Az első negyedévben megkötött új lakossági hitelszerződéseknek már a négyötödét adták a lakáshitelek és a személyi kölcsönök. A két termék dominanciája az egész évben megmaradhat, ami részben az új, állami támogatás mellett igényelhető konstrukcióknak is köszönhető.
Repülőrajtot vett 2024-ben a lakossági hitelpiac: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az év első három hónapjában összesen 533 milliárd forint értékben kötöttek új lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződéseket a hazai háztartások, ami kiugró mértékű, nagyjából 75 százalékos bővülést tükröz az egy évvel korábbi, nem egészen 305 milliárdhoz képest.
Az óriási növekedéshez persze a lakossági hitelpiac tavalyi gyengélkedése is kellett: 2023 első negyedévében például mindössze 113,5 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződés született, amelyre hosszú évekre visszamenőleg nem akadt példa. Mindenesetre az idei első negyedéves kihelyezési számok mindenképpen biztatók, még úgy is, hogy némileg elmaradtak a 2020 és 2022 elejére kimutatott összegektől.
Az MNB adatai alapján ugyanakkor a hitelfelvételben gondolkodó háztartások figyelme szinte csak két konstrukcióra koncentrálódott. Az egyik érintett termékcsoport a lakáshiteleké, amelyeknél a megkötött szerződések összege éves összevetésben jóval több mint a duplájára, 265 milliárd forintra hízott az első negyedévben. Az első három hónap másik nyertese pedig a személyi kölcsön, amelynél közel másfélszeresére, 162 milliárd forint közelébe dagadt a piac, úgy, hogy a márciusi hónap történelmi rekordot is hozott az új kihelyezéseknél.
Érdekes ugyanakkor, hogy az újonnan megkötött szerződések száma egyáltalán nem növekedett olyan gyorsan, mint az összesített értékük: lakáshitel-szerződésből nagyjából 45 százalékkal írtak többet alá a bankok és az ügyfelek, mint egy évvel korábban, a személyi hiteleknél pedig ennél is alacsonyabb, valamivel 26 százalék feletti volt az emelkedés. Ennek nyomán
az egy szerződésre jutó összeg a személyi kölcsönöknél már vastagon kétmillió, a lakáshiteleknél pedig 15 millió forint felett jár.
Utóbbin persze nem kell csodálkozni, hiszen a csok plusz januári megjelenésével akár 50 millió forintos, rendkívül kedvező kamatozású hitel felvételére is lehetőségük nyílt az arra jogosultaknak.
A két konstrukciónál látható, erőteljes bővülés pedig átrajzolta a lakossági hitelpiac összetételét is: az MNB adataiból kiszámolható, hogy a lakáshitelek és a személyi kölcsönök az összes megkötött lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződésnek már a 80 százalékát adták az első negyedévben – ebből a lakáshitelek hozzávetőleg 50 százalékkal részesedtek. Ennél magasabb arányra a jegybanki adatok szerint csak 2019 első negyedévében akadt példa: az akkori adat értékelésénél viszont figyelembe kell venni, hogy babaváró kölcsön még nem létezett, tehát egészen más összetételű volt a termékpaletta, mint most.
„A lakáshitelek és a személyi kölcsönök iránti kereslet az év további részében is fennmaradhat, ami jelentős részben a 2024-ben megjelenő új, támogatott hitelkonstrukcióknak köszönhető” – nyilatkozta az Indexnek Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A lakáshitelek piacán – tette hozzá – egyértelműen a csok plusz megjelenése fűtheti leginkább a keresletet: a január eleje óta elérhető konstrukciónál csak most indulnak majd be igazán a szerződéskötések, hiszen az arra jogosult, gyermekvállalást tervező házaspárok jelentős része még a lehetőségeinek feltérképezésénél tart. Jót tehet a keresletnek a szakértő szerint az otthonfelújítási program nyár eleji újraindulása is, miközben a felújítási célú kölcsönök részesedését is növeli majd az új kihelyezéseken belül.
A piaci feltételekkel kínált lakáshiteleknél pedig – részben a bankok által vállalt önkéntes THM-plafonnak köszönhetően – mára az ügyfelek által is elfogadott szintre süllyedtek a kamatok, miközben az is nyilvánvalóvá vált, hogy az ingatlanárak érdemi csökkenésére sem lehet számítani, tehát a múlt évet jellemző kivárás is eltűnhet a piacról.
A személyi kölcsönök piacának pedig határozottan jót tehet, hogy júniustól elindul az otthonfelújítási program második üteme. „A program által érintett, régebben épült családi házak döntő többsége az energetikai korszerűsítésen túlmutató felújítást is igényel, így számítani lehet arra, hogy az érintett családok egy része nagyobb lélegzetű felújításba kezd, és személyi kölcsönt is igénybe vesz a támogatott konstrukció mellé” – vélekedett Gergely Péter.
A szakértő szerint viszont a babaváró hitel teljes háttérbe szorulásától sem kell tartani: bár az indulás után jellemző, havi 40-50 milliárd forintnyi új szerződés visszatérésére már nincs esély, arra azért számítani lehet, hogy a csok plusz mellé sokan igényelnek majd babaváró kölcsönt is. Az év végéig élő, átmeneti szabály – amely szerint azok is igényelhetik a támogatott kölcsönt, ahol a házaspár nő tagja legfeljebb 40 éves, és igazolja, hogy a terhességének legalább a 12. hetében jár – szintén hozhat valamekkora pluszkeresletet a babavárónál.
A biztató első negyedéves kezdet és az új támogatott konstrukciók megjelenése ellenére arra kevés az esély, hogy 2024-ben ismét rekordok dőljenek a lakossági hitelpiacon. A MNB adatai szerint az eddigi „csúcsév” 2021 volt, amikor összességében több mint 2500 milliárd forintnyi lakáscélú és fogyasztási hitelt vett fel a lakosság, egyrészt a még akkor virágkorát élő babaváró kölcsönnek, másrészt a jegybank által indított program keretében nyújtott zöldlakáshiteleknek köszönhetően. Ezt a volument az idei első három hónap adataiból kiindulva legfeljebb megközelíteni tudja majd a lakossági hitelpiac, ám az is biztos, hogy a tavalyi, több mint 30 százalékos visszaesést idén impozáns mértékű növekedés követi majd a kihelyezéseknél.
„Bár az első negyedéves számokból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, 2024 nagyon jó év lehet a lakossági finanszírozási piacon, a fellendülés nyertesei pedig egyértelműen a lakáshitelek lehetnek majd” – vélekedett Gergely Péter.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)