC állítása szerint a BMW és a VW nem reagált a megkeresésre.
A Jaguar Land Rover közölte, hogy mostanra azonosította és világszerte megsemmisíti minden olyan készletét, amely tartalmazza a kifogásolt alkatrészt.
Februárban a VW közölte, hogy több ezer járművét, köztük Porschékat és Bentley-ket tartottak vissza a hatóságok, mert olyan alkatrész volt bennük, amely megsértette az amerikai kényszermunka-ellenes törvényeket.
A jelentés szerint a VW önként tájékoztatta a vámtisztviselőket a problémáról. A kongresszus 2021-ben foglalta törvénybe az ujgur kényszermunka megelőzéséről szóló törvényt (UFLPA).
A jogszabály célja, hogy megakadályozza az olyan áruk behozatalát Kína északnyugati Hszincsiang régiójából, amelyeket vélhetően az ujgur kisebbséghez tartozó emberek készítettek kényszermunka-körülmények között. A kínai cég, a JWD 2023 decemberében került fel az UFLPA Entity Listára, ami azt jelenti, hogy termékei vélhetően kényszermunkával készültek – emlékeztet a BBC.
Kínát azzal vádolják, hogy az elmúlt években több mint egymillió ujgurt tartottak fogva akaratuk ellenére Hszincsiangban
– világított rá a lap. A hatóságok azonban tagadták az emberi jogok hszincsiangi megsértésének minden vádját.
„Az Egyesült Államok úgynevezett ujgur kényszermunka megelőzéséről szóló törvénye nem a kényszermunkáról, hanem a munkanélküliség megteremtéséről szól. Nem az emberi jogokat védi, hanem az emberi jogok leple alatt sérti a hszincsiangi emberek túlélési és foglalkoztatási jogait” – mondta Vang Venbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője a BBC szerint. „Kína határozottan elítéli és határozottan ellenzi ezt. Intézkedéseket fogunk tenni a kínai vállalatok törvényes jogainak és érdekeinek határozott védelmére” – tette hozzá.