Az elektromosautó-akkumulátorok esetén az állapot meghatározása, elhasználódása esetén annak cseréje, illetve újrafeldolgozása kulcsfontosságú – mondta a nemzetgazdasági miniszter Brüsszelben. Majd felhívta a figyelmet, hogy az elektromos autózás térnyerésének felgyorsítása és a használt elektromos autók piacképességének növelése érdekében az akkumulátorok tekintetében három nagy kihívás azonosítható.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részt vett az Európai Akkumulátorszövetség Brüsszelben megrendezett European Battery Day ülésén, ahol a felek megtárgyalták az európai akkumulátor-ökoszisztémát és az elektromos mobilitási ágazatot érintő legújabb fejleményeket – összegezte a közleményében a tárca.
Ennek keretében a részvevők értékelték a 2018. évi akkumulátorcselekvési terv végrehajtását és számba vették a lehetséges jövőbeli intézkedéseket. Nagy Márton az ülésen hangsúlyozta: az elektromos közlekedésé a jövő.
Azonban felhívta a figyelmet, az elektromos autózás térnyerésének felgyorsítása és a használt elektromos autók piacképességének növelése érdekében az akkumulátorok tekintetében három nagy kihívás azonosítható, amelyekre már rövid távon megoldást kell találni:
A nemzetgazdasági miniszter szerint míg számos ország – különösen az Egyesült Államok és Kína – jelentős beruházásokat hajt végre és támogatási intézkedéseket vezet be az innováció és a termelési képességeik megerősítése érdekében, Európa jelenleg a legfontosabb zöldtechnológiákat – az elektromos autók, az akkumulátorok, a napelemmodulok és az üzemanyagcellák – zömében importálja.
A tárcavezető ezért kihangsúlyozta, hogy Magyarország időben lépett ezen a területen azáltal, hogy hazánk, a magyar gazdaság a nyugati és keleti tőke, illetve technológia találkozási pontja, ahol a hagyományosan kiemelkedő német autógyártás és a technológiai fejlettség tekintetében kimagasló kínai és koreai akkumulátorgyártás összekapcsolódik.
Ennek eredményeképpen Magyarország már ma is élen jár a high-tech akkumulátorgyártásban, hiszen hazánk GDP-arányos exportja az akkumulátorok és akkumulátor-alkatrészek termén már ma is meghaladja az 5 százalékot, amellyel listavezető az uniós országok között.
Később a tárcavezető arra is emlékeztetett, hogy a high-tech akkumulátorgyártás a következő években több mint 6300 milliárd forintnyi fejlesztést hozhat hazánkba, így Magyarország a világ 4. legnagyobb akkumulátoripari hatalma lehet Kína, az Egyesült Államok és Németország után.
Magyarország gyártási kapacitása elérheti a 250 gigawattórát, amely az európai szükséglet 35 százalékát szolgálhatja ki.
Nagy Márton végezetül kiemelte, hogy az Európai Uniónak is az önellátásra kell törekednie a zöldtechnológiák terén, ezt azonban nem büntetővámokkal és protekcionizmussal kell elérni – amelyet hazánk és az európai autóipar jelentős képviselői is elutasítanak –, hanem a versenyképesség jelentős növelésével.